Helló GK-sok! A mai téma egy olyan érdekes dologról fog szólni, amelyen minden gamer átesett az életében. Ez leginkább a zseniális játékoknak köszönhető. Emlékezzünk csak vissza arra az időszakra, amikor nem tudtuk vagy egyszerűen még nem tapasztaltuk meg, hogy mi az a videójáték. A mai generációnak ez kicsit nehezebben fog menni, mivel a többség már pelenkás kora óta ismeri meg a videójátékok világát. No de akkor is átesik egy alapvető dolgon, egy-egy bizonyos játékon. Ahhoz, hogy rájöjjünk, miért is űzzűk ezt a hobbit, csak egy kicsit el kell elgondolkodnunk, visszaemlékeznünk, de tényleg csak egy parányit. Jómagam sem lennék ennek a játékvilágnak a részese, ha anno nincs pár játék, amely ráébresztett, hogy ez az elfoglaltság bizony nagyon-nagyon sokáig fog kézenfogva kísérni az életemben vagy akár annak a végéig.
Hiába vannak ezresével meg százezresével videójátékok, de ha mind olyan bugyuta lenne, mint a többség, akkor bizony hamar felhagynánk e szenvedéllyel. Szerencsére mindenki életében voltak olyan stuffok, amelyek komolyabban rávittek minket erre az útra. A főbb konzolok közül, én az Atari-val kezdtem, de bevallom, ha a továbbiakban is olyan játékok jöttek volna, akkor fénysebességgel nőttem volna ki a videójátékokat. Szerencsére az a korszak nálam nem is tartott oly soká, mivel kb egy évre rá, hozzájutottam a mesebeli NES-hez. És vele együtt jött meg az első game, amely szilárdabbá kovácsolta gémer énem. Ez a gyöngyszem a Mario volt, az első NES játékom. Nyár volt, én pedig egy hétig ki sem mozdultam a házból. A barátaimnak azt mondtam, hogy beteg vagyok. Egyszerűen nem lehetett abbahagyni! :) Ekkor tényleg ráébredtem arra, hogy valami alapvetően megváltozott bennem, nagybetűs GAMER lettem!
Számtalan címet toltam ki a Nintendo csodáján, de idővel már kevesebbet kezdtem játszani, mint az elején. Úgy éreztem, hogy lehet tényleg kinövöm ezt. Csakhogy egy szép napon, az egyik üzletben, megismerkedtem a Mortal Kombat 3-mal, ami épp egy Sega-n futott. Ekkor újra felpezsdült a vérem és nem nyugodtam le egészen addig, míg nem szereztem be a konzolt. Az MK 3 Ultimate lett az első játékom rá. Akárcsak a NES-es Mario esetében, most sem tudtam elszakadni a televizíó képernyőjétől. Kivülről fújtam minden kombót és kívégzést. Biztos voltam benne, hogy most már soha nem hagyom el eme szórakozást. A továbbiakban a SNES-hez is volt némi szerencsém, ahol a Donkey Kong szintén beleégette magát a tudatomba. De amúgyis számtalan game tette tiszteletét nálam, e két konzol személyében.
Sokáig elvoltam a Sega-val és még sokáig el is lettem volna, de egy szép napon, ismét egy áruház féleségben, megpillantottam egy délibábot. Tényleg annak tűnt, mert nem hittem a szememnek. A Tekken valamelyik részének demója forgott egy PS1-en. Addig el sem tudtam képzelni, hogy létezik ilyen. 3D-s játék, ember, ilyen is van?-gondoltam magamban. Az első játékom rá mégsem a Tekken, hanem a The Lost World: Jurassic Park volt. Ekkor még nem birtokoltam PS1-et. Nemsokára mégis megkaparintottam a kicsikét. Feledhetetlen játékokat pörgettem ki, amelyek már 99%-ig növelték gamer énem. Olyan címek, mint a Crash Bandicoot, Abe's Odyssey, Tekken 3, Gran Turismo és még sorolhatnám. A 100%-ot viszont csak egy játék tudta rámpecsételni: Metal Gear Solid. Itt már biztosan tudtam, hogy a videójáték hobbit a sírba viszem magammal. A sírkövemen meg ez fog állni: Itt játszik Milan Yanez. :)
Ezután már nem kellett aggódnom és nemhiába! Elérkezett a PC és utána a PS2 is! Ti is tudjátok milyen korszak volt az, nem kell a rizsa. Gondolom ekkor sokan lettek GAMEREK. A PS3 világában már felnőtt ember vagyok és szenvedélyem fikarcnyit sem csökkent. Hogyan is csökkenhetne olyan játékok mellett, mint a Splinter Cell, The Last of US, God of War, Uncharted, GTA, Heavy Rain meg egy csomó más. És akkor még előttünk a nextgen: PS4 és XOne! Gyerekek, a tánc csak most fog elkezdődni! :)
A Ti életetekben melyek voltak a mindent eldöntő videójátékok? Azok, amelyek mellett nyugodtan az asztalra csaphattatok, mondván: Ez az én világom, banyek!
Nah bontok meg egy sert, egeszsegedre :)
"A sírkövemen meg ez fog állni: Itt játszik Milan Yanez. :)"
Az enyemen meg: Game Over, Please Insert Coin :D
U.I. Megse lett rovid, ez mar nalam csucs, megyek vacsizni....
Engem annó kisgyerek koromban, már az az "evős" ( amikor egy labirintusban kellett menekülni az" evő labda "elől )játék is teljesen megfogott! : )
Talán onnan mérném a videó játékokhoz való "viszonyomat".
Attól kezdve mindig azon voltam, hogy valamilyen formában játszani tudjak valami hasonló, sőt, jobb játékkal.
Mivel szüleim nem engedhették meg maguknak, hogy "drága" pc-t, meg konzolt vegyen, így maradtak a tehetősebb haverok, meg a keresztszülők.
Nagyon sokáig csak így élhettem ki a videó játék szenvedélyemet.
No meg a játékteremben.
Aztán megérkezett az első saját konzolom a Ps1-es.
( naná, hogy akkoriban már a többieknek Ps2 volt, de én akkor is nagyon örültem neki ! )
Pláne úgy, hogy én spóroltam össze rá a pénzt nyári melóból, meg a kajapénzből!
Aztán mikor dolgozni kezdtem, összerakattam egy akkoriban jónak számító pc-t.
Addigra megváltam a Ps1-től( fájó szívvel ), és ezt is belefektettem a pc-be.
Így teltek az évek, majd a megjelenését követően két évvel ismét visszatértem a "gyökerekhez" és vettem egy Ps3-at.
Azóta is azon játszom, és a pc-t is felváltotta egy laptop( net miatt ), és most ismét várom a következő váltást, a Ps4-et!
Mondjuk ezzel a váltással ismét várok majd 1-2 évet( főleg az anyagiak miatt ), és nem is lesz igazi váltás, hisz a Ps3 megmarad, csak melléteszem majd azt is! : )
Meghatározó játékokat nem is tudok igazából felsorolni, annyi jó volt, és van szerencsére!
Nos ez lenne az én történetem.....és remélem még jó sok "sorral" gyarapodni fog! : )
Felejthetetlen élmény volt a nyári időszak közepette, ahogy elakadtunk, akkor még nem volt internet kapcsolat, és akár 2-3 órát is rászántunk a továbbjutásra.
Az akkori generációban az volt majdnem a csúcs.
Életem első évtizedének a fénykora.
"mindent eldöntő videójátékok?", "Ez az én világom, banyek!"
Amikor életemben elsőnek láttam videójátékot, akkor megpecsételődött az egész életem. Nem tudom mi volt az, és hogy pontosan mikor. Egy örökmozgó gyerek voltam, soha nem tudtam lenyugodni, mindig rohangáltam, rosszalkodtam, hangoskodtam, borzalmasan rossz gyerek voltam, állandóan pörögtem. De ha videó játék elé leültettek, akkor csendben voltam, és mereven néztem, játszottam, és órák múlva is alig lehetett elráncigálni onnan. Teljesen meghipnotizáltak a játékok már alig néhány éves koromban.
Aztán jött a PS2, mellé a God of War részek, Jak & Daxter játékok, satöbbi....ezek életem legjobb játékai. Nélkülük nem igen tudnám magam elképzelni...
PSP-n eddig nem sok játékkal játszottam, de a 2 GOW, a Little Big Planet, a Daxter, meg a Killzone: Liberation az nagyot ütött. A kedvenceim a kézimasinára :D
Gondolom nem árulok el újat, hogy nekem a Super Mario gamek voltak azok, amik legjobban megmaradtak bennem, na meg a Donkey Kong Country 1,2,3. Persze voltam más gamek is.
SNES-en:
International Superstar Soccer Deluxe, Super Aleste, Super Metroid (számomra a mai napig a legjobb lövöldözős játék, ami nem véres).
PC:
GTA Vice City, Age of 2.
Ps2:
GT 3, San Andreas, R.E. 4, Worms 4, Ratchet and Clank, Mindnight Club 3, Harry Potter 5, és még lehetne sorolni.
Hát ennyi lenne, persze több konzolom is volt, de most körvonalakban. Én a Nintendo-n nőttem fel, és hű mardtam hozzá. Nekem a Nintendo adta élmény az igazi, ezek a játék jönnek be, ez az én világom. Az én világom a Mario, Donkey Kong stb, de ezt Te nagyon jól tudod.
ptmilan: A MoH engem még PS1-en fogott meg! Akkor az volt életem legjobb háborús fps játéka. Emlékszem, nagyon csodálkoztam, hogy már ilyen realisztikus játék is van. Ma már semmin sem csodálkozok. :)
Az orosz Buka-tól sok játékot pörgettem, de a Horde kimaradt. Igazából nagyon sok játékot lehetne még felsorolni, de a rengeteg közül csak néhány volt az, amely tényleg eltudott elvarázsolni, úgy Istenesen. Persze akkor és ott mindegyik ilyennek számított. :) És jó lenne az a blog!
Visszatérve a játékokra, engem a legegyszerűbb Tetris játék is megfogott, volt egy gameboy-szerűségem is, valami majmos játék volt rajta. :D Aztán ott voltak a tamagocsik, később a sárga kazettás videójáték. Évente egyszer-kétszer meglátogattuk a rokonainkat, akik elég messze laktak tőlünk, ezeket pedig úgy szervezték a szüleim, hogy lehetőleg az őszi búcsú/vásár időpontjára essen. A csúcspont mindig az volt, hogy kiválaszthattunk 2-3 új kazettás játékot, szerencsére utólag kiderült, hogy a sok selejt helyett főleg olyanokat sikerült, amelyek később mondhatni kulttá váltak az emberek között. Onnan talán a Battle City és a Super Mario tetszett a legjobban, amiket a testvéremmel tudtunk játszani, de volt még jó néhány remek darab. A jó öreg Duck Huntról azért nem lett volna szép megfeledkezni, úgyhogy megemlítem azt is. :D
Aztán jött nálam is a PC, bár a Commodore és hasonlók kimaradtak. Már eleve a DOS-sal kezdtem, megismerkedtem a Commander Keen sorozattal, a Doom-mal, a korai NFS-ekkel és még megannyi szintén kultikussá vált darabbal. Volt két játék, amik nem annyira elterjedtek/népszerűek, mint például a Doom, az egyik a Gobliins című játék, az első és a második része is egy marha szórakoztató kalandjáték, úgyhogy nagyon ajánlom. :D A másik a Raptor nevezetű 94-es játék, szintén rendkívül jó lett. Tényleg, jó lenne ismét ellenni velük is egy kicsit.
Az első Windows-os játékaim közé tartozott az Age of Empires 1, ezt is hosszú évekig nyúztam, annyira jó volt. Szintén stratégiai játék volt a Horde 2: The Citadel, ami az orosz Buka "gyermeke", ha valaki még nem hallott róla, azonnal keressen utána és próbálja beszerezni. :D
Voltak még bőven nagy slágereim, nehéz most mindet visszakaparni az emlékezetemből. Viszont abszolút felejthetetlen a GTA 2, amit egész fiatalon vásároltam meg, de nem érdekelt senkit a 18-as karika. :D Ahhoz is nagyon jó emlékeim fűződnek. Egy blogot lehet majd én is írok ezekről az emlékekről egyszer, jó visszagondolni erre.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.