Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion teszt

A Square Enix jó érzékkel nyúlt hozzá az eredeti Final Fantasy VII-hez, amikor 2020-ban kiadta a Remake változatát a játéknak. Jó alapanyagból nyilván könnyű dolgozni, ez azonban semmit nem von le a stúdió érdemeiből. Gyönyörű karaktermodellekkel keltette életre a régi ismerős arcokat, a látványos, akciódús és stratégiai elemekkel tarkított harcrendszere pedig hosszú órákon keresztül szórakoztatta a játékosokat. Ugyan az alkotás nem volt hibátlan, a felemás látványvilág, a melléktevékenységek hullámzó minősége, valamint a tény, hogy az eredeti játéknak csupán a legelejét dolgozta fel, árnyékolták az összképet, ám végső soron egy abszolút kellemes élményt nyújtott. Habár a közvetlen folytatására, a Final Fantasy VII: Rebirthre még várnunk kell, szerencsére addig sem hagyja a Square Enix a rajongókat Final Fantasy nélkül. A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion már megjelent, lássuk, hogy sikerült!

Már a teszt elején le kell szögezni, hogy a Zack Fair kalandjait feldolgozó Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion nem egy remake, csupán egy remaster. Abból azonban elsőosztályú, a Square Enix a műfaj határait feszegette ezzel a címmel. Talán a legszembetűnőbb változás a grafikát érte. A Final Fantasy VII Remake-hez hasonlóan itt is elsőosztályú karaktermodelleket kapunk, és habár a környezetben hamar tetten érhető, hogy bizony egy 2007-es PSP-s játék feljavított változatával játszunk, azért ezen a részen is tisztességes munkát végzett a fejlesztőcsapat. Sajnos azonban ki kell emelni, hogy meglehetősen egyhangú és repetitív a környezet, nem elég változatos, és rengeteg újrahasznosított assettel találkozhatunk benne. Egyébként változáson esett át a felhasználói felület és a menürendszer, melyet a Square Enix nemes egyszerűséggel átemelt a Final Fantasy VII Remake-ből, amellyel semmi gond sincs, teljesen átlátható és használható.

A játékban azonban megfigyelhető egyfajta disszonancia, ami határozottan ront a prezentáció minőségén. A karaktermodellek túl jól és élethűn néznek ki általában a környezethez képest, ehhez pedig hozzátársulnak az elnagyolt, olcsón kinéző animációk. Ezek elsősorban az átvezető videók és a statikus párbeszédek közben figyelhetőek meg, melyekből egyébként elég sok van a játékban. Legalább a teljesítményre nem lehet panaszunk, PlayStation 5-ön natív 4K mellett is stabilan tartja a 60fps-t, még a legnagyobb harcjelenetek közepette is. 

A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion legélvezetesebb része a harcrendszer, mely a grafikához hasonlóan hatalmas változásokon ment keresztül. Az eredeti finoman szólva sem tudta megtalálni az identitását ilyen téren, és esetlenül ingázott az akciódús és a parancsalapú harcrendszer között, általában kevés sikerrel. Ugyan a Reunion ilyen téren nem tudott felérni a Final Fantasy VII Remake-ben található fantasztikus hibrid harcrendszerhez, azért rengeteget fejlődött az eredetihez képest. Zacket sokkal reszponzívabb irányítani, mozgékonyabb és egyszerűbb látványos kombókat végrehajtani vele. Ennek hála végre egy igazi akció-RPG-élményben lehet részünk, mely kifejezetten jól áll a játéknak.

Van azonban egy olyan aspektusa a játék harcrendszerének, amely legjobb esetben is csupán egy szükséges rossz. Ez pedig a Digital Mind Wave, röviden DMW rendszer. Lényegében egy régi pénzbedobós automata forgótengelyéről van szó, mely minden harc során a képernyő bal felső sarkában helyezkedik el, és folyamatosan forog. Ha ránk mosolyog a szerencse, akkor különféle boostokat kapunk, melyek segítenek minket a harcok során. Ez azonban teljesen véletlenszerű, maga a rendszer pedig eléggé esetlen és felesleges. A csatákban egyébként kizárólag Zacket tudjuk irányítani, így a játék harcrendszere sajnos nem éri el azt a mélységet, melyet a Final Fantasy VII Remake képviselt. Mindazonáltal sikeresen átültették belőle a materia-rendszert, melynek hála a szituációhoz tudjuk igazítani Zack felszerelését, képességeit és statjait.

A történettel viszont komoly gondok vannak. Legnagyobb problémát az írásban fedezhetjük fel, mai szemmel nézve számos nagyon kellemetlen dialógussal találkozhatunk a nagyjából 12 órás kaland során, melyeket nem sikerült megfelelően átdolgozni. Továbbá a forgatókönyv is sok esetben megkérdőjelezhető, nem egyszer történik benne teljesen értelmetlen cselekmény, és lényegében az egész a fan service-re lett kiélezve. Ezzel egyébként nem lenne nagy gond, hisz tudjuk hová lyukad ki a történet, továbbá látványos pillanatokat élhetünk át benne, miközben számos fontos karakter háttértörténetét is megismerhetjük. Érdemes megjegyezni, hogy az új szinkronhangok meglehetősen érdekes választásnak bizonyultak, a főszereplő hangját megszólaltató szinkronszínész munkája finoman szólva is megkérdőjelezhető.

Tovább ront az összképen a melléktevékenységek minősége. Az eredeti játék kézikonzolra készült, így teljesen érthető okokból kénytelenek voltak a fejlesztők teletömni párperces, sablonos küldetésekkel, melyeket a játékos út közben is tudott teljesíteni. Ezekhez azonban egyáltalán nem nyúltak, nagygépre átültetve pedig egyáltalán nem működnek jól. Mivel ezekből nyerhetünk új materiákat, melyekkel Zack képességeit fejleszthetjük, így néhányat érdemes megcsinálni, sajnos azonban hamar unalomba fullad a játék ezen része, végeredményben pedig csalódást keltő és rossz élmény.

A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion kétségkívül a legjobb módja annak, hogy a játékosok átéljék a 15 évvel ezelőtt megjelent PSP-s játék által nyújtott élményt. A Square Enix igazán kitett magáért, rengeteget fejlődött a játék grafikája, valamint a játékmenetben történt változtatások is pozitív irányba tolták el a játék megítélését, szinte már meghazudtolták a remaster fogalmát is. Mindazonáltal a játék közel sem hibátlan, a több sebből vérző forgatókönyv és dialógusok, az egyhangú környezet és a sablonos, unalmas mellékküldetések bizony beárnyékolják az összképet. Mindent összevetve azonban egy jó játék lett, és bátran ajánlom mindazoknak, akiknek anno kimaradt az eredeti rész, valamint tetszett nekik a Final Fantasy VII Remake is.

A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion már elérhető PC-re, valamint PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X/S-re, továbbá Nintendo Switchre. Mi PlayStation 5-ön teszteltük.