The Beatles: Rock Band

John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr a Gamekapocs szerkesztőségben! Még végig se nyomtuk teljesen a Guitar Hero 5-öt, de már itt is a nagy konkurenciának számító Rock Band különleges kiadása, melyben nem más kapta a főszerepet, mint az 1960-as évek egyik legnagyobb tömeghisztériáját kiváltó pop-rock zenekara, a The Beatles!

A The Beatles: Rock Bandben a gombafejűek karrierjét követhetjük végig, a kezdeti kocsmai fellépésektől a világsikereket hozó stadionos megaperformanszokon keresztül egészen a hivatalos szétszakadás előtti búcsúkoncertig. A The Carvern Clubban kezdünk, ott ahol a beatlemania először fertőzött a tizen- és huszonéves lányok körében, majd jön a nagy TV-s fellépés az Ed Sullivan Show keretein belül, aztán a legendás Shea Stadium-i és budokani koncertsorozatot követően átélhetjük a már kevésbé mozgalmas stúdióéveket is. A játék a zenekar Apple Corps tetőn adott utolsó fellépésével zárul, de nem kell szomorkodni, mert hamarosan érkeznek a DLC-k is, hiszen mit érne zenés játék letölthető tartalom nélkül, nem igaz?


A körítés és a design nagyon ütős lett. Az intro rajzfilmes stílusban mutatja be nekünk a The Beatles aranyéveit, míg a karrier állomásait összekötő videókban mindenféle színes animációk keltik életre a régi, szétvagdosott fényképekből felépülő dokumentumsorozatot. A menü hasonló élénk tónusokat használ, az egész egy hippi mennyország, az ember tényleg úgy érzi, mintha 50 évet repült volna vissza az időben.


A megszokott recept szerint két gitáros, egy dobos és egy énekes állhat össze a koncertekre, tetszőlegesen választott felállásban, a hiányzókat ugyanis ezúttal is helyettesíti a gép. A játékmenet a Rock Bandre épül, zenélés közben színes kockák repkednek felénk, nekünk pedig a megfelelő időben való pengetéssel, vagy dobolással elő kell hívnunk az ezekben rejlő hangokat. Emellett természetesen lehet karaokézni is, ilyenkor a játék a kiénekelt hangszínt hasonlítja össze az eredetivel, és úgy pontozza az előadást.


A Guitar Hero 5-től eltérően itt nincsenek mellékfeladatok, az egyetlen cél, hogy játsszuk el minél jobban a számokat. Persze azért vannak extrák, a csillagok gyűjtögetésével például mindenféle fényképekhez, és meglepetés extra tartalmakhoz juthatunk, míg a soron következő helyszíneket is csak úgy tehetjük elérhetővé, ha letudtunk minden számot az adott állomáson. A karrier összesen nyolc fejezetre van osztva, az egyes részek végigjátszása után pedig elérhetővé válik egy challenge mód is, plusz kihívásokat adva ily módon számunkra.


Mint minden Rock Band játékban, itt is két, lényegtelennek és szőrszálhasogatónak tűnő, de számomra fontos hibát emelnék ki. Az egyik, hogy gitározás közben nem látszik jól az éppen lefogott szín, ha megnyomunk ugyanis valamit, akkor noha felvillan a hozzá tartozó kis doboz, de az nem világít elég élénken. Az ember a reakcióidő késése miatt mindig pár centivel fentebbre figyel, így pedig nem kap egyértelmű visszajelzést, hogy az ötgombos csúsztatások után jó helyre tette-e vissza a kezét. Ez persze szokható, meg a kontrolleren is érezni, hogy mikor mit fogunk, én azért jobban szeretem a Guitar Hero mélyen beugró kis ikonjait, az a biztos, ha érzem és látom is a gombokat. A másik gondom a nehézségi szintek belövésével van, medium fokozaton négy gombot lehet használni, és élvezhetetlenül lassú az egész, míg hardon már öt gomb van, de a játék is felgyorsul. Guitar Herósként megszoktam a négy gombos villámgyors meneteket, de ha a jó oldalát nézzük, akkor itt legalább lehet gyakorolni az ujjak ide-oda tologatását, ami nagyon fontos, ha fentebb akarunk lépni a műfajban.


A hangulat ezúttal is fantasztikusra sikeredett. A karrierben látni, ahogy a bandatagok folyamatosan öregednek, és lassan elhagyják a szépfiús, mindig jól fésült imázsukat, miközben a közönség is áttér lassan a 70-es évek farmerdivatjára. A koncerteken mindig hatalmas, sikító embertömeg előtt kell fellépnünk, míg az Abbey Road-i stúdióban nagyon durva, szétdrogozott hippi álomklip betétek váltják a lemezfelvételen dolgozó tagok snittjeit. A játék remekül visszaadja a The Beatles életérzést, ami nem is csoda, hiszen maga Paul és Ringo is részt vett a fejlesztésben, mint tanácsadó.


Összesen 45 számot válogattak bele a játékba, az összeállításban pedig olyan nagy slágerek is vannak, mint az I Want to Hold Your Hand, a Twist and Shout, a Do You Want to Know a Secret, a Hard Day's Night, a Hello Goodbye, a Here Comes the Sun, a Yellow Submarine, vagy nagy kedvencem, a Can't Buy Me Love. Sajnos pár ászt megtartottak a következő hónapok DLC-inek, ilyen például az All You Need is Love, vagy a Day in the Life, melyek október-november környékén már letölthetőek is leszek.


A teszthez sajnos csak szoftvert sikerült szereznünk, így a játékhoz mellékelt bundle kiegészítőket nem tudjuk bemutatni nektek, de azokról is illik néhány szót szólni. A teljes szetthez jár egy hatalmas The Beatles emblémával ellátott Ludwig dob, egy famintás Höfner gitár és egy állvánnyal kiegészült mikrofon, míg külön kiegészítőként meg lehet venni a zenekar által használt két másik gitár replikáját, a Rickenbackert és a Gretsch Duo Jetet.


Remek játék lett a The Beatles: Rock Band, a polcon van a helye a gyűjtemény többi darabja között. Nem annyira összetett, és nem kínál annyi lehetőséget, mint egy Guitar Hero, de imádjuk a gombafejűeket, és most végre a mi generációnk is megtapasztalhatja azt a hippi életérzést, melyet John, Paul, George és Ringo képviselt majd fél évszázaddal ezelőtt. Már csak egy The Queen: Rock Band és egy Guitar Hero: Michael Jackson kéne a teljes lelki orgazmusomhoz!