Ez utóbbi játék valóban külön kategóriának számítható, szinte minden téren eltér a többi stratégiai játéktól. Számomra és mellettem rengeteg rajongó számára kétség kívül a legvonzóbb a termelés része. A régi Settlers epizódokban rendkívül bonyolult termelési rendszer volt. Az építkezéshez nem csak egyszerűen pénz és esetleg energia kellett, mint oly sok játékban, hanem a nyersanyagokat külön fel kellett dolgozni, majd azokat egyenként odahordani az építkezés helyszínére. Aki még soha nem játszott egyik részével sem, eme nagyszerű sorozatnak, annak egy, a negyedik részből való példán keresztül bemutatom, mennyire összefüggő rendszert kellett megalkotni egy jól működő gazdasághoz. Munkásainknak élelem kellett, hogy ha azt akartuk, tegyék a dolgukat. A négy fajta nyersanyaghoz négyféle bányát építettünk, melyben a munkásainknak különböző ételekre fájt a foguk. Ezért építenünk kellett halász kunyhót, ami közvetlenül biztosította a halat, persze a halászra is oda kellett figyelni, mert mindig más területre kellett menjen halászni, hogy jó legyen a kapás. A településünk környékén meglehetősen sok vad járt, így egy időre a vadásznak is munkát adhattunk, hogy biztosítsa a húst. Ez azonban hosszú távon nem működött, mert hamar elfogytak a vadak. A hús biztosításához új módszert találtak ki: disznókat (illetve különböző népeknél más haszonállatot) neveltek, melyeket aztán henteshez vittek. Munkásainknak kenyér is kellett a hús mellé, így farmot hoztunk létre, ahonnan a búzát a malomba vitték, onnan a lisztet a péknek, és készen volt a kenyér is. Már ez a folyamat sem lenne egyszerű, de nem szóltam ezek szükségleteiről. Hiszen a farmhoz vizet kellett hordani, de a kaszát is hosszú folyamat útján sikerült elkészíteni.
Ez a bonyolult gazdasági rendszer a Settlers védjegyéül szolgált. A harcrendszert viszont kissé kifejletlennek találtam. A régi részekben ugyanis kisebb seregek felállítására volt lehetőség, ráadásul összesen két fajta katonai egység volt: íjász és egy kardos, amely egységekből több szintűt lehetett kiképezni. A katonai egységek csatáján kívül az ellenfél védőtornyait kellett lerombolnunk, így annak a környezetében lévő termelési épületek is elpusztultak. Az eddigi részekből még külön meg kell említeni, hogy jellegzetes formája a 3. settlersel jött el, amikor is akkori viszonyokhoz képest meseszép grafikát produkáltak a készítők. A játékosokat gyorsan megfogta a sok kedves mesefiguraszerű emberke. A környezet mindenféle színben pompázott, a játék alatt pedig ehhez illő aláfestő zenét hallhattunk.
Ennyi volt hát a történelem, melyet sajnos az ötödik, Heritage of Kings alcímmel ellátott Settlers részben a feledésbe taszít. Ezt pedig azért merem így kijelenteni, mert a tesztalanyunk sok változáson ment keresztül elődeihez képest. Vannak pozitív, illetve negatív változások is. Az arányokat próbálom ecsetelni az elkövetkezendőkben.
Kezdjük a legfontosabbal, a játékmenettel. Rögtön nagy változtatással találjuk magunkat szemben: történetközpontú lett a játék. A kampány indítása után a bevezető animációban megismerkedhetünk főhősünkkel, Dario-val. Egy fiatal harcos, aki magányosan, ámde jókedvűen vándorol. Kísérőre is talál útja során: egy sasra. Egy nap azonban egy jobbágy szalad vele szembe és segítségét kéri, a faluját fosztogatók dúlják fel. Természetesen segít a kicsiny falun és szétcsap a rablók között. Miután elmúlt a veszély, körvonalazódik a kép: a közelmúltban gyakorivá váltak a fosztogatások, de okuk ismeretlen. Annyit azonban lehet tudni, hogy a rettegett fekete sereg van a háttérben. A térséget hatalma alá vonó gonosz uralkodó serege ez. A feladatunk, hogy megerősítsük az éppen megmentett falu védelmét és kiűzzük az ellenséget a környékről. A későbbiek során elkezdjük visszaszorítani a fekete sereget és újabb szövetségeseket találunk. Dario, miközben megmenti édesanyja várát is, már csak a haldokló nőt találja bent. Ő egy ékkő darabot ajándékoz fiának, melyről hamarosan kiderül, hogy a Régi Birodalom uralkodójáé. Ezzel fény derül Dario származására, mi szerint ő a trónörökös. Ahhoz, hogy ezt mindenki elismerje, össze kell gyűjteni a hiányzó darabokat is, továbbá le kell győzni a sötét birodalmat. Harcaink során egy kis szövetség alakul ki Dario és néhány különleges képességű hős között.
Ez tehát az alaptörténet, mely áthelyezi a megszokott római/viking korszakból az új Settlerst a középkorba. Itt említem meg, hogy búcsút inthetünk az aranyos figuráknak, mert az új megvalósítással sokkal reálisabb karaktereket kapunk. Itt persze nem kell rögtön arra gondolni, hogy ezzel eltűnik az a vidám hangulat, épp ellenkezőleg, továbbra is mindenhol gyönyörű a táj, a falubeliek pedig nem kevésbé barátságosak.
A játék szerkezete sok ponton megváltozott. Alapból kapunk egy várat, melyet minden áron meg kell védenünk, hiszen a jobbágyokat itt bérelhetjük fel. Rögtön itt ki is térek a jobbágyok feladataira. Ezentúl irányíthatjuk őket, így kiadhatunk bármely jobbágynak bármilyen feladatot, nem kell külön építész, favágó stb. Egyszerűen kiadhatjuk az építkezés parancsot, vagy elküldhetjük őket nyersanyagot bányászni. A gazdasági felépítés sokban egyszerűsödött. Négy alapanyag van: fa, kő, fém és kén. Mindet bányászhatják a jobbágyok, ha találunk olyan területet, ahol előfordul valamennyi. Vannak azonban nagy nyersanyagforrások is, ahova külön bányát kell építenünk. Az így megépített termelési épületekben munkások dolgoznak. Nekik élelmet és szállást kell biztosítanunk. Az élelmezési probléma is jelentősen leegyszerűsödött: farmot kell építeni, mely adott számú munkást lát el. Ezentúl nem kell mindent odahordani nekik, a munkások mennek be időnként aludni a házakba, illetve enni a farmra. A fejlődés alapfeltétele továbbá a városközpont megléte. Ez az az épület, melyet csak kijelölt pontokra építhetünk. A legfontosabb tulajdonsága, hogy minden városközpontnak van egy populáció limitje, így ha nagyobb sereget akarunk kiképezni, akkor elengedhetetlen a több városközpont megléte. Munkásainknak ezentúl adózniuk is kell. Ezzel szert teszünk bizonyos mennyiségű aranyra, melyekre később nagy szükségünk lesz. A technikai fejlődés teljesen fa szerkezetű lett, nincs olyan szoros összefüggés az egyes épületek között. Legtöbbször egy-egy nyersanyag teljes feldolgozásához 3-4 épület tartozik, plusz a munkásoknak szükséges lakóház és farm. A legtöbb fejlesztés az egyetemen érhető el, így ez is nagyon fontos épület. Újdonság, hogy szinte minden épületnél elérhetők fejlesztések, továbbá magát az épületet is felfejleszthetjük, így bővülnek az ottani lehetőségeink. Az egész rendszer leginkább az Age of Empires-re emlékeztet, ezt a játékos egy fél óra után le tudja szűrni.
A harcrendszer terén is nagy a hasonlóság, hiszen immár építhetünk barrackot, lőpályát, lovardát, de ágyúkat is. A kiképezhető egységek teljesen a középkori harcmodort képviselik, így többféle gyalogos, íjász, illetve lovas egység áll rendelkezésünkre. Ami mégis megmaradt a régi részekből, az a vezérek fontos szerepe. Bármilyen típusú egységet is akarunk kiképezni, választhatunk, hogy csak vezért, vagy egy osztagot kérünk. Mindkét esetben a vezér jön ki az adott katonai épületből és elkezd gyakorolni. Ha megszerezte a megfelelő tudást, akkor –osztag vásárlás esetén- az épületből további katonák vonulnak ki. Őket külön nem irányíthatjuk, az alapból 5 fős osztagot egy egységként kezelhetjük. Harc során pedig a sima katonák halnak meg először, a vezér marad utoljára. Később ez nagyon fontos, mert bizonyos fejlesztések lehetővé teszik az osztag létszámának növelését. A vezérünknél pedig a harcok során tapasztalati pontokat szerez, mely növeli katonáinak a hatásfokát. Így mindig figyeljünk a vezérekre és a legnagyobb rangúak osztagát bővítsük, ha elestek a katonáink. Különféle formációkba is felállhatnak a csapatok, de ennek semmilyen hasznát nem tapasztaltam. A harcrendszernél ki kell emelnem a főszereplő karaktereket, akik hősök lévén sokkal erősebbek és különleges képességekkel rendelkeznek. Például Dario a sasát tudja elküldeni, hogy felfedezze az eddig ismeretlen területeket. Továbbra is építhetünk védő tornyokat, melyek rendkívül hasznosak, főleg fejlesztések után. Ezek lerombolása viszont nem jelenti azt, amit az eddigi részekben megszoktunk, miszerint elpusztulnak a környezetében lévő gazdasági épületek is, mivel az új Settlersben már nincs a városunknak határa.
Őszintén szólva, az eddigi Settlersekre én egy idő után rá tudtam unni, mivel mindig ugyanaz volt minden pálya, ugyanúgy építettem ki a településemet, de akárhogy siettem, az ellenfélnek végig dupla akkora serege volt. Meg lehetett azonban néha csinálni, hogy a kezdésnek kapott katonákkal rögtön lerohanjuk az ellenfelet és a félkész városában nagy kárt teszünk. Erre a gép nem támadott vissza, így megérte feláldozni azt a néhány katonát, mert ezzel behozhatatlan előnyre tettünk szert. A legújabb Settlersben ezeket a gondokat kiküszöbölték. A történet miatt minden pálya más és más, annak ellenére, hogy mindig a jól megszokott építkezési stratégiánkat követjük. A nagyobb seregek építése pedig számomra sokkal élvezetesebbé teszi a játék eme részét is. Azt viszont hiányosságnak tartom, hogy átálltak ugyan az egyedi harcrendszerről a többi játékból megszokottra, de a kivitelezés mégsem éri el az elvárt szintet. Itt arra gondolok, hogy a hasonló játékokban az egységek sokkal intelligensebben mozognak, nincsen annyi bosszantó hiba. Sajnos itt jellemző, hogy a csata egy átláthatatlan káosz nagyobb létszám esetén és igazából egy ideig nem tudhatjuk, mi lesz a végkimenetel, mert az egységek egy kupacban püfölik egymást. Ebbe beavatkozni pedig nem érdemes, csak ha vesztésre állunk, akkor vonuljunk vissza és csaljuk az ellent a védőtornyaink tövébe.
Multiplayer opció is rendelkezésünkre áll. Itt többféle játékmódot is kipróbálhatunk, persze limitált felhasználói számmal. Fontosnak tartom, a játék stílusát figyelembe véve, hogy lehetőségünk van megadni egy időt, amíg senki nem támad. A visszaszámlálást mindenki láthatja, mennyi ideje van még a település alap szintű felépítésére.
Ha a technikai kivitelezést vesszük górcső alá, akkor a készítők egy nagy 5-öst érdemelnek (nem ötujjasra gondolok :P ). A grafikai megvalósításban igencsak kitettek magukért, hiszen a táj gyönyörű. Mivel van időjárás, így minden időszakban különleges látvány tárul elénk. Nincsenek extra effektek, de a végeredmény mégis magával ragadó. A napsütötte vidék felett néha zord felhők gyülekeznek és elered az eső. Ekkor köd ül a tájra és pusztán a látvány átadja azt a jól megszokott esős érzést. Ami pedig engem igencsak meglepett, az az, hogy mindez befolyásolja a játék menetét is. Persze esőben csökkennek a látási viszonyok, ami szándékosan zavaró, de ha ilyenkor indítunk támadást, akkor az egységek látótávolsága is csökken, így az íjászoknak közelebb kell menjenek a célponthoz. A kedvencem a téli időszak, amikor csodálatos hóesést láthatunk, a folyók pedig befagynak, így azok is harcmezővé válhatnak. Ennek a küldetések során szerepe is van, hiszen előfordul, hogy csak a jégen át juthatunk el bizonyos helyekre.
A grafikus motor is változott természetesen, immár 3D-ben pompázik minden, de szerencsére kiküszöbölték azt a hibát, hogy a kamera elforgatásával nem találunk semmit, mert megszoktunk egy adott nézetet. Ezt úgy oldották meg a készítők, hogy adva van egy nézet és az Insert, valamint a Delete gombokkal fordíthatjuk el a kamerát. Ez azonban nem a megszokott módon történik, nem a kamera fordul egy helyben, hanem egy körívet leírva elmozdul, így továbbra is az aktuálisan nézett pontot látjuk, csak más szemszögből. Ha felengedjük az említett gombokat, akkor a kamera szépen visszaáll az eredeti nézetre. E mellett közelítésre is van lehetőségünk, a részletesség maximális zoomal sem rossz. Egyetlen hiányