Hancock

Vegyünk egy átlagos szuperhős filmet. Ezek általában egyszerűek, ám mégis valami megfogja az embert, ha meglátja kedvenceit a filmvásznon. Sok kedvenc képregény hősünk megjelent már a mozikban, így láthattuk Pókembert hálószövés közben, vagy Batmant rossz fiúkat elverni...

A stúdiók is észrevették mekkora sikereket hoznak ezek, így folytatások sokaságát indították el a nézők felé. Ezek többségén sajnos érezhető az a bizonyos rókabőr, melyet minden évben le szeretnének húzni a készítők szegény hőseinkről. Ezen szeretne változtatni Peter Berg és John August. Előbbi olyan filmek rendezésében játszott szerepet, mint a Királyság, Füstölgő Ászok és Collateral. Utóbbi , pedig forgatókönyvíróként működött közre olyan múviknál, mint a Charlie Angyalai, A halott menyasszony és Charlie és a csokigyár. Vajon mi történik, ha két ilyen lángelmét összeeresztünk? A válasz: Hancock.


Sajnálatos módon hiába vettek részt remek emberek a film készítésében a végeredmény egy közepes produktum lett, hiába az alap elgondolás, ami a kezdetekben zseniális. Itt van John Hancock (Will Smith) egy átlagosnak korántsem mondható fazon, aki szuper erőkkel felvértezve az átlagos mindennapokat éli… hajléktalanként. Igen, hiszen hiába ment meg mindenkit nem ő lesz a nap hőse. Ezt főleg bárdolatlan és makacs modorának köszönheti. Az emberek lenézik, ezért őt is a város kártevőjének kiáltják ki. Han úgy tesz, mintha ez korántsem izgatná, de lelkében hatalmas mély üresség tátong emiatt.


Élete akkor vesz felfelé ívelő utat, mikor megmenti Ray Embray-t(Jason Bateman), aki majdnem egy vonatbaleset áldozatává vált. A megmentett ekkor felajánlja megmentőjének, hogy marketing menedzseri tudását összeszedve egy új hőst farag Johnból. Természetesen az ittas és makacs szuperhős nem adja be egy könnyen a derekát. Ám Mary Embray (Charlize Theron) és fia hatására bátorságot vesz magán és kiáll a város elé, hogy rombolásai és rendbontásai miatt börtönbe vonuljon, mint minden más amerikai állampolgár. A börtönben végre elkezd egy igazi hős körvonala kirajzolódni, ahogy egyre jobban kinyílik a világ számára igazságtevőnk.


Ekkor, viszont egy hatalmas lejtő veszi kezdetét a film minőségét illetően és kifelé a moziból már a fejünket fogjuk. Nem értem, hogy egy ilyen jól indító művet, hogy lehet ennyire elrontani. Úgy tűnik, mintha a készítők mindent egy részbe akartak volna belesűríteni. Ennek következtében, viszont olyan káosznak lehetünk szem és fültanúi, ami már sérti a jóérzetünket is. Az „első fél óra” stílusában kellett volna legyártaniuk az egészet, de e helyett kapunk egy csöpögős befejezést, ahol nincs egy normális főgonosz sem.


Én személy szerint kedvelem Peter Berg munkáit és stílusát is. A drámai részeket remekül tudta mindegyik filmjében elővarázsolni köszönhetően egyedi kézi kamerás módszerének. Ezzel alapozta meg ugyanis jelenlegi sikerét Hollywoodban. Aztán hozott számunkra egy remek akció filmet is a Királyság képében, amely a nézők és kritikusok körében is sikert aratott. Sajnálatos módon ugyanez nem mondható el a Hancock-ról. Lehet a forgatókönyvíró volt a ludas idén, de sajnos itt is a végeredmény számít és nem az összmunka.


Tehát hiába Will Smith és Charlize Theron és megannyi remek szakember ez a film csak egy gyenge közepes lett. Ha lenne lehetőségem külön értékelni a film első részét, akkor 10 pontot adnék, de mikor az egész film romba dől egyszerűen csak 0 ponttal tudnám értékelni a próbálkozást. Olyan érzésem volt mindvégig, mintha egy családi filmet néznék a felelősség felvállalásról, vagy egy szuperhősös depressziós filmet, vagy csak egy vígjátékot. Kár a filmért, remélem legközelebb valami jobbal állnak elő a készítők!