The Splatters villámteszt

A Splatters készítői haladtak a korral, és készítettek egy manapság oly divatos „lőjél ki valami lényt, és pusztíts vele” típusú játékot, megfűszerezve természetesen némi kötelező humorral. Főszereplőink ezúttal nem giliszták vagy éppenséggel madarak lesznek, hanem folyamatosan vigyorgó, mindenre elszánt festékpacák, amik mindenek felett robbantásra vágynak. A célunk minden esetben az lesz, hogy a pacánkkal azonos színű bombakupacot valamilyen felületen szétfröccsenő „testünkkel” berobbantsuk, és mindezt a lehető leggyorsabban és a leglátványosabb stílusban. Ez eleinte természetesen több, mint egyszerű lesz, de ahogyan az lenni szokott, a játék előre haladtával egyre csak bonyolódik.


Sajnálatos módon csupán három pályacsomaggal fogunk találkozni, első esetben megtanítanak minket az alapokra, ahol megismerkedhetünk a fizikával, a trükkökkel és ezeknek a leghatékonyabb, leglátványosabb használatával. Ugyanis három csillagosra csak akkor tudjuk teljesíteni az adott feladatot, ha a lehető legtöbb kombót alkalmazzuk, tehát minél több trükköt kötünk egymáshoz, annál magasabb lesz a pálya végén kapott szorzónk. Számtalan mutatványt tudunk majd alkalmazni, lehetőségünk lesz arra, hogy szimplán csak belecsapódjunk a bombakupacba, vagy nem sokkal a fizikai kontakt után újabb irányt adhatunk meg a fröccsenésnek. Lesznek a pályán elhelyezett robbanószerek, amik felgyorsítnak minket, ha éppen csúszós felületre érkeznék.


Idővel képesek leszünk zuhanórepülésbe kezdeni, melynek köszönhetően már három irányt is adhatunk a becsapódásnak. Végül pedig, de nem utolsó sorban, tudjuk csavarni a szétfröccsenő pacánkat, ami első körben idő-visszatekerésnek tűnhet, pedig igazából nem az. Ezzel tulajdonképpen a fizika törvényeit meghazudtolva megfordíthatjuk a fröccsenés irányát. Ennek érdekessége az, hogy ilyenkor ugyanúgy hatni fognak ránk a gravitáció törvényei. Tehát, ha mondjuk kilőttük pacánkat egy irányba, majd gyorsan megfordítjuk a becsapódás irányát végül villámgyorsan visszafordítjuk azt, akkor tulajdonképpen még nagyobb lendületet tudunk adni „emberünknek”, ezzel nagyobb távolságokba eljutva. Igen, tudom, ezt szinte lehetetlen így olvasva megérteni, gyakorlatban azért jóval könnyebb.


Teljesítve a gyakorlópályákat két újabb pályacsomag válik elérhetővé. Az egyiknél kombózással tudjuk a lehető legnagyobb pontokat elérni, érdemes ezzel folytatni a játékot, ugyanis, ha sikerült elsajátítani a látványos kombózás rejtelmeit, akkor jóval hatékonyabbak tudunk majd lenni a harmadik csomagnál, ahol már kötelező haladási irányokkal is nehezítik az életünket. Tehát itt csak akkor tudunk magas pontszámot elérni, ha az előre megadott irány felé próbálunk haladni, nem pedig szabadon, kedvünkre lövöldözgetve.


A Splatters egy rendkívül jópofa és élvezetes kis játék, igazi üde színfolt – szó szerint – ebben a meglepően hűvös tavaszi hónapban. Igaz, az irányítása kissé nehézkes, pontatlan és nehezen tanulható, de olyan jó a játékélmény, hogy ezzel szinte törődni se fogunk. Az legkomolyabb gond vele talán csak a szavatosság, ugyanis a három pályacsomag eléggé kevésnek bizonyult, főleg azok számára, akiket nem mozgat meg a három csillagra való teljesítés.