Gwyneth Paltrow, Antony Hopkins és Jake Gyllenhaal főszereplésével napvilágott látott a Bizonyítás című dráma, amelyet most mi is kivesézünk egy kicsit.
A főszereplők nevein végigsuhanva azt hiszem elég jónak mondható a felhozatal, tekintve, hogy szinte más szereplőkkel nem is nagyon találkozhatunk a filmben. Természetesen ettől még lehet csapnivaló az alkotás, azonban az ismert színészek jelenléte egy hangyányi bizakodással tölthet el bennünket. Az is bizakodásra adhat okot, hogy Gwyneth Paltrowt az idei Golden Globe díjátadáson, a legjobb drámai színésznő kategóriában jelölést kapott ezen szerepe alapján. Lássuk tehát mégis miről szólhat ez a romantikus dráma.
Megmondom őszintén, úgy ültem le megnézni a Bizonyítást, hogy halvány lila gőzöm nem volt miről szólhat, sőt még a műfajával sem voltam teljesen tisztában, ami elég nagy hanyagságra vall, de talán ez bizonyult most a legjobb választásnak, mivel így nem rendelkeztem különösebb előítéletekkel a filmmel szemben.
Az első félóra eltelte után az futott át az agyamon, mintha már láttam volna hasonló felépítésű és sztorijú művet, ugyanis a Bizonyítás valami oknál fogva kísérteties hasonlóságot mutat a Good Will Hunting és az Egy csodálatos elme című hasonló témájú alkotásokkal. Mindkettő alapja a zsenialitás és a zsenialitással szorosan összefüggő problémák, magyarán mondva, a minden zseni kicsit örült is egyben feltevés. A Bizonyításban adott tehát egy kicsit hibbant matematikus, Robert (Antony Hopkins) és lánya Catherine (Gwyneth Paltrow), akik a problémáik ellenére viszonylag jól kijönnek egymással, míg egy nap Cathrine rádöbben, hogy édesapja nincs többé számára és egyedül maradt a hatalmas családi házban. Apja 63 évet élt és mindössze 103 butaságokkal teleírt jegyzetfüzetet hagyott maga után, amiket azonban nagy lelkesedéssel tanulmányoz egy hajdani diákja, Hal (Jake Gyllenhaal), abban reménykedve, hogy valami forradalmi matematikai összefüggést, vagy bizonyítást talál bennük. Idővel rájön nem sok hasznos dolog van a füzetekben, ám mindeközben beleszeret a matematikus lányába, aki később egy olyan füzetet ad neki, amiben egy rég megoldásra váró matematikai bizonyítás leírása található. A baj csak az, hogy Hal nem tudja eldönteni ki írta a bizonyítást, Catherine, avagy az édesapja. A történetbe belekapcsolódik Cathrine nővére is, Clair (Hope Davis), aki mindenáron el akarja költöztetni az egyedül maradt kishúgát (aki mellesleg kismértékben örökölte apja labilis személyiségét) New Yorkba. A fordulatok sora persze itt nem ér véget, de aki kíváncsi járjon utána és megtudhatja miféle bonyodalmakat rejt még ezen alkotás.
A Bizonyítás sztorija kicsit csapongónak érződik, ide-oda ugrál a jelen és a múlt eseményei között, azonban mégis követhető marad a történet vonala. A nagyobb gond csak az, hogy mindeközben úgy érezzük semmi nem történik a közel 100 perces játékidő alatt, tehát mintha egyhelyben toporogna az alkotás, azt az érzetet keltve, hogy már egy rakás újabbnál-újabb eseménnyel gazdagodott a néző. Pedig ha a végén belegondolunk kb. 3-4 mondatban össze tudnánk foglalni a történteket. Úgy gondolom a rendező, John Madden hasonlóan nagy eszmefuttatásokba akart bocsátkozni, mint anno az Egy csodálatos elme, avagy a Good Will Hunting, ám ezen törekvése nem igazán sikerült, így a Bizonyítás kicsit alulmúlta az említett Oscar-díjas alkotásokat. Ettől függetlenül szilárd meggyőződésem, hogy érdemes megtekinteni a filmet, mivel kellően érdekes sztorival és kitűnő színészekkel büszkélkedhet, így mindenkinek csak ajánlani tudom.
Hazai mozipremier: 2006. február 23.
