Egy korai hozzáférésű játéknak megszavazni a bizalmat nem egy egyszerű döntés. Túl sok rossz példát hall az ember, tökéletes példa a DayZ, ami több éve van early acces stádiumban, de értékelhető fejlesztések alig jönnek hozzá.

A Noct tegnap lett elérhető, le is csaptam rá nyomban. Ez egy tipikus túlélőjáték. Ha a karaktered meghal, oda minden felszerelés. Viszont a Noct társaival ellentétben minimalista látványvilággal operál, és az fps nézet helyett felülnézetes kameraszögből figyelhetjük főhősünket. Olyan hatást kelt, mintha egy AC-130-ból figyelne minket valaki: fekete-fehér homályos a kép, a kamera lassan 360 fokos fordulatot tesz a protagonista körül, mintha egy repülő körözne a város fölött.

Van egyjátékos mód is, amiben egy ismeretlen (talán, aki figyel minket a repülőről?) feladatokat ad nekünk, hogy ne unatkozzunk. Gyűjthetünk fegyvereket, lőszert, vizet és élelmet. A víz több sprintelést tesz lehetővé.

Fegyverekre szükségünk is lesz, mivel ijesztő szörnyek garmadája próbál eltenni minket láb alól. A szabadban nem nehéz elfutni előlük, de az épületekben már nehezebb dolgunk van. A játékos naivan feltételezhetné, hogy egy házban sokkal nagyobb biztonságban van, mint a szabadban. Itt pont az ellenkezője érvényes. Mi csak a bejáratokon tudunk közlekedni, míg a szörnyek a falakon keresztül (szellemek?) ki-be sertepertélnek.

Az atmoszféra már most ver egypár konkurenciát, a nyomasztó hangulat kézzel fogható, ehhez párosul a kiváló, kicsit sem tolakodó zenei aláfestés. Tartalomban vannak hiányosságok, innentől már csak reménykedni lehet, hogy folyamatosan bővítik a játékot. Egy-két óra alatt szinte kitapasztaltam az egészet. Van fegyverem, élelmem, vizem. Mit lehet itt még csinálni? – vetődött fel bennem. Még semmit. Van egy ütemtervük, a következő hónapban jönnie kell egy bővítésnek, meglátjuk tartják-e az ütemtervet.