Réges-régen, egy messzi, messzi galaxisban...
Felcsendül a klasszikussá vált főcímzene, amit annak idején John Williams oly nagyszerűen megkomponált., s kezdetét veszi egy utazás, amely a Star Wars-filmek előtt négyezer évvel repít vissza minket a múltba. Ekkortájt a Köztársaság mellett a Sith Rend épp fénykorát éli, minek által igen komoly fenyegetést jelentenek az egész univerzumra. Kalandunk akkor kezdődik, mikor egy Sötét Lovag, Darth Malak épp azon hajót próbálja meg gaz módón tönkrelőni, amin szerény személyünk is utazik. A lövöldözés kellős közepette megismerkedünk egy Carth Onasi nevezetű katonával, akinek segedelmével egy mentőkapszulában megmenekülünk, méghozzá a Taris bolygóra. Landolásunk után kapunk egy olyan infót, hogy az atomokra lőtt csillaghajón egy fontos személy utazott, név szerint Bastila Shan, aki nem más, mint a Jedi Tanács egyetlen reménye a Sith ellen. Igen ám, de a szépséges hölgy mentőkabinja a miénktől jóval távolabb ért földet, s mire megtalálnánk, addigra már el is rabolta a heyi bandák egyike. Miután megannyi kalandon átevickélve megmentjük Bastilát, eljutunk Dantooine-ra (a Csillagok Háborújában ezen a bolygón szemlélteti Leia Organa hercegnőnek Tarkin nagy Moff a Halálcsillag igazi erejét) a Jedi Kiképzőtanács színe elé, ahol is kiderül, hogy egy bizonyos Csillagtérképet kell keresnünk, minek segítségével eljuthatunk a gonosz Sith Lovaghoz, Darth Malakhoz. Utazásaink és kalandjaink alatt megismerkedhetünk társainkkal (rengeteget lehet beszélni velük, ami újítás, ugyanis az eddigi BioWare játékokban nem nagyon nyílt rá lehetőség) és felfedezhetünk olyan bolygókat, mint a wookiek otthona, a Kashyyyk vagy az eddig ismeretlen Manaan bolygó, amit teljes egészében óceán borít, ellátogathatunk a már ismert Tatooine-ra vagy a Korriban sivatagokkal és kanyonokkal teli világára – csakis rajtunk múlik, hogy a Jedi Rend hűséges lovagjaként vagy a Sith Sötét Jedijeként végezzük be sorsunkat a galaxisban.
Történelem:
2000. július 25-én jelentették be, hogy a LucasArts elkészíti az első Star Wars orientált szerepjátékot. Ez a hír anno tömegeket hozott lázba, hisz rengeteg imádója van ennek a mára már kultuszfilmmé avanzsálódott Csillagok Háborújának, ami már magában eladhatóvá teszi kisebb-nagyobb mértékben a terméket. No de Lucas-ék nem merték a véletlenre bízni, s ahelyett, hogy maguk álltak volna neki elkészíteni a progit, inkább profikat kerestek, akiknek már van „némi” tapasztalatuk ezen a téren. Nem is kellett messzire menniük, hisz majdhogynem kézenfekvő dolog, ha RPG, akkor BioWare Corp. Ez sokaknak lehet, hogy nem mond semmit, de ha csak annyit említek meg, hogy Baldur´s Gate sorozat és Icewind Dale, no meg Neverwinter Nights, akkor már csak-csak dereng valami, nem? Igen, ezt mind ennek a cégnek köszönhetjük, s az igazat megvallva ezek ma etalonként szerepelnek az RPG stílusú játékok palettáján. No de 2003-at írunk és sajnos ma már semmi sem garancia...még a „név” sem! Ezt a LucasArts bebizonyította az utóbbi években ezért eléggé szkeptikusan álltam hozzá a KOTOR-hoz. Egyetlen bizodalmam a BioWare-ben volt, akik ezúttal sem okoztak csalódást. Sőt! Ami mérföldkövet letettek a Baldur´s Gate sorozattal anno, azt most ismét letették a fiúk a Star Wars: Knights of the Old Republic-kal.
A játék:
Az eddig megszokott szerepjátékelemek helyett rengeteg változtatást építettek bele a játékba a fejlesztők, amik először kissé furcsának tűnhetnek az igazi RPG fanoknak, de amint egyre jobban belemélyedünk a csodálatos világba, már-már észre sem vesszük ezeket és teljesen természetesnek tűnnek. Szakítva a hagyományokkal (Baldur´s-sorozat) a KOTOR nem tartalmaz multiplayer részt, tehát csak egyjátékos módban vihetjük végig (remélem a PC-s verzió azért tartalmazni fog valami netes mókát) és azt is csak úgy, hogy a megszokott hatos party-k helyett hármas felállással barangolhatunk vagy küzdhetünk (ennek a három társnak a hiányát néha igencsak megszenvedtem). A kezelőfelületet is megváltoztatták és „konzolosították” (már ha lehet ilyet mondani), de azt ígérték a készítők, hogy a PC-s átiratban már az eddig megszokott gombokat, illetve felületet kapjuk majd (ámen). Játékmenetben a megszokott vezérsztori mellett kalandozhatunk erre-arra, felvehetünk különböző küldetéseket, így ezen a téren a hyperűrbéli utazásokat kivéve nem sok újdonságot kapunk.
Grafika:
Egy szóval tudnám jellemezni a játék grafikáját: hangulatos. A grafikusok megdolgoztak a pénzükért, és sikerült igazi Star Wars hangulatot varázsolni a képernyőnkre. Még amellett is, hogy az X-Doboznak fix felbontása van, így effektek területén fel sem veszi a versenyt egy jó kis 3D kártyával, de néha-néha még így is elámultam azon, hogy hogyan néz ki a játék. Mindez PC-n szerintem csodálatosan szép lesz, hisz ott már csak a videokártyánk teljesítménye szabhat gátat a teljes vizuális orgiának. Ami szépséghibát találtam (karakterek, nagyobb szörnyek), azt a felbontás számlájára írtam.
Karakterek:
Ezen a téren szerintem igencsak gyengén szerepel a KOTOR, ugyanis a fő karakter csak ember lehet – férfi vagy nő -, de abból is csak három típus áll rendelkezésre. Soldier (katona), Scout (felderitő) vagy Scoundre (Rouge-tolvajszerű arc). Tehát csak katonai beállítottságú emberkékkel lehetünk, ami még nem is lenne oly nagy baj, de a játék folyamán kiderül, hogy valami mocorog bennünk. Klasszikussal élve: „Ez vagy tehetség, vagy sajtkukac (Hofi-Szendrő Józsi bácsi). Na persze hogy az Erőről van szó, így majdan beállhatunk Jedi tanoncnak, ahol választhatunk ismét három típusból: Guardian (védelmező), Sentinel (őrszem) és Consular (???). Ezáltal emberünk ettől a ponttól multiclass csóka lesz, minek következtében a fejlődés egy kissé nehézkesebb, mintha csak singleclass-osok lennénk.
Az igen korlátolt karaktergenerálást (található egy quick generate opció, amely helyettünk elvégzi a hősünk létrehozását...pff) megpróbálták annyival feldobni, hogy betettek pár választható arcot, de azok is eléggé gyengékre sikerültek. Arról nem is beszélve, hogy a játék folyamán sokszor találkozhatunk ugyanazzal az arccal, ugyanabban a ruhában, csak épp máshogy hívják az illetőt! Ehh...erre igazán odafigyelhettek volna...
