Bastion villámteszt

A Bastion teljesen zseniális és eredeti, egyszerre szomorú, és mégis valahogy magával ragadó atmoszférája rögtön az első pár pillanatban végérvényesen magába szippant. A világ, ahogyan ismertük nem létezik többé. Eljött az, amitől mindig is féltünk: hatalmas pusztítás viharzott végig szeretett bolygónkon. Egy fiú ébred az ágyában, abban reménykedve, hogy ez az egész csak egy álom volt csupán, de hamar rá kell jönnie, hogy sajnos a valóság a legrosszabb rémálmainál is szörnyűbb. Egy biztos pont van csupán, ahol talán túlélőket is fog találni: ez a Bástya, az emberiség utolsó menedéke.


Az első és legeredetibb ötlettel rögtön azután találkozunk, hogy észrevesszük, a narrátor - aki idáig a történetet mesélte nekünk - nem fejezi be mondókáját, hiszen folyamatosan, megállás nélkül kommentál mindent, amit teszünk. Legyen szó egy megbotlásról, ami miatt leesünk a pálya szélén, vagy éppenséggel pár elbaltázott támadásról. Ezzel meg is adnak nekünk egy különleges és hihetetlenül eredeti atmoszférát, ami miatt olyan érzésük lesz, mintha részesei lennénk egy élő mesének. Ez is lenne tulajdonképpen a cél, ez az esszenciája az egész játéknak.


Ha az eredeti ötletek sokasága és a fantasztikus atmoszféra nem lenne valakinek elég, akkor ott van még a szemet gyönyörködtető grafika, aminek minden egyes pixelén érezni lehet a maximális odafigyelést, a nagymértékű szeretetet, és gondos fejlesztést. Mindemellett olyan csodálatos és dallamos muzsika szól a játék közben, ami már önmagában is megér egy misét. Egy élmény ezzel a címmel nyomulni, majdnem minden szempontból.


A majdnem, olyan apróbb átgondolatlanságokról árulkodó hibákra vonatkozik, amik egy ilyen minőségi játéknál eléggé fájó pontok tudnak lenni. Persze nem olyan katasztrofálisan nagy bakik, amiket ne lehetne elviselni. Számomra kissé zavaró volt az a logika, miszerint főszereplőnk az ellenfeleit megtámadja, hiába tudjuk két gombbal és a jobb joyjal is szabályozni, kinek akarunk nekimenni, valahogy nincsen jól kitalálva a mechanika. A jobb oldali analóg karral való lövöldözést régóta szeretjük és megszoktuk, de sajnos itt csak az irányt adhatjuk meg, mert lőni csak egy általunk kiválasztott gombbal tudunk, ami sajnos a jobb ravaszra nem osztható ki, ezzel kisebbfajta logisztikai káoszt okozva szerény agyunkban. Ugyancsak kellemetlen tud lenni, amikor egy új fegyver felvételekor nem választhatjuk azt, hogy megmaradjon a régi, ami konkrétan lehet, hogy már erősebb és jóval hatékonyabb választás lehetne egy adott csatában. De éppenséggel a pálya széléről való lezuhanás se mindig olyan kellemes dolog.


Mindent egybevetve azonban a Bastion egy igazi, friss, üdítő pont ebben a melegnek éppen nem nevezhető nyárban. Egy rendkívül minőségi, nagyon eredeti cím, amit feltétlenül be kell szereznie mindenkinek, aki szereti az akció-RPG anyagokat.