Saw II: Flesh & Blood teszt

Élet, vagy halál. Az utóbbi a könnyebb megoldás, feladni a harcot, és elaludni, örökre. Aki viszont az elsőt választja, az sosem fogja elfelejteni Jigsaw leckéjét, s mikor többszörösen átérezte a szenvedést, melyet másoknak okozott, talán megmenekülhet. De csak, ha már teljesen megtört. A magányos pszichopata bosszúja véres és kegyetlen, áldozatai öncsonkítással, kiszolgáltatottsággal, árulással és szenvedéssel nyerhetnek feloldozást, a kelepcében pedig megtapasztalják, hogy milyen érzés az, amikor más rendelkezik a sorsuk felett.

A Saw II: Flesh & Blood a Fűrész filmek második és harmadik részét köti össze. Campbell Iman egy sötét szobában ébred, a fejét nehéz vasszerkezet húzza, egy pillanat múlva pedig bekapcsolódik a tévé. Jigsaw az. Vérfagyasztó másodpercek következnek, a drogok és az eltékozolt évek most megbosszulják magukat, hősünk koponyája szilánkosra törik, ha nem tudja kinyitni a nyakdíszt. Egy orvosi szike van elé készítve, a képernyőn pedig rövid sercegés után feltűnik egy homályos röntgenkép. A saját szeme alól kell kivájnia a kulcsot, a szerkezet halk ketyegéssel jelzi, hogy sietnie kell, emberünk pedig nem is gondolkozik sokat, magához veszi a rozsdás pengét, és munkához lát.


A szabadsághoz vezető út hosszú és megpróbáltatásokkal teli. Az elhagyott motel minden helyiségében ott van Jigsaw névjegye, egy gyilkos feladvány, vagy egy vérrel írt üzenet emlékezteti hősünket, hogy messze még a vég. A játék ezúttal is a külső nézetes túlélőhorror stílust képviseli, kevés akcióval, de annál több drámával, és megpróbáltatással, a gondosan elhelyezett csapdákat pedig csak úgy lehet kijátszani, ha képesek vagyunk egy gyilkos agyával gondolkozni. Melyik ládában van az ajtó kulcsa? Mindegyik össze van kötve egy bombával, és tízből kilenc a levegőbe repíti az egész házat, nincs sok idő gondolkozni. A megoldás a szomszéd szoba falán keresendő, a falra írt számok közül kettő fluoreszkáló festékkel van bekeretezve, le kell kapcsolni a villanyt, a megoldást pedig a megjelölt számok összege adja. A kalandok során több tucat logikai próbatételnek kell megfelelni, éberségünk nem lankadhat egy pillanatra sem.


A mocskos kanapék, spermafoltos szőnyegek, és véres falak díszítette szobák ránk csavarodnak, az újságpapírral leragasztott ablakokon éppen, hogy beszűrődik egy kis fény, az ember megőrül attól, hogy nem tudja, mi vár rá a következő másodpercekben. A rendezés ezúttal is fantasztikus lett, a sötétség megtöri az elménket, a Fűrész hangulat átjárja a játék minden másodpercét, s a látványra sem lehet sok panaszunk, az Unreal Engine 3.0 nem giccses, de ezúttal is remekül helyt áll.


Az újdonságok sora sajnos véges, és azok is inkább fékezik a játékot, mintsem hogy előre vinnék. A játékmenet nem változott semmit, ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznünk, mint az előző alkalommal, annyi különbséggel, hogy a feladványok sokkal könnyebbek lettek. Nem kell nagyon töprengeni egyetlen megoldáson sem, minden ott van az orrunk előtt, s bár ámulunk a beteges csapdákon, azért könnyen kijátszhatóak, nem jelent nagy megpróbáltatást egyik sem. A verekedős részeket pedig jószerivel teljesen kiirtották a játékból, immáron nem kell tucatjaival levernünk a ránk rontó, zavarodott sorstársakat, sőt ha mégis akcióra kerülne a sor, akkor visszaütni sem lehet csak úgy. Ott van a baseballütő a kezünkben, de meg kell várni, amíg az ellenfél támad, ekkor pedig rövid QTE veszi kezdetét, mi pedig a képernyőre bevillanó gombok gyors lenyomásával tudunk csak pontot tenni a dolgok végére.


A cselekmények során egy második főszereplő is feltűnik. Michael a filmből ismert David Tapp nyomozónak a fia, aki apja halálára keresi a választ, azonban elkapják, és hamarosan ő is Jigsaw kis játékszere lesz. Nekünk kell gondoskodni arról, hogy túlélje valahogy ezt az éjszakát, hatalmas titkokat fedhetünk fel a segítségével, ám a történet nem is lenne izgalmas, ha már az első fél órában ne lenne fordulat. Campbellről kiderül, hogy rákos, és már nincsen neki sok hátra, nekünk pedig dönteni kell. Feláldozzuk őt, elnyerve így egy másik ember szabadságát, vagy engedjük haza a fiához? Az ítélkezés joga nálunk van.


A kalandok jó eséllyel örökké belemarják magukat az emlékezetünkbe, nem sok horrorjáték van, amiben ennyi szenvedést láthatunk. Emberek a szemünk előtt küzdenek az életükért, a múltjuk sötét, a bűnük megbocsáthatatlan, mindenki azért van itt, hogy kapjon egy második esélyt, a kegyelem viszont nem mindenkinek adatik meg. Campbell és Michael karaktereivel az órák alatt lassan azonosulunk, mindkettő másért harcol, a sorsuk akaratlanul is összefonódik, Jigsaw pedig gondoskodik róla, hogy ne feküdjünk le tiszta lelkiismerettel.


A Saw II: Flesh & Blood összességében egy izgalmas, és fordulatos játék, de nem nyújt többet az előző résznél, sőt. Ugyanazt kapjuk, mint tavaly ilyenkor, a gyomorforgató halloweeni rettegés elborítja az ember minden porcikáját, de hasonlóan a filmhez, a tartalom itt is lefelé ívelő pályára került. A feladványok leegyszerűsödtek, nincsen már benne annyi akció, mint korábban, a végigjátszás pedig most sem több egy hosszabb esténél, még ha az a néhány óra tényleg tömör, és intenzív élményt is nyújt.