Anthony Miller (Russell Crowe) egy gyógyuló félben lévő szenvedélybeteg színész, aki megkapja a lehetőséget, hogy egykori filmsztár státuszához visszakússzon és egy lépéssel közelebb kerüljön ahhoz, hogy életét rendbe tudja tenni. Lányával, Lee-vel (Ryan Simpkins) elhidegült a kapcsolatuk, mióta a kamaszlány anyja elhunyt. Lee-t felfüggesztik az iskolából, hazaküldik, apja pedig munkát talál neki azon a forgatáson, ahol ő is elnyerte a főszerepet, a film pedig nem más, mint az 1973-as klasszikus horrorfilm, Az ördögűző remake-je. A forgatás során Anthony egyre rosszabbul és rosszabbul lesz, mindenki azt hiszi, hogy kezd visszaesni függőségeibe, azonban nem erről van szó, egész egyszerűen csak megszállta őt egy démon.
Kezdeném azzal, ami jó a filmben, ez pedig maga a történet. Ötletes, hogy film a filmben van jelen – lehetséges, sőt valószínű, hogy van erre más példa is, csak én nem vagyok bennfentes a témában – és nem a megszokott vallásos, esetleg vatikáni köntösbe bújtatták az ördögűzés procedúráját, hanem egy sokkal hétköznapibb, testközelibb környezetbe. Új és izgalmas lehetőségeket adott ez a rendező kezébe, hogy kicsit játszadozzon mind a démon tetteivel, mind pedig a szereplők reakcióival és megnyilvánulásaival – sajnos ez egy hatalmas ziccerje a filmnek, hogy ezt csak nagyon kezdetlegesen, félve aknázza ki. Itt még érdemes megemlíteni a színészi alakításokat is. Russell Crowe ha akarna se tudna egy ilyen szerepet rosszul eljátszani, és Adam Goldberg ellenszenves karaktere is remekül sikerült, a többiek viszont erősen csak a kötelezőt hozzák, semmi többet.
Ami viszont rossz a filmben az sajnos egy sokkal hosszabb lista. A történet egyszerűen túl sokat akar kihozni magából. Ördögűzés, többszörös megváltási ív, szerelmi szál és múltbéli feldolgozatlan traumák felszínre kerülésének összessége okozza azt, hogy egyszerűen a film szétszakad. Nemcsak a horror élményéből veszítünk, mikor az egyik jelenet a megszállt Anthony-t, a másik a lányának kibontakozó szerelmét, majd a harmadik Anthony gyermekkori traumáját mutatja, de abból is, hogy egy koherens egészet, egy élvezhető alkotást lássunk. Nem nehéz követni a filmet, egyszerűen csak nem áll össze egy folyamatos alkotássá, inkább jelenetek sorozatát látjuk, melyek hol félelmetesek, hol a pszichológiai thriller határát súrolják, hol pedig egy elcsépelt drámának adnak teret.
Ezzel, hogy túl sokat akar természetesen az is jár, hogy rengeteg mellékszálat, kérdést elindít a film és nem, vagy csak félig-meddig ad rájuk választ. Alapvetően a legtöbb egy egészen érdekes történet lenne – ahogy Anthony múltja, vagy épp a közte és a rendező között lévő kémia kibontása is jól állt volna a filmnek -, de legalábbis érdekes adalékként szolgálhattak volna, ha nem lett volna belőlük ennyi, ilyen tömören és kuszán. Az pedig, hogy egyes jeleneteknél még szimbólumokat, szimbólumrendszereket is megpróbáltak beleerőltetni a filmbe, végképp túl töménnyé teszi azt.
A horror élménye, a félelem, a feszültség sem feltétlen található meg a filmben. Mármint darabokban igen, de ahhoz ez édeskevés, hogy a műfaj rajongói ténylegesen élvezni tudják az alkotást. Meg-megszakad a feszültség és ugyan a látvány sokszor remekül megalapozza a hangulatot, de a jelenetváltások megkérdőjelezhető elhelyezése és az, hogy mit mikor mutat nekünk a film teljesen lerombolja azt a nehezen felépített kis diszkomfortot vagy félelmet, melyre sokunk vágyik.
Nem lett egy kimondottam rossz film az Ördögűzés, egyszer mindenképp lehet adni neki egy próbát, de az egyértelmű, hogy megváltást nem szabad tőle várnunk. Telis-tele van viszonylag jó ötletcsírákkal, de ezekkel csak hellyel-közzel tud bánni, és inkább elvesznek az élményből, mintsem hozzáadnának. Russell Crowe-nak pedig maradnia kellett volna annál, hogy a pápa jobbkezeként űz ördögöt és nem tévelyeg el holmi filmforgatásokra.
Gamekapocs értékelés: 4
Eredeti cím: The Exorcism
Rendező: Joshua John Miller
Producer: Bill Block, Ben Fast
Forgatókönyv: Joshua John Miller, M.A. Fortin
Szereplők: Russell Crowe, Ryan Simpkins, Sam Worthington, Chloe Bailey, Adam Goldberg, Adrian Pasdar, David Hyde Pierce
Zene: Danny Bensi, Saunder Jurriaans
Operatőr: Simon Duggan
Vágó: Gardner Gould, Matthew Woolley
Gyártó: Miramax, Outerbanks Entertainment
Forgalmazó: Fórum Hungary
Játékidő: 93 perc
Eredeti premier: 2024. június 21.
Hazai premier: 2024. július 4.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.