Casino Royale

Fekete fehér képsorok, a helyszín és a jelmezek olyanok mintha az első James Bond filmbe tettünk volna egy időutazást. Eleinte az ember el sem tudja dönteni, hogy akkor most ez a múlt vagy a jelen.

Szokásos párbeszéd következik egy kissé erőltetett is, megjelenik James, aki első ránézésre még akár viccesnek is mondható. Annyira szokatlan, meg fogunk mi ezzel barátkozni valaha is? Rövid visszaemlékezések jönnek, húúú kemény ez a srác, nagyon kemény és már meg is lesz az első hullánk, James lő egyet a kamerába, egy pillanatra felvillan a jól megszokott pisztolycső, de nincsen zene… hol van a zene? Mindenki kedvenc része egy-egy Bond film elején… hol van? Sehol! Tatataaaaa! Íme a legújabb, a 21. rész eleje.


Rögtön a film kezdetekor fel fog tűnni mindenkinek, hogy ez valahogy egészen más film lesz, mint az előző 20. Ezt már akkor is sejteni lehetett amikor megtudtuk, hogy egy fiatalabb, markánsabb, energikusabb, kigyúrtabb színészt választottak eme igazán férfias szerepre. Aztán ott vannak az egyértelmű jelek. Az elején nincsen Bond zene, ami valljuk be meglehetősen merész húzás volt a készítőktől. Aztán az is fel fog tűnni mindenkinek, hogy a főcímzene sem a jól megszokott stílusban íródott, arról nem is beszélve, hogy ha jól emlékszem ez az első alkalom hogy nem nő énekli, hanem egy férfi. A képsorok sem olyanok mint idáig mindig, sehol egy meztelen nő, mindenhol csak verekedés, akció már-már humoros jelenetek. De ötletességben azért ez a főcím sem szégyenkezhet. Aztán újra meglátjuk főszereplőnket, és valahogy nincsen olyan érzésünk, hogy egy James Bond filmet nézünk. De nem is lesz időnk ezen tovább elmélkedni, mert az első jelenet rögtön bele is csap a lecsóba, és rögtön érteni fogjuk már, hogy mi volt a készítők célja vagy legalábbis kapirgálni fogjuk a felszínt.


Eltelt 1 óra a filmből és már teljesen belefeledkeztünk az egész történetbe. Kezdjük érteni már, hogy a karakter teljesen át lett formálva, nincsen már többé mézes mázos bájgúnár Pierce bácsi, itt van a kőkemény Daniel, aki egy hidegvérű gyilkológép, aki még mosolyogni sem képes, csak csücsöríteni, de azt nagyon. Aztán ahogy telnek múlnak a percek lassan érteni kezdjük végre, hogy mi is volt itt a lényeg. Ugyanis a lényeg kérem szépen, hogy 20 darab Bond film után rájöttek a kölkök ott a kamera mögött, hogy kezd már nagyon uncsi lenni ez az egész téma. Igaz a 20. rész meglepően jóra sikeredett, de akkor is, valamit ki kéne már találni. Így is tettek, fogták magukat nyomtak egy jó nagy reset gombot, az elmúlt több mint negyven év felett, és kezdtek mindent elölről, nem nem, itt nem az előzményekről lesz szó hanem egy másik, alternatív történetvezetésről.


Külön érdekességnek számít, hogy „M” figuráját továbbra is Judi Dench játsza, ami kisebb logikai zavart okoz a történetben, de ha azt vesszük alapul, hogy itt most minden előröl lett kezdve, akkor már nem is fog minket annyira zavarni ez az apróság. Miután rájöttünk erre a kis receptre rögtön más szemmel kezdjük el továbbnézni a filmet, és pont ekkor fog kiteljesedni maga a karakter, ekkor kezd rátalálni magára és arra, hogy miért is hívják őt James Bondnak. Létrejön egy remek figura, akit valahol ismerünk is, meg nem is. Újjászületik egy legenda és azt kell hogy mondjam az új sokkal de sokkal jobb mint az eddigiek, eredetibb, Bondosabb arról nem is beszélve, hogy Ian Flemming bácsi (isten nyugosztalja) pontosan ilyennek álmodta meg ezt a karaktert. Nagyon boldog lenne, ha látná, hogy végre valahára rájött a világ arra, hogy milyennek kell lennie ennek az MI6 ügynöknek…


Bár eleinte az ember nehezen barátkozik meg ennyi újdonsággal, mégsem kell hozzá sok idő, hogy az új titkos ügynököt a szívünkbe zárjuk. Ehhez mindenképpen hozzájárult a zseniális rendezés, színészi alakítások (bár Craig testvérünknek azért ezúttal nem kellett nagyon megerőltetnie magát), de legfőképpen a remek forgatókönyv és a sok-sok apró fordulat, poénok amikre ha odafigyel az ember, rögtön egy gyöngyszemmé fogja alakítani magában a Casino Royale-t. Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom, azoknak is akik szeretik, és azoknak is akik nem, de főleg az utóbbiaknak, mert ezúttal valami egészen újat valami egészen mesterit fognak kapni a pénzükért!