Gondoltam hozok egy régi játékot így csütörtökön, hisz nagy divatja van ennek a TBT-nek mindenfelé... (na jó leszarom ezt a TBT-t mindenképp erről akartam írni nektek "már , akit érdekel, mert ez egy régi játék, ami lehet nem sok ember fantáziáját mozgatja meg már manapság").
Így egyik legnagyobb kedvencemet egy igazi korszakalkotó művet hoztam, ami nem más, mint a Planescape Torment.
Bizonyára jó pár gamer-lelkű embernek mond valamit ez a cím vagy, ha nem is, akkor talán ismerősen hangozhat ennek ellenére is.
1999-et írunk vala, mikor is gondolt egyet a Black Isle és megalkotta ezt a remek játékot.
A Baldur's Gate vagy az Icewind Dale játékok rajongói biztos ezt is végigtolták anno, bár itt a fő hangsúly nem feltétlen a harcon van, inkább a jól megalkotott párbeszédek és történet játssza a szerepet. Ilyen mélységű és mennyiségű szöveget ritkán lát az ember egy játékban. Főhősünk a Névtelen avagy "Nameless One" névre hallgat (jó vicc mi?!), kalandunk kezdetén egy nem éppen barátságos helyen ébredünk. A hullaház egyik rideg, fagyos asztalán. Amint felkelünk fogalmunk sincs kik vagyunk, mi a célunk vagy mit keresünk itt.
Szerencsére egy "kedves" lebegő koponya azonnal a segítségünkre siet, hogy kijuttasson minket innen. Bemutatkozik Morte-nak hívják és csatlakozik hozzánk ebben a kalandban. A játék hasonló csapat orientáltságra van kihegyezve, mint a fenn említett címek. Rajtunk kívül öt társat tudunk magunkkal vinni. Kalandjaink során találkozni fogunk hasonló kalandozó lelkületű egyénekkel, akiknek, ha segítünk vagy csak kedvük tartja már csatlakoznak is hozzánk. Kedvünkre válogathatunk köztük, persze nem hemzsegnek, de lehet találni belőlük többet is. Érdemes körülnézegetni kocsmák, ivók környékén, hisz egy jó fajta kalandozó hol is lehetne máshol, mint az ivóban, hogy henceghessen a kalandjaival a helyieknek. Ki-ki döntse el maga kit visz magával erre a hatalmas és hosszú kalandra. Mert igen ez a játék nem pár órás móka lesz, ha nekiállunk erre készüljünk is fel! Akik türelmetlenek és nem szeretnek olvasni bele
se vágjanak, mert itt temérdek mennyiségű olvasni való jut, minden eggyes megszólított karakterhez.
Feladatunk felfedni kik vagyunk és mi is a célunk. Azonban legelső , ami "mindennél" fontosabb perpillanat kijutni a Halottas házból :) Innen utunk a Kaptárba vezet , így nevezik a helyiséget ahová utunk első állomása vezet. Rengeteg felfedezni való vár ránk. Arra számoljunk, ha valakit megszólítunk tuti lesz valami nyűgje és feladatot fog adni. Én azt javaslom, hogy minden egyes helyet jelöljünk meg a térképünk ki, mit akart így, majd ha összegyűlik 20 küldetés, mindig tudjuk , kinek mit ígértünk és milyen feladatot adott nekünk. Persze erre ott a naplónk is, amibe jegyzetel karakterünk játék közben és ezt bármikor fellapozhatjuk, ha valami információ kell belőle.
A kaland során találkozni fogunk olyan személyekkel, tárgyakkal, amik visszahoznak egy-egy emléket majd és ezzel tisztul az elménk is és egyre többet tudunk meg magunkról. Miután átkutattuk a Kaptárat megfelelően tovább állunk utunk következő nagyobb állomás helyére a Hivatalnok Negyedbe és környékére , itt csak még jobban bonyolódik a történet és lesz feladatunk nem kell félni. A fő feladat adott : találjuk meg "Gubancot" a boszit, ehhez azonban rengeteg kisebb feladatot kell teljesítenünk, mire megleljük a hozzávezető utat. Ehhez rendesen körbe kell szimatolni a környéken , akivel tehetjük álljunk is meg beszélgetni, mert elég csavaros módon lehet megszerezni a portál kaput. Ja igen portál kapuk a játék síkok közti utazgatásokról szól. Sigil az ezer kapu városa, ahogy erre ismerik, ha meg van a megfelelő kulcs és tudjuk a kapu helyét, már utazhatunk is tova.
Gubanc titkos rejteke után, megkapjuk a nekünk fontos információkat (itt kb. 20 perces párbeszéd vár ránk a boszival!).Megkapjuk utunk további célpontját is. A történetről többet nem szándékozom írni, de így az eleje biztos kedvet hozott annak, aki nem ismerte a művet.
A karakterek fejlődésekor pontokat kapunk, amit eloszthatunk kedvünkre. Vannak akik bázis tulajdonságokra költhetik, mint életerő, ügyesség vagy bölcsesség. Míg tolvajok vagy mágiát használók bizonyos sajátosságokra (zárnyitás, lopakodás, varázslatok) azonban egyes felfogadott társaknál ez automatikusan megtörténik és nekünk csak egy okét kell nyomnunk. A karakterek természetes a csapatunkban egymással is kommunikálnak és mi is bármikor megszólíthatjuk őket, így hasznos információkhoz juthatunk a karakterről a céljairól és jobban megismerhetjük őket. Persze súrlódások , mindig akadnak, majd az eltérő hitvallású karakterek között, de erre vagyunk mi, hogy lecsitítsuk vagy csöndre intsük őket.
A Black Isle eme játékkal is beírta magát az RPG-k hallhatatlanjai közé és méltán beszélünk mai fejjel már, mint korszakalkotó játékról. Annak idején ezeknek a játékoknak is köszönhetem, hogy az angol tudásomat csiszolgassam magasabb szintekre. A játék még mai szemmel is szerintem szép bár nem kapott egyenlőre felújított változatot, mint a BG és az IWD, de nem nagy probléma így is megfelelő a látvány és ugye a többi része a játéknak meg, mint írtam tökéletes.
Számomra ez a játék mindig is az egyik legmeghatározóbb lesz, amivel valaha játszottam. Ezért is ajánlanám a mai fiataloknak, akik szeretnek egy igazi nagy kalandot átélni, hogy vágjanak bátran bele, jön a téli szünet, lesz szabadidő dögivel és kilehet pörgetni szépen.
Nekem természetesen 10/10 a játék mai napig is.
Üdv.: DarkLord
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.