Műfaj: amerikai filmdráma
Időtartam: 99 perc
Imdb értékelés: 7/10
rendező: John Madden
író: David Auburn
forgatókönyvíró: David Auburn, Rebecca Miller
operatőr: Alwin H. Kuchler
zene: Stephen Warbeck
producer: Alison Owen, John Hart, Robert Kessel, Jeff Sharp
vágó: Mick Audsley
szereplő(k): Gwyneth Paltrow (Catherine), Anthony Hopkins (Robert), Jake Gyllenhaal (Hal), Hope Davis (Claire), Gary Houston (Jay Barrow), Danny McCarthy
Megmondom őszintén, úgy ültem le megnézni a Bizonyítást, hogy halvány lila gőzöm nem volt miről szólhat, sőt még a műfajával sem voltam teljesen tisztában, ami elég nagy hanyagságra vall, de talán ez bizonyult most a legjobb választásnak, mivel így nem rendelkeztem különösebb előítéletekkel a filmmel szemben.
Az első félóra eltelte után az futott át az agyamon, mintha már láttam volna hasonló felépítésű és sztorijú művet, ugyanis a Bizonyítás valami oknál fogva kísérteties hasonlóságot mutat a Good Will Hunting és az Egy csodálatos elme című hasonló témájú alkotásokkal. Mindkettő alapja a zsenialitás és a zsenialitással szorosan összefüggő problémák, magyarán mondva, a minden zseni kicsit örült is egyben feltevés. A Bizonyításban adott tehát egy kicsit hibbant matematikus, Robert (Antony Hopkins) és lánya Catherine (Gwyneth Paltrow), akik a problémáik ellenére viszonylag jól kijönnek egymással, míg egy nap Cathrine rádöbben, hogy édesapja nincs többé számára és egyedül maradt a hatalmas családi házban. Apja 63 évet élt és mindössze 103 butaságokkal teleírt jegyzetfüzetet hagyott maga után, amiket azonban nagy lelkesedéssel tanulmányoz egy hajdani diákja, Hal (Jake Gyllenhaal), abban reménykedve, hogy valami forradalmi matematikai összefüggést, vagy bizonyítást talál bennük. Idővel rájön nem sok hasznos dolog van a füzetekben, ám mindeközben beleszeret a matematikus lányába, aki később egy olyan füzetet ad neki, amiben egy rég megoldásra váró matematikai bizonyítás leírása található. A baj csak az, hogy Hal nem tudja eldönteni ki írta a bizonyítást, Catherine, avagy az édesapja. A történetbe belekapcsolódik Cathrine nővére is, Clair (Hope Davis), aki mindenáron el akarja költöztetni az egyedül maradt kishúgát (aki mellesleg kismértékben örökölte apja labilis személyiségét) New Yorkba. A fordulatok sora persze itt nem ér véget, de aki kíváncsi járjon utána és megtudhatja miféle bonyodalmakat rejt még ezen alkotás.
A Bizonyítás sztorija kicsit csapongónak érződik, ide-oda ugrál a jelen és a múlt eseményei között, azonban mégis követhető marad a történet vonala. A nagyobb gond csak az, hogy mindeközben úgy érezzük semmi nem történik a közel 100 perces játékidő alatt, tehát mintha egyhelyben toporogna az alkotás, azt az érzetet keltve, hogy már egy rakás újabbnál-újabb eseménnyel gazdagodott a néző. Pedig ha a végén belegondolunk kb. 3-4 mondatban össze tudnánk foglalni a történteket. Úgy gondolom a rendező, John Madden hasonlóan nagy eszmefuttatásokba akart bocsátkozni, mint anno az Egy csodálatos elme, avagy a Good Will Hunting, ám ezen törekvése nem igazán sikerült, így a Bizonyítás kicsit alulmúlta az említett Oscar-díjas alkotásokat. Ettől függetlenül szilárd meggyőződésem, hogy érdemes megtekinteni a filmet, mivel kellően érdekes sztorival és kitűnő színészekkel büszkélkedhet, így mindenkinek csak ajánlani tudom.
Hazai mozipremier: 2006. február 23.
Műfaj: amerikai filmdráma
Időtartam: 99 perc
Imdb értékelés: 7/10
rendező: John Madden
író: David Auburn
forgatókönyvíró: David Auburn, Rebecca Miller
operatőr: Alwin H. Kuchler
zene: Stephen Warbeck
producer: Alison Owen, John Hart, Robert Kessel, Jeff Sharp
vágó: Mick Audsley
szereplő(k): Gwyneth Paltrow (Catherine), Anthony Hopkins (Robert), Jake Gyllenhaal (Hal), Hope Davis (Claire), Gary Houston (Jay Barrow), Danny McCarthy
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.