Pathfinder: Gallowspire Survivors próbakör

Link másolása
A Pathfinder: Gallowspire Survivors a váratlan sikerű Vampire Survivors farvizén igyekszik belavírozni a műfaj nagyjai közé, sajnos azonban a korai hozzáférésben megjelent játék nem több csupán, mint egy szolgai másolat.

A fejlesztők tehát nem vitték túlzásba az ötletelést, hiszen konkrétan egy az egyben átemelték a tavalyelőtti sikercím játékmenetét, arra viszont már nem vették a fáradtságot, hogy az ott tetten érhető hihetetlenül egyedi és számos kombinációs lehetőséget biztosító eszköztárat is implementálják az üdvöskéjükbe. Ennek hozományaként olyan élményt kapunk, mintha egy kilúgozott Vampire Survivorsszel játszanánk, ami az elborultabbnál-elborultabb buildek létrehozása helyett nem szól másról, mint a végeláthatatlan és dögunalmas farmolásról.

Ehhez pedig mindösszesen egyetlen helyszínt kapunk, egy kriptát, ami ugyan több szintesnek van hazudva, valójában azonban mindenhol szürke falak között fogunk bolyongani, az egyetlen különbség kizárólag a ránk támadó ellenfelek milyenségében lesz tetten érhető. Talán ez utóbbi, vagyis az ellenségek felhozatala az, ahol a fejlesztők valóban kitettek magukért, bár, hogy őszinte legyek, a Pathfinder-játékok miatt nem kellett saját kútfőből dolgozniuk. A címadó világ egyébként csak itt, valamint a ládák kinyitásakor megjelenő 20 oldalú kockán érhető tetten, ugyanis minden más tucatnak érződik, ami bizony a játékmenetre is alaposan rányomja a bélyegét.

Egyelőre három karakterrel indulhatunk útnak a végtelen farmolás tengerében, amik a szokásos lovag, tolvaj és varázsló tengelyén mozognak. Mindegyikük egyedi támadásokkal rendelkezik, amiket szintlépés során választhatunk ki magunknak, minden egyes alkalommal egyet-egyet. Összesen négy aktív, illetve ugyanennyi passzív képességet tárazhatunk be magunknak a menetek során, amiket ezt követően csak erősíteni tudunk, lecserélni, illetve kombinálni nem. Emiatt a játék hamar ellaposodik, hiszen amint kiválasztottuk a nekünk tetsző trükköket, további ráhatásunk már nem igazán lesz a karakterre, persze a szimpla erősítéseken túl.

Mondanám, hogy a pályákon fellelhető ládák és az időnként megjelenő varázsitalok hoznak némi változatosságot a képletbe, de nem akarok hazudni. Előbbiek kinyitásakor random kockadobás mentén kapunk bónuszokat, míg utóbbiak pár másodperces extra erősítéseket biztosítanak. Ebből kifolyólag a fő játékmenet annyiból áll, hogy ládától-ládáig rohangálunk, közben pedig igyekszünk minél nagyobb pusztítást végezni a fejlődésünk reményében. Unalmasnak hangzik? Nos, az is, és ezen az sem segít igazán, hogy minden körünk elején választhatunk egy segítőt a fennmaradó két karakter közül, akik aztán szó nélkül elkísérnek minket ezen az élvezetesnek egyáltalán nem nevezhető kalandon. Szerencsére nem kell babusgatnunk őket, konkrétan hozzánk lesznek tapadva, ugyanakkor érdemes figyelni rájuk, mivel a sokszor hibásan működő hitbox miatt simán ránk hozhatják a frászt.  

Két kör között szintén nem lesz sok dolgunk a menüben, pár talentpontot oszthatunk el a karakterek között, valamint fejleszthetjük a menetek alatt felbukkanó italok erejét, és ennyi. Persze, nem akarok igazságtalan lenni a játékkal, hiszen a korai hozzáférésből adódóan még simán érkezhetnek hozzá olyan tartalmi frissítések, amik csempésznek bele némi extrát a felhozatalba, viszont azt már komolyabb gondnak érzem, hogy az alapvető mechanikák semmilyen szinten sem érdekesek. Ez leginkább abból adódik, hogy egyáltalán nincsen kombinációs lehetőségünk, hiszen a fix fegyverek és perkek nem teszik lehetővé a teljesen egyedi karakterek kiépítését, emiatt aztán pillanatok alatt elveszik a varázs.

Kicsit azt érzem, a fejlesztők nem igazán értették meg, hogy mitől is működött annak idején a Vampire Survivors, úgy gondolták, elég pár karaktert és ellenfelet bedobni egy pályára, aztán a többit majd elvégzi a játékos. Természetesen távolról nézve a dolgokat valóban ennyi történik csak, ugyanakkor miközben tehetetlenül irányítgatjuk kedvenceinket, folyamatosan lehetőségek tömkelege közül kell választanunk, amikkel addig még sosem látott és tapasztalt irányba terelgethetjük az aktuális kalandunkat. Ez az az érzés, ami állandóan visszaránt minket egy-egy újabb körre, ami miatt újra és újra megpróbálunk túlélni a veszélyekkel teli kazamatákban. És sajnos szintén ez az, ami teljességgel hiányzik a Pathfinder: Gallowspire Survivorsből, amit pedig helyette kapunk, az jelenleg csupán egy nagy büdös semmi.

A Pathfinder: Gallowspire Survivors szeptember 14-én jelent meg korai hozzáférésben a Steamen.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...