Rocket League teszt

Emlékeztek még a Top Gearnek arra az epizódjára, amiben Clarkson és csapata VW Foxok és Toyota Aygók volánja mögött fociznak? Nos, a Rocket League pontosan ugyanezt kínálja, csak itt sokkal dögösebb, fürgébb, gyakorlatilag elpusztíthatatlan, teljesen személyre szabható járgányokkal tehetjük meg ugyanezt. A cél itt is az, hogy egy méretes arénában egy hatalmas labdát eljuttassunk az ellenfél kapujába, lehetőleg úgy, hogy a védelmünk esélyt se adjon az ellenfélnek a gólszerzésre. A csavar még annyi, hogy a játékmenet erősen épít a fizikára, így miközben a labdával is foglalkoznunk kell, autónk látványos boostok, szaltók, forgások és egyéb manőverek kíséretében terelgetheti a labdát. Éppen ezért a Rocket League egyszerre sportjáték és versenyjáték, de abból is a szórakoztatóbb fajta. Egy olyan játék, ahol a készítők úgy keverték a két zsáner elemeit, hogy azok valami egészen új, de mégis régről ismerős élményt kínáljanak.

Ismerős, hiszen a csapat 2008-ban már készített egy hasonló címet, az Unreal Engine 3-mal meghajtott, kizárólag PlayStation 3-ra megjelent Supersonic Acrobatic Rocket-Powered Battle-Carst. Ugyan nem bizonyult átütő sikernek a játék, de kiváló táptalajt szolgáltatott ahhoz, hogy a fejlesztők a hibáikból tanulva, hét évvel később egy olyan spirituális utódot hozzanak össze, amiben mesterien illesztik egymáshoz a főbb építőkockákat. A Rocket League ugyanis nem csak nagyobb, tartalmasabb és élvezetesebb, mint elődje, de azok hibáit kiküszöbölve a fejlődés is egyértelműen tetten érhető benne. Elég ha csak a már említett fizikára gondolunk, ami nem csak az RC-kre hajazó miniszörnyeinkre, de a labdára is ugyanúgy hat. Mérkőzés közben erőteljesen ügyelnünk kell arra, hogy milyen erővel lökjük meg a labdát, ugyanis annak erőssége határozza meg a sebességet és a röppályát is. Ez azt is jelenti, hogy az alapvetően pergős, alig 5 perces mérkőzések során a rohanással szemben a precíz mozdulatok lesznek a kifizetődőbbek.

A játékmenet másik fontos eleme az autók manőverezése, vagyis leginkább az ahhoz szükséges boost, ami természetesen nem áll mindig a rendelkezésünkre. Enélkül viszont esélytelen, hogy a megfelelő pillanatban felgyorsítsunk vagy akár sorsdöntő gólt lőjünk, esetleg hatékonyabban törjünk utat az ellenfél négykerekűi között. A boost segítségével agilisebbé váló autóknak azonban van egy sokkal nagyobb előnyük is. Mégpedig az, hogy mélyebb taktikai és stratégiai lehetőséget kínálnak. Például begyakorolva a dupla ugrást, a kézifékes fordulást, vagy a tengelyünk körüli forgásokat, hatékonyabban tudjuk megszerezni vagy éppen terelgetni a labdát. Egy jól összeszokott csapatban, ahol mindenkinek megvan a helye és szerepe, az ismert manőverek komoly ütőkártyának fognak bizonyulni. Az olyan helyzetekben, ahol hirtelen kell döntést hozni, a mozdulatok biztos ismeretében könnyebben, gyorsabban tudunk majd reagálni, ami a nagyon rövid összecsapások miatt akár a győzelem záloga is lehet.

A Psyonix egyik legjobb döntése volt, hogy a játék cross-play funkcióval is fel lett ruházva, így a PC-s és PlayStation 4-es játékosok akár vegyesen is alakíthatnak csapatokat. Márpedig egy kifejezetten multiplayerre kihegyezett cím esetében nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű és méretű közösség felszínen tartson. A Rocket League kompetitív jellege miatt az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb többjátékos játéka, itt ugyanis nem a szerencsén, hanem csakis képességeinken múlik, mennyire leszünk sikeresek. Na meg persze azon, hogy csapattársaink mennyire együttműködőek. Ha ugyanis nem vagyunk hajlandóak szem előtt tartani a csapatérdeket, akkor nem fogunk jól szórakozni, a játék ugyanis nem díjazza az egyénieskedőket.

Az offline játékmódokról, az Exhibitionről és a Season Playről azonban ilyen jókat már nem lehet elmondani. Az élményt leginkább az teszi tönkre, hogy a mesterséges intelligencia nagyon gyatra, így megközelítőleg se kapjuk azt, amit online játék közben. Például volt szerencsém olyan AI irányította csapattárshoz, aki egész egyszerűen elütötte előlem a labdát, ráadásul rossz irányba. Valamit javít az összképen, hogy a csapatunkat mi magunk állíthatjuk össze, illetve 3v3 módban a meccsek nyomokban, de azért tartogatnak emlékezetes pillanatokat, szemben az 1v1 lehetőséggel.

Van azonban még egy nagyon fontos játékeleme a Rocket League-nek, ami garantáltan huzamosabb ideig a monitor elé szögezi majd a sportrajongókat. Ez pedig nem más, mint az, hogy lényegében mindenért jutalmakat osztogat a játék. Az egyjátékos módban a végső sikertől vagy a játékmódtól függetlenül valami díj, jutalom üti a markunkat. Esztétikus, vadonatúj festésekkel, új kerékszettekel, kiegészítőkkel díszíthetjük fel járgányunkat. Apróságok, de mivel lényegében mindenért kapunk valamit, pont azt a látszatot tartja fenn, hogy sikeresek vagyunk, hogy érdemes visszajönni és újra és újra játszani.

Ez már csak azért is lehet fontos (legalábbis a gyűjtögetőknek), mert a játékban elérhető járgányok lényegében semmiben se különböznek egymástól, így csakis a külsejükben lehet őket megkülönböztetni, az ilyesfajta önkifejezésre azonban bőven lesz lehetőség. Összesen 15 különböző négykerekűt tudunk feloldani játék közben, köztük olyanokkal, mint a Twisted Metalból ismert Sweet Tooth.

Ugyan a multiplayer módban is akadnak hibák, leginkább a szerverek megbízhatatlansága, de ezeken folyamatosan dolgozik a fejlesztőcsapat. Éppen ezért a Rocket League az idei esztendő egyik legjobb multiplayer címe, ami nem csak tempós játékmenetet ígér, de az irányítása könnyen elsajátítható, közben pedig cross-platform is, ráadásul PS4-en a PS Plus-előfizetőknek teljesen ingyenesen beszerezhető. Komolyan, kell ennél több?