Cukisági agressziónak nevezik azt a rendkívül bizarr, de valós pszichológiai jelenséget, amikor az ember késztetést érez arra, hogy az őrülten aranyos dolgokat agyonölelgesse. Nos, abban nem vagyok biztos, hogy a Party Animals jó terápiás kezelést jelenthet-e a cukisági agresszió intruzív ingereire, de az biztos, hogy az elmúlt napokban zavarba ejtően jól esett a szőrös kis állatkák halálra szorongatása, lefejelése vagy lapáttal tarkón csapkodása. Légyszi, ne hívjatok rám rendőrt, meg tudom magyarázni!
A Party Animalsben ugyanis pontosan az a célunk, hogy a saját kisállatunkat irányítva a lehető legbarátságtalanabb módon távolítsuk el a pályáról a rivális kedvenceket. Az enyhén antropomorf, két lábon járó, de minden esetben iszonyat édes kis jószágok ugyanis olyan kemény balhorgokat és páros lábú rúgásokat csavarnak egymás bolyhos arcába, hogy a K.O. szinte mindig garantált, a pontos találatok kivitelezése azonban sosem egyszerű, hála a karakterek kelekótya ügyetlenkedésének.
A játékot fejlesztő Recreate Games nem is titkolhatná, hogy az olyan játékokból vett ihletet, mint a Gang Beasts vagy a Human Fall Flat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a meglehetősen jól működő és élethű fizikamodellezés mellé egy szándékosan nehézkes, lomha irányítás párosul, ennek köszönhetően pedig a ragdoll-mozgású karakterünk alapvető irányításával is keményen meggyűlhet a bajunk. Habár ez az első percekben szörnyen furcsa lehet azok számára, akik nem játszottak az efféle címekkel, az igazság az, hogy a Party Animals játékmenete és humora sem működne a saját lábukban is pofáraeső, ügyefogyott állatkák nélkül.
A Recreate Games csapata azonban nem hajít minket egyből a mély vízbe; a főmenü első pontjai közt kisasolhatjuk azt a tutorialt, amely percek alatt megtanít bennünket sétálni, futni, ugrani és ütni, de gyorstalpalót kapunk a komplexebb mozdulatsorokhoz is. Ilyen például a tárgyak és fegyverek használata, a mászás és a vetődés - mindegyik olyan életmentő, de aligha kézreeső manőver, amelyekre szükségünk lesz, ha túl akarjuk élni az ádáz szőrmókok civakodását.
Ha pedig mindezzel megvagyunk, akkor fejest is ugorhatunk az imádni való vérfürdőbe. Alapvetően nyolcfős mérkőzéseket játszhatunk, melyet a Kínában honos stúdió három nagy halmazban helyezett el. A Last Stand kétfős csapatokat ereszt egymás ellen, a Team Score pedig kettészeli a nyolcfős létszámot, az utolsó játékmód pedig az Arcade, ahol mindenki csak saját magára számíthat. Ez három nagy halmazra tagolt felosztás azonban hamar köddé válik amikor rábökünk a Quick Play gombjára - a játék a megjelenéskor elérhető húsz pálya közül mindig hármat ajánl fel a játékosoknak, akik szavazással dönthetik el, hogy a véletlenszerű opciók közül melyik számukra a legszimpatikusabb.
Választék pedig van bőven. A korai hozzáférésben viszonylag sokáig érlelt játék pályái (és a hozzájuk kötött kihívások) mind egyediek, nincs két egyforma vagy újrahasznált ötleteket felsorakoztató pálya. A vérre menő pofozkodás közepette megfordulhatunk mozgó vonaton, függőhídon, jéghokipályán, egy tengeralattjáró vagy egy bombázó repülőgép tetején, az adott helyszíneken pedig mindig a témához illő veszélyek nehezítik a hadakozó kis kedvencek életét. Az egyik pályán például hajítógéppel bombázhatjuk az ellenfél bázisát, máshol azonban a cudar hóvihar vagy egy instabil fekete lyuk gravitációs vonzása teszi kalandosabbá egymás megszivatását.
A mókának pedig akkor sincs vége, ha egy csúnya jobbegyenest benyelve egy mély verem alján, a vesztesek közt találjuk magunkat. A bosszúvágytól fűtött kiesettek ugyanis lehetőséget kapnak arra, hogy a meccs további részében csúszós banánhéjakkal, bombákkal vagy más, a pályára behajigált tárgyakkal zavarják meg az élők küzdelmét. Az efféle ötletes apróságok, az eszméletlenül cuki körítés és a fantáziadús pályák adják azt a bűvös egyveleget, ami mindig visszahívja a játékosokat “csak még egy utolsó meccsre”. Ha ez a remekül kivitelezett ötletesség a későbbi live service alatt is kitart majd, akkor semmi kétségem afelől, hogy a Party Animals legalább akkora sikert érhet el, mint a hasonló jellemvonásokkal taroló Fall Guys.
Ha a neve nem árulná el, a Party Animals egy vérbeli partijáték, ami tökéletes csúcspontja lehet bármelyik baráti vagy családi összejövetelnek, ráadásul az irtózatosan cuki állatkák biztosítják, hogy még a legcsúnyább árulások és hátba döfések után sem fogjuk egymásra borítani a kávézóasztalt. A játék természetesen játszható helyi osztott képernyőn is, de legalább ugyanilyen jól működik és irtózatosan szórakoztató az online mód is - főleg akkor, ha rá tudunk beszélni egy két ismerőst a közös mókára.
Természetesen szólóban, idegen játékosokkal is pofozkodhatunk, és habár ideig-óráig így is szórakoztató a nyuszik, cicák és vidrák agyabugyálása, egyértelmű, hogy a játékot hosszú távon nem erre találták ki. Természetesen itt is helyén van egy jól működő, kifejezetten fair progressziós rendszer, melynek segítségével mindenféle kosztümöket, színezéseket és egyéb kozmetikai extrákat aggathatunk az állatainkra és a profilunkra. Habár az egész mögött meghúzódik egy opcionális mikrotranzakciós szál, a teljesen ingyenes battle pass, a shopban rotálódó, játékbeli valutával is kiváltható skinek és a gyakran szintén ingyen pörgethető lootbox-rendszer gondoskodik róla, hogy mindig tudjunk valami újat bontani. Szintén pluszpont, hogy a vizuális extrák egy része játékbeli kihívások teljesítéséhez kötött. Ember legyen a talpán, aki nemet tud mondani a Gordon Freemannek öltözött Corginak vagy a Darth Vadernek öltözött kacsának!
Az említett rendszerek enyhe szigorításával még free-to-play címként is remekül elmuzsikálhatna a Party Animals, a 20 eurós árazása és az Xbox Game Passben való indulása azonban a jelenlegi formájában is ellenállhatatlanná teszi a Recreate Games játékát. Ritkán bővül igazán jó, új címekkel a partijátékok zsánere (nem véletlen, hogy még mindig a Mario Party a koronázatlan király!), így, ha nálatok is rendszeresen pörögnek a nappaliban az efféle jóságok, akkor mindenképp tegyetek próbát az agresszív szőrmókokkal is!
A Party Animals PC-n, Xbox One-on és Xbox Series X/S-en jelent meg. Mi Xbox Series X-en teszteltük a játékot.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.