Train Fever teszt

Az Urban Games független stúdió fejlesztőinek első játékaként debütáló Train Fever szerethető kezdésnek bizonyult a svájci székhelyű csapattól. A jószág vontatta villamosok és lovaskocsik, valamint a gőzmozdonyok érájától egészen a modern buszok és elektromos szerelvények koráig játszható, vasútépítő és kereskedelmi szimuláció - melyet olyan címek ihlettek, mint Sid Meier Railroad Tycoon-szériája, a Transport Tycoon és például a Cities in Motion -, részletgazdag, élvezetes és sok órányi szórakozást tartogat bárkinek, aki kedvét leli a hasonló műfajú termékekben.

Miután elindítjuk az első játékmenetünket és a pályagenerátorral létrehozzuk a kívánságainknak megfelelő, több méretű és topográfiai adottságokkal rendelkező térképünket, véletlenszerű vagy általunk meghatározott seedű, angol vidéket idéző sandbox helyszínre érkezünk, ahol az utasforgalom lebonyolítását és az áruszállítás feladatát egyaránt magunkra vállalhatjuk. Az algoritmusok által vezérelt fiktív települések és az ezek környezetében található ipartelepek gyarapodása és fejlődése ugyan az idő múlásával magától is bekövetkezik, ennek formálásában aktív szerepet vállalhatunk teljességgel saját döntéseinktől függő logisztikai tevékenységünk során.

A lehetőségeink igen széleskörűek, hiszen a játék magját adó személy- és áruszállításra specializálódott vasútvonalak bonyolult rendszere mellett a községekben és ezek között tömegközlekedési hálózatot alakíthatunk ki, úton vagy kötött pályán üzemelő járművek, helyi érdekű vasutak, vagy villamosok formájában. Mindezek mellett teherautókat is vásárolhatunk, hogy egy olcsóbb de lassabb alternatívát biztosítsunk a városközi szállítmányozásra, vonalaink működéséről pedig a játék részletes statisztikákkal, információkkal és hasznos beállításokkal szolgál. Virtuális vállalatunkat sajnos nem nevezhetjük el, logónk és tulajdonképpen motiváló konkurenciánk sem akad, így a szimulációban leginkább arra összpontosíthatunk, hogy cégünk ne csak a nyersanyagokat, de a profitot is szállítsa, emellett pedig a folyamatosan növekedő városok, igények, valamint a fejlődő technológia szempontjából is naprakész maradjon.

Az igazi kihívást a korosodó járművek megnövekvő fenntartási költsége és a pályák felújítása jelenti majd. A meghatározott (véges) élettartamú szerelvényeink tudniillik előbb-utóbb nem csak lassúak és drágán üzemeltethetőek, de technikailag elavultak is lesznek, igénybevételük ezzel szemben egyre csak nő. Az ember így két dolgot tehet: az egyik, hogy beküldi a vonatot a kocsiszínbe, kicseréli a mozdonyt és a kiöregedett vagonokat, vagy kibővíti a vonalon található állomásokat. Az előbb említett megoldásra idővel sajnos mindenképpen szükség lesz, utóbbi azonban sajnos sokkal költségesebb mint az elsőre gondolnánk, a megállók ugyanis nem átépíthetőek; egyenként le kell bontani őket és a teljes kiépítési költség mellett új, több pályával ellátott változatot kell a helyükre telepítenünk. Egy másik furcsaság, hogy a személy- és áruszállítás nem vonható össze, így ezeknek teljesen különálló épületeket (és gyakran önálló pályákat is) kell építenünk.

A kizárólag szóló módot tartalmazó Train Fever-ben a szemet gyönyörködtető, dinamikusan fejlődő városkák, az ötven féle korhű jármű, a realisztikus vasúti forgalomirányítás és az árú mozgásának relaxáló megjelenítése mellett - mint láthatjuk - sajnos bőven találtunk hibát és hiányosságokat is. Ezek ugyan nem akadályozzák meg, hogy a címet futtatva élvezetes órákat hagyjunk magunk mögött, egy javítás azért érezhetően kívánatos volna. A különösen működő állomások mellett a vasúti pályák elhelyezése és átalakítása is gyakran nehézkes, mivel a kizárólag ehhez a játékhoz kialakított motor egyszerre figyeli a pályaemelkedést, a maximális kanyarodási szöget és a kijelölt útvonal lefektetését akadályozó (számos) egyéb tényező jelenlétét is, emiatt pedig csak ritkán tudjuk elsőre sikeresen kialakítani az ideális nyomvonalat, tetteinket azonban nem tudjuk visszavonni így ezek a - sokszor véletlen - baklövések mentés hiányában komoly pénzösszegek felesleges elherdálásához vezetnek.

Sajnos a grafikus interfész is kissé összecsapott, ami valamelyest megnyomorítja a játék során tapasztalható valóban magával ragadó hangulatot. A mentések valamiért nem törölhetőek, de a seed sem nyerhető ki belőlük, ha megtetszik egy pálya, amit újra szeretnénk kezdeni. A csak erős közepest érdemlő zene kikapcsolásához pedig ki kell lépni a játékból a főmenübe, ott viszont nem elég a hangvezérlőben a "ki" opcióra állítani a muzsika lejátszását, a gomb ugyanis nem működik; ha nem akarunk többet hallani a dallamokból ennek külön állítható hangerejét is nullára kell csökkentenünk, de játék néha még így is hajlamos "megfeledkezni" a döntésünkről.

Mindent összevetve a kétszáz év technológiai jellemzőit és infrastrukturális változásait bemutató Train Fever hibái és hiányosságai ellenére is élvezhető, kellemes kikapcsolódást jelentő játéknak sikerült. A helyenként fifikás pályaszerkesztés és a különös megoldások kiismerhetőek és néhány próbálkozás után első ránézésre tudjátok majd, hogy hol és milyen módszerekkel lehet hasznot termelni. A vásárlással egy leárazást azért megvárnék a helyetekben, a játék a Steamen 25 dollárba kerül, amit nem üt meg, bár a dobozos változat a hazai boltokban 3990 forintba kerül, ami már annyira nem rossz.