Jövőbe tekintő sorozat 37. rész: A jövő technológiái II

  • Írta: Arell
  • 2014. július 28.
  • jövőbe tekintő sorozat, magazin
Link másolása
A cikk második részében új nézőpontból vizsgálom a fejlesztés alatt álló technológiákat. Ezúttal a sci-fi és a valóság átfedéseit kutatom. Nézzük tehát meg hol áll a tudomány a nem elhanyagolható távolság áthidalásában.

Durván egy hónappal ezelőtt felbukkant a Gamekapcson egy cikk a jövő potenciális technológiáiról, amelyben bemutattam nektek merre halad jelenleg a tudomány és, hogy milyen változásokra számíthatunk a mezőgazdaságban, a szállítmányozásban, az űrhajózásban és az élelmiszeriparban néhány évtized leforgása alatt. Szó esett még az energiafejlesztésről, az anyag manipulációjáról, és végül, de nem utolsó sorban a számítástechnikáról is.

Mivel az előző írásom kiadós párbeszédet eredményezett és többször is láttam, hogy a hozzászólók a tudományos-fantasztikus történetekben látható eszközökről beszélnek, úgy döntöttem, hogy ezúttal a teljes cikk az összehasonlítás jegyében íródik majd, így a játékokban és populáris sci-fi filmekben látható technológiák valóságban is létező - illetve fejlesztés alatt álló - megfelelőivel fogok foglalkozni, a művészek és a tudósok ugyanis kölcsönösen merítik az ihletet egymás munkájából. Ahogy azt az előző alkalommal említettem, a Jövő Technológiái első része korántsem volt teljes körű, így a hangsúlyt azokra a területekre fogom fektetni, amelyről nem volt módom részletesen beszámolni. Egészen pontosan a fegyverekről, a védelmi felszerelésekről, továbbá az egyéb katonai vonzáskörbe tartozó eszközökről. Térjünk is a lényegre.

Ha azt mondom űrben játszódó science-fiction sorozat, a többségnek kétségtelenül két széria fog eszébe jutni a fogalomról. Az egyik szinte biztosan a Star Trek lesz: a legtöbbünk ismeri, de valószínűleg mindannyian hallottunk róla. Több önálló sorozat készült belőle, összesen 723 résszel, valamint 12 teljes film. Az alaposan kidolgozott történetből megismerhettünk számos civilizációt, kilométeres hosszúságú csillaghajókat, és különös, futurisztikus szerkezeteket is. Több epizódban és filmben megfigyelhettünk működő teleportációt, álcázópajzsot, trikordert, fézert, vonósugarat, impulzus- és szubtérhajtóművet valamint replikátort is (utóbbiak földi megfelelőire korábban már kitértem).

A másik kultikus tudományos-fantasztikus alkotás amire nyilvánvalóan mindenki gondolni fog a Csillagok háborúja, amely ugyancsak bővelkedik az egzotikus technológiákban. A sokak álmát képező fénykardtól a protokoll- és asztrodroidokon át láthattunk hatalmas pajzsként felhúzott erőtereket, a Halálcsillag nevű hold méretű űrállomást, bolygópusztító energiasugarakat és hasonló elven működő kézifegyvereket, melyek látszólag csak a páncéllal felszerelt klónhadsereg ellen működtek megbízhatóan. 

Felmerülhet a kérdés: van olyan ami mindezekből valóság lehet? Vajon van rá esély, hogy valaha szert tegyünk bármelyik hőn áhított szerkentyűre vagy technológiára a filmekből? Talán sokakat meglep majd, hogy a válasz viszonylag gyakran igen lesz. Vagy inkább talán. De ez nem egy bulvárlap, így legyünk valamivel szakszerűbbek: a hasonlóságot mutató vizsgált területeken egy nagyon specifikusan körülhatárolt tartományban lesznek halovány átfedések, amik olykor-olykor emlékeztetnek majd arra amit kedvenc sztorijainkból láthattunk. Ennyi. Persze nem akarom elrontani senki kedvét, rögtön az elején, a cikkben ugyanis bemutatom majd mi az, ami viszont létezik azok helyett a dolgok helyett, amik úgy tűnik csak a mozivászonról és képernyőinkről köszönnek vissza nekünk a jövőben.


Először a védelemre használt berendezések oldaláról közelítve a témát, a hajók és sokszor a katonák oltalmát szolgáló energiapajzs majdnem minden jövőben játszódó történetben szerepet kap. A Mass Effecttől az imént említett két művön át az Éhezők Viadaláig mindenhol találkozhatunk vele. A hathatós berendezés a fantázia világában képes rá, hogy falként elválasszon egymástól két teret, és meggátolja hogy bármi átjusson egyikből a másikba.

