TIE-vadászok a vörös égen. Szirénák szólnak: felszíni bombázás. Sikolyok, asszonyok gyermekeikkel az óvóhely felé tartanak, de az Uralkodó haragja utoléri a menekülőket. A Vezér talpánál sorakozó kutyák, mint nyers, véres húsra, úgy vetik rá magukat az ártatlan áldozatokra. A rohamosztagosok megkapják a parancsot: tüzeljenek a lázadókkal kollaboráló menekültekre!

 A bevándorló mocsok romlást hoz a galaxisra, betörnek a Birodalom területeire, idegen söpredék, amely emberi tiszta vérrel keveredik! Terjesztik betegségeiket, vallásuk és kultúrájuk nem összeegyeztethető az emberi magasztos eszményekkel, ezek az elemek átlépik az Uralkodó által húzott űrbéli határokat, s így a galaxis magától értetődő felosztottsága, a természeti törvények által diktált rend helyére új rend, a Felkelés tolakodik, erőszakkal, terrorizmustól sem visszariadva! Mindenre elszánt kémeik vannak, hát hagyjuk az ilyet, vagy lépjünk mi először, kezeljük őket ellenségként, s figyeljük meg őket mi is? Nincs mit tenni: meg kell figyelni mindenkit, hiszen mindenki gyanús, mindenki potenciális felkelő! Az Uralkodó keze lassan ökölbe szorul, csak mint tudjuk: minél jobban szorítják össze a markukat, annál többen csúsznak ki a kezeik közül!...

Miért is szeretjük a Star Wars világát?

A fenti sorokban nehéz lenne pártállástól, avagy világnézettől függetlenül nem a napi politika szennyét-mocskát felfedezni, legyen is szó bármely országról vagy netán nagyhatalmak játszmáiról, múltban vagy jelenben. A Star Wars csendes vagy nyílt háborús konfliktusai hatalmas felkiáltójelek számunkra, s rávilágítanak arra a kényelmetlen tényre, hogy bármilyen zsarnoki rendszer is uralkodik vagy tör hatalomra, abban nekünk is szerepünk van, ha csak passzív, nemtörődöm megfigyelőként, akkor úgy. A Rogue One, illetve a Star Wars Jedi: Fallen Order talán legnagyszerűbb húzása az volt, hogy erre a kényelmetlen tényre mesterien világított rá, nem hagyva kibúvót a passzív szereplőknek önnön felelősségük alól.

Én például azért szeretem a Star Wars-t, mert amellett, hogy látványos, hogy remek karakterei vannak, csodálatos a zenéje és szórakoztat, enged különböző nézőpontokból megvizsgálni valóság inspirálta helyzeteket. A Birodalom propagandáját felfejtve megláthatjuk az örök stabilitás és rend iránti vágyat, melyre oly’ sokaknak szükségük van a mindennapok során, s akár a szabadságukból és jogaikból is készek feláldozni ezért. A Felkelés célja a Köztársaság és a demokrácia helyreállítása, egy kaotikusabb, de igazságosabb rendszer utáni vágy ez.

Az igazi Star Wars rajongó persze tudja, hogy a Star Wars kiterjesztett univerzumában, avagy Legendái között kutatva sokkal többet találunk, mint a jó és a rossz, a fekete és a fehér oldalak küzdelmét. Persze ahogy a később született mozifilmek is mutatják, ha ezt túlzásba viszik, akkor a történet mesés jellege, az örökérvényű nagy tanulságok láthatják kárát a dolgok szürkítésének, az egyre szürkébb ügyek, jellemek történetbe szuszakolásának. Én személy szerint kedvelem az inkább ezirányba mutató előzményfilmeket, sőt, a Star Wars történetek mozijait is (Solo, Rogue One), de például a mondanivalóját nem találó, mindenféle irányokba elinduló, majd vissza-visszaforduló Disney-folytatásokat már nem. Úgy vélem, hogy az említett folytatás-szériával valami örök üzenet, valami örökérvényű veszett el, a karakterek már nem nagyobbak az életnél magánál, nem nagyobbak, mint mi magunk, se nem hősök, se nem zsarnoki gonoszok, csak keresik az útjukat, s valljuk be… rendszerint nem találják.

Egy új Star Wars-film valaha kész esemény volt, könyveivel, remek képregényeivel és játékaival valaha egy jelenség volt, amire mindenki figyelt, mostanra azonban már csak a legkitartóbb rajongók érdeklődnek még mindig a branddé silányult legenda megtépázott történetének folytatásai iránt. Bevallom őszintén, én már nem tartozom ezen rajongók közé. A saját utamat járom, számomra a Star Wars egy jégbefagyott palack rejtett üzenete, egy pillanatkép egy korból, amikor még a filmszéria és franchise-építés egyszerűbb, kevésbé erőszakos, sőt, mindenkit megérintően szép volt. Mikor minden alapanyag, regények és ki tudja még hány történet egy hatalmas egészet alkotott a mozikkal, s te, mint rajongó elveszhettél a csodában. A mese ugyanúgy hétköznapi hősökről és gonoszokról szólt, de ezek a szereplők legtöbbször több dimenziósak voltak, s idővel meg tudták haladni saját korlátjaikat. Ikonikus karakterek születtek, a filmtörténelem legnagyobb pillanatai közé került sok-sok jelenet.

S míg a legenda lassan elhalványult sokaknál, addig a közösség életben tartotta azt, s itt kapcsolódik ez az írás az SWG-hez. A Star Wars Galaxies különböző változatai most online keltik életre az említett legendát, az eredeti Expanded Universe tartalmak a játékban élnek tovább, míg a hozzám hasonló gondolkodású rajongók ott gyűlnek össze, hogy minden nap kiélvezzék a Star Wars egy szebb korszakát. Mint online játék, az SWG pontosan alkalmas arra, hogy átéljük benne a szürke jellemek kiszíneződését, letisztul ki milyen karakter, ki milyen ember. S mindez természetesen zajlik le, tettek által.

Továbbra is Sylvyan Galaxo voltam, s várok mindenkit játszani az SWG: R3 szerverre.

Az Erő legyen Veletek!