Tulajdonságok:
Jelen esetben karaktereinknek az alap tulajdonságokon kívül (strenght, dexterity, stb...) mellett a környezetnek megfelelő „skilleket” vehetünk fel, mint pl. Computer use (számos köztársasági és sith hálózati számítógépének kezelésében segít), Repair (robotok javításában rengeteget segít), Stealth (álcázási és lopakodási képesség), Demolitions (aknák és gránátok hatástalanítása), Awareness (lopakodó üzemmódbéli támadásokat és akciókat segíti), Persuade (a fő karaktered tárgyaló és rábeszélő képességét befolyásolja), Security (kódolt ajtók és ládák feltörésében segít), Treat Injury (gyógyulási képességeidet javítja). Ezek mellet választhatsz még „Feats”-eket, amelyek amolyan tulajdonságoknak felelnek meg, mint hogy fegyverhasználat (melee weapon, heavy weapon, stb...), páncél használat (light-medium-heavy armor), támadási speckók (rapid fire, snipe shot, stb...) avagy a szerencse (luck). Ezek után, majd mikor elérsz oda, hogy Jedi leszel, akkor választanod kell a Jedi erők között is, attól függően, hogy az Erő mely oldalán állsz, azaz jó vagy rossz Jedi vagy. Pl.: Mind Control (elmetrükk), Sabre throwing (karddobás), Force push (erőlökés), stb... Ezen a téren tehát teljes kényeztetést élvezhetünk.
Tárgyak:
A Baldur´s Gate-ből eddig megismert koncepció alapján szerelhetjük fel mindenféle kütyüvel hősünket és segítőit, annyi különbséggel, hogy ezúttal nem varázstárgyak (gyűrűk, medálok, talizmánok és még isten tudja mik) állnak rendelkezésünkre, hanem a technika fantasztikus vívmányai közül csemegézhetünk. Lehet implantációnk (ez kicsit olyan cyberpunkos hangulatot ad a figurának), fejre tehető speciális szemüvegek, harci páncélzatunk vagy a Jedi konfekcióból (Padawan, Jedi, Jedi master, Dark Jedi köpenyek) választhatunk nekünk tetszőt. Lehet személyes energiapajzsunk és megannyi fegyver, ami csak a két kezünkben elfér.
Ami nekem nagyon tetszett, az az, hogy ebben a játékban fellibbentették a fátylat a fénykardok színének titkáról! A fene majd megevett, hogy kinek miért van olyan színű kardja, amilyen. No kérem szépen, a Jedi Guardianok (álá Obi-Van Kenobi) a kék kristállyal ellátott sugárpallost használták, a Jedi Sentineleknek (álá Bastila Shan) a sárga színű penge jutott, míg a Jedi Consularok (mint amilyen Luke lett a Jedi visszatérben) a zöld színű lézerkardot forgatták kisebb-nagyobb szerencsével. A vörös fényszabja mondanom sem kell, hogy természetesen a Sith Lovagoknak és a Sötét Jediknek figyelt be. Ezek mellett rengeteg „táposító varázslat” helyettesítő stimulálószereket használhatunk, no meg rengeteg kézigránát és csapda áll még rendelkezésünkre.
Mivel a játék folyamán a partynkba beáll majdan két robot is, így nekik is kellett valamit kitalálni, minek következtében az ócskavasakból egy-két alkatrész segítségével superhacker droidot vagy igazi gyilkológépet csinálhatunk (csak győzzük pénzzel az alkatrészek vásárlását).
In-game játékok:
Az akció-RPG stílus koronázatlan királyaként tündöklő Final Fantasyban már régóta lehet a játékon belül kisebb aljátékokkal találkozni. Ez a rendszer lehet hogy megtetszett Lucas mesteréknek, ugyanis rögtön kettő darabot is beépítettek. Az egyik egy kártyajáték, aminek hallatán egyből a híres Sabacc-ra gondoltam (amiben Han elnyerte Lando Calrissiantó a Millenium Falcon-t), de aztán csalódnom kellett, mert ez a játék a Pazaak névre hallgat, de van olyan jó, mint a Sabacc! Emellett szerepet kapott még egy „gyorsulási verseny” is, ami végülis a Podrace elődjének tekinthető, s a neve „Swooprace”. Igen komoly száguldozásokat lehet véghezvinni vele, s merem állítani, igen komoly hangulata van. A pénzkeresésről nem is beszélve, hisz komoly összegeket lehet nyerni vele, ami ugyebár mindig jól jön.
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.