A valóságban végzett kísérletek ilyen határozott eredmények felmutatására ugyan nem alkalmasak, de a Washingtoni Egyetem egy csoportja egy szupravezető háló telepítésével plazmabuborékot hozott létre egy űrjármű körül, amely megvédi azt a kozmikus sugárzás és az űrben közlekedő részecskék egy részétől, fizikai védőernyő használata nélkül. Mindeközben egy brit-portugál kollaboráció azon dolgozik, hogy a Föld mágneses mezejéhez hasonló "mini-magnetoszféraként" működő pajzsot alakítson ki az űrhajók körül, megvédve az ott dolgozókat a pusztító sugárzás hatásaitól, mely akár már a NASA első Marsra induló misszióján is bevetésre kerülhet.

Egy másik, ismertebb defenzív technológia az álcázás, ami régóta foglalkoztatja a nagyhatalmakat, a láthatatlanság ugyanis sorsdöntő taktikai előnyt jelent mind a harcászatban mind pedig a kémkedésben. A Normandia a hajótest lítium hőelnyelő rétegével el tud tűnni az idegen érzékelőkről, a már régóta létező F-117-es lopakodó pedig a radarról, de a látható fény tartományát képező elektromágneses spektrumban elérni ugyanezt nem kevés erőfeszítést igényel, de a Kaliforniai Egyetem Berkeley Laboratóriumában dolgozó kutatók véleménye szerint egyáltalán nem lehetetlen, sőt elérhető. 

A kaméleon és némelyik - fejlábúak törzsébe tartozó - állat aktív álcázási módszerének adaptációja csak egy a lehetséges megközelítések közül, amivel például az Amerikai Légierő próbálkozik. A dolog lényege, hogy mikrokamerák és OLED felület ötvözésével a ruházaton, illetve a karosszérián az elfedni kívánt tárgy minden szögből beleolvad a környezetébe. Ha a terv valósággá szilárdul, katonák és akár teljes járművek is eltüntethetőek lesznek a fürkésző szemek elől.


A másik megközelítést a metaanyag jelenti, amely pusztán struktúrájának köszönhetően képes olyan tulajdonságokat mutatni a megfigyelő számára, melyet egyetlen természetesen létező anyag sem produkál. Mindkét módszer ígéretesnek tűnik, bár vannak fennakadások. Ezek közül az első számú problémát a fénytörés és az árnyékvetés jelenti, amin sajnos még nem sikerült túllépni.


A rövidtávú, de közel azonnali utazást lehetővé tevő transzporter (vagy teleport) fantasztikus módja lenne a tömegközlekedésnek a munkahelyünkre és onnan vissza az erősen lejárt szavatossági idejű M3 metrószerelvények helyett, nem is beszélve az interkontinentális repülőutakról. Sajnos a jelen eredményeinek viszont egyelőre (és valószínűleg még nagyon-nagyon hosszú ideig) köze sincs a filmekben és játékokban látható könnyed térváltáshoz. A teleportáció - melyet 1993 óta csak kisebb sikerrel tesztelnek - ugyanis csak kvantum információ szintjén működik, amit fizikai akadályok, mint például a határozatlansági reláció miatt valószínűleg nem is lehet anyagi átvitelre kiterjeszteni, de a részletek hosszas kifejtése túlságosan technikai lenne.


Az elképesztő agilitással közlekedő apró szállítóhajó, mint amiben Shepard csapata közlekedik a felszín, és a bolygó körüli pályán keringő Normandia között, gyönyörűen fittyet hány a bolygó elhagyásához szükséges szökési sebességnek. Kétség sem fér hozzá, hogy a lendületcsillapító berendezésen kívül (amely azért felelős, hogy a csapat ne kenődjön a falra a gyorsulástól) a jármű egy fejlett gravitációárnyékoló technológiával is fel kell, hogy legyen szerelve, hogy a kis teljesítményű fúvókák ilyen hatékonyan tudják manőverezni. Ahogy azt már az előző cikkemben említettem, az antigravitáció sajnos különféle okokból egyelőre nem tűnik lehetségesnek. Ennek egyik magyarázata, hogy feltételezések szerint a tömegvonzás sokkal kevésbé sorolható az erők közé, és inkább tudható be a tér görbületének, amit a tudomány jelenlegi állása szerint pusztán csak elméletben lehet elkerülni. 

A mesterséges gravitáció ellenben könnyebben előállítható, igaz a módszer a valódi tömegvonzásnak csupán az illúzióját teremti meg. A lehetőségek egy tengely körüli meghatározott sebességű forgástól, erős mágneses mezőkön át, a folyamatos és egyenletes gyorsulásig terjednek. Mivel minden eszköz használatához komoly energiamennyiség szükséges, így használatuk egyelőre erősen korlátozott. Bár Eugene Podkletnov orosz mérnök a 90-es években állítólag létrehozott egy forgó szupravezetőn alapuló gravitáció generátort, ennek működését sajnos eddig sem bizonyítani, sem cáfolni nem sikerült.


Meglepő információ volt az anyaggyűjtésem során, mikor ráakadtam a vonósugárral kapcsolatos előrelépésekre. A kutatás már kicsivel több mint ötven éves múltra tekint vissza. Tavaly viszont az Institute of Scientific Instruments és a St. Andrews-i Egyetem közösen demonstráltak egy eszközt, amely képes magához húzni mikroszkopikus részecskéket, amely széleskörű felhasználásra kerülhet a földi biológiai kutatások és az űrhajózás területén is.


De mi a helyzet a fegyverekkel? Nos, ezen a területen bizonyos teljességgel megmagyarázhatatlan okoktól vezérelten sokkal komolyabb eredmények születtek mint bármelyik másik ágazatban. A Mass Effect-univerzumból megismert thanix ágyú amit a turiánok készítettek, egy fémlövedéket gyorsít közel fénysebességre így szakítva át bármilyen komoly páncélzatot. Bár eezo a való világban nem áll rendelkezésünkre, az elektromágneses erőterek igénybevételével az Amerikai Tengerészgyalogság kísérleti fegyvere egy 3.2 kg-os töltetet 2.4 km/másodperces sebességre gyorsított. Ez cirka Mach 7-nek (hétszeres hangsebességnek) felel meg, ami egészen brutális rombolást képes véghezvinni, igaz egy Reaperrel valószínüleg még nem bírna el.


A "hagyományosabb" részecskeimpulzus és sugárnyaláb fegyverek, mint amilyen a fézer alapjául szolgáló lézerágyú és a birodalmi rohamosztagosok plazmavetője már - részben - létező eszközök. Előbbi felhasználása elsősorban rakétaelhárításra és légi járművek semlegesítésére használható, de kézi változata, a Deus Ex: Human Revolutionban is rendelkezésünkre álló PEPS (Pulsed Energy Projectile System - Energiaimpulzus-Lövedék Rendszer) is létezik már. A berendezés egy láthatatlan lézerlöketet irányít az ellenségre, mely a célponttal érintkezve egy apró plazmarobbanást okoz ami nem végzetes kimenetelű sebesülést és kábulatot okoz.


A páncélszaggató átütőerővel rendelkező plazmafegyverek még gyerekcipőben járnak ugyan, de a kutatások végeztével egyszer akár helyet kaphatnak az esetleges űrcsatákban is, kisméretű légköri használatra alkalmas fegyverek ugyanis - ilyen pusztító formában - nem készíthetőek belőlük. A lövedék anyagát képező magas hőmérsékletű ionizált gáz ugyanis rövid úton eloszlana az atmoszférában. Elektrolézer ugyan előállítható ilyen módon, ez viszont pusztán távolsági sokkolóként használható. A fegyver fő elemét képező lézer ugyanis hagyományos nagysebességű lövedék helyett egy plazmafolyosót gerjeszt a levegőben, ami így elektromos vezetővé válik, amint magas feszültségű áramlás haladhat át. A technológia bevetése - mint kiderült - az űrben sem lenne kifizetődő, lévén, hogy a plazma ellen kidolgozott védelem már jócskán az offenzív technológia fejlesztése előtt jár, ennek praktikus okai vannak a napkitörésekkel gyakorta bombázott bolygó körüli térben.


Bár energiafegyverekből nincs hiány, olyan pusztításra mint a Halálcsillag, csak egyetlen ismert módon lehet szert tenni: az antianyaggal. Egyetlen gramm a cuccból 42.96 kilotonna TNT energialeadásának megfelelő megsemmisítő erejű robbanást tudna előidézni, amely elég egy átlagos méretű város tiszta, sugárzásmentes eltörléséhez a felszínről. Egy tonna, amely egy kisebb autó tömegének felel meg 39040 megatonnányi pusztítására lenne alkalmas. Ez például Budapesten felrobbanva teljes Magyarországot száraz, kietlen és egyhangúan jellegtelen kráterré és üvegsivataggá olvasztaná, és Hamburgtól Isztambulig mindent elégetne a felszínen, a lökéshullámok pedig elsodornák a városokat Európa szívéből egészen a környező tengerekig. Egy ekkora detonáció példátlan földrengésekkel, hetekig tartó hamuesővel, a Föld tengelyének és forgási sebességének mérhető megváltozásával, de minimális pályamódosulással is járna a Nap körül.


Végül de nem utolsó sorban következzék a kultikus tárgy, a Jedik eszköze és a Sithek fegyvere. A fénykard. Hihetetlennek tűnhet, de ha valahol van szándék egy dolog a megteremtésére, ott előbb utóbb létrejön valami, ami legalábbis részben emlékeztet arra, amit látni szeretnénk. Vladan Vuletić professzor a MIT (Massachusetts Institute of Technology) nívós bostoni intézményében ugyanis előállított egy különös részecskepárt, amiről sokáig csak álmodtunk: a fénymolekulát. Ahogy várhatjuk a jelenség egyelőre nagyon kezdetleges a rajongók által elvárt (majdnem) mindent átvágó fénypengéhez képest, az egymáshoz kapcsolódó fotonok pedig sokkal előbb képezik majd részét a kvantumbitek információ-átvitelének, mint bármilyen fegyverét. Tisztázásképen a technológia lehetségessé teszi, hogy fényből előbb-utóbb valamilyen méretű tárgyat állítsunk elő, mindehhez azonban rendkívül különleges és költséges körülményekre lesz szükség, így egy plazmafolyam elektromágneses erőterekkel történő formába rendezésén alapuló megközelítés valószínűsíthetően előbb hoz majd gyümölcsöt, mint a fotonmolekulák.


Köszönöm, hogy ezúttal is velem tartottatok! Végezetül nézzétek meg mit tud az Amerikai Tengerészgyalogság elektromágneses lövedékgyorsítója (hangtalan):

Kapcsolódó cikkek

15.
15.
névtelenség
#13: Elméletileg igen. Gyakorlatilag pedig kiborg.
Amíg van értelmes anyaszült szerves rész a masinában, addig kiborgnak számít.

Dehogy ugyanaz az ember lenne, aki azelőtt volt azt kétlem. Mint ahogy korábban is jeleztem az emlékek csak bizonyos részei a személyiségünknek. Mondhatni lenyomatai azoknak a tapasztalatoknak, amik formáltak minket.

Másfelől (amivel szegény Yanezt is traktáltam) az „emberséget” nem a vér és hús határozza meg. Erre több mint 100 évirodalma (tudományos és fantasztikus egyaránt) rámutatott.
14.
14.
LeBlanc
szopkk meg kurt kapatány a kedvcenveim
jo cik let
13.
13.
DON GONDOCS
#6: Igen tudom elég horrornak hangzik, de ha megcsinálnák és kiderülne hogy emlékei ugyan vannak az ember gép hibridnek, de nemtud magáról hogy ő micsoda, mi folyik körülötte és a gépi része látná el kognitív funkciókat az agyban akkor az most egy gépbe zárt ember lenne? (lélek nélkül?) itt borulna a biblia meg minden ezzel foglalkozó tudomány.
12.
12.
Tr4nCe
#10: Igen, hasonló mint akár a Szabadkőművesek létezése napjainkban. :) Viszont elég sok minden utal arra, hogy valóban léteznek, ill. a kísérlet is megállta abban az időben a helyét. Aztán mindenkinek a saját dolga, hogy van vagy nincs. Nyilván a teljes igazságot sosem fogják megosztani, hisz ez hatalmas fegyverelőny bármely ország számára.

11# A tényleges láthatatlanság csak úgy oldható meg, ha a fény valahogy megkerüli a testet. Ezt sikerült elérni Japánban egy pici testtel, bizonyos szögből.

Én is erre gondoltam egyébként, csak rosszul emlékeztem, ezért elnézést kérek!
11.
11.
randall13
#4: Ez a nácis dolog valahol a jeti és Herkules között van. Véletlenül nem az egyik Wolfeinsteinben láttad?
A tényleges láthatatlanság csak úgy oldható meg, ha a fény valahogy megkerüli a testet. Ezt sikerült elérni Japánban egy pici testtel, bizonyos szögből.
10.
10.
névtelenség
#7: Köszi!

Akkor mondom sorban:
- Philadelphia kísérlet = konteó (kb.: mint az 51-es körzet ufója)
- Japán anyag = ugyanaz amit én is linkeltem, DE tévedsz. Ha az anyag nem verné vissza a fényt, akkor fekete folt lennél nem láthatatlan. Ez hajlítja a cuccot, ezért látod a mögötte lévő dolgokat.
- Link 1 = hasonló felfedezés
- Link 2 = semmi új

De köszönöm a válaszokat. Érdekes kis kirándulás volt két unalmasabb feladat között a cikkek előkutatása. :)
9.
9.
Tr4nCe
#8: http://miaturo.blog.hu/2009/08/15/metaanyagok_es_a_lathatatlansag
8.
8.
Tr4nCe
#7: http://today.ucf.edu/nanotech-leads-break-stealth-technology/ Ilyet találtam hirtelen. :)
7.
7.
Tr4nCe
#6: Mivel ezt élőben láttam Németországban (nem a hajó eltűnést), így nem tudok pontos linket, viszont ha rákeresel dr. Hans Friedrich Kammler tudósra, aki emigrált az USA-ba és az ő tervei után indították el a Philadelphia kísérletet, akkor szerintem sok infóhoz jutsz hozzá. Erről már lehet hallottatok, ha jól emlékszem talán filmesítették is. A japán kísérlet meg 1 dokumentum filmeben volt, aminek nem jut eszembe a neve, de igyekszem megkeresni!
6.
6.
névtelenség
#4: Ehhez a nácis/japános cucchoz tudsz forrást is adni? Mert nagyon nagy képtelenségnek hangzik.

Amúgy sokkal inkább vagyunk közelebb a tökéletes kamuflázshoz, mint a láthatatlansághoz. De szócséplés helyett inkább adom a forrást: http://www.youtube.com/watch?v=PD83dqSfC0Y

Exoskeleton: Külső létezik, belső fatális lenne a testre nézve.

Halál után újraindított agy: Nagyon morbid. Tudván, hogy mennyi rejtély van még a normál agy körül kb. olyan lenne az egész, mintha egy kiborg-zombit gyártanánk. Ha az emlékekért felelős részek meg, plusz a halál előtti kémiai állapotok borulnak, akkor már édesmindegy. Az újraindított cucc nem te leszel.

Lásd: demencia hatásai az agyra
5.
5.
Yanez
4.
4.
Tr4nCe
Jó lett! Annyit azért hozzátennék, hogy a láthatatlanság már sokkal közelebb van mint hisszük. Ezzel már a II. Világháborúban a nácik is foglalkoztak. Sőt, el is tüntettek egy csatahajtót. Csak az volt vele a bibi, hogy hatalmas elektromágneses erőt használtak ehhez, és a hajó teljes legénysége meghalt, ezért titkosították a kísérletet egészen napjainkig. Egyébként a japánok már megcsináltak a teljes láthatatlanságot egy nanoanyag segítségével, ami nem veri vissza fényt. Viszont ez csak kisméretű tárgyon sikerült eddig.
A Sín ágyút tudomásom szerint 2018ra rendszeresíteni akarja az Amerikai Haditengerészet az összes rombolón. A lézert meg már 2016ra védelmi fegyverként.
3.
3.
DON GONDOCS
A katona puskája engem a a Covenantok mesterlövész puskájára emlékeztet. Amúgy engem a robotzsaruban látott technológiák megvalósítása érdekelne, halál után gépiesített agyal, mennyire lenne az ember önmaga? vagy maga a műszervek működése beépítése. vagy az egész exoszkeleton egybeépítése. A teleportálás is felvet pár kérdést, hisz akkor az már időutazásnak is számítana? annyi mindent lehetne írni.
2.
2.
Raam989
Igen, a cikk, közvetve kapcsolódik a játékokhoz is. És igen, te vagy retardált, ha ide jössz pampogni, hogy semmi köze a játékokhoz és nem illik a GK arculatába.

Köszönöm Arell, fasza és érdekes cikk lett!
1.
1.
névtelenség
Heh, jó kis szösszenet. :)

Bár nem aktuális témához való, de íme egy kis finomság Yanez-nek, mielőtt feljajdulna a technológia miatti elidegenedés gyanánt: http://i3.kym-cdn.com/photos/images/original/000/800/592/bcd.png

Különösen ajánlom figyelmébe a második képet.
Fránya nyomtatás! Ördög találmánya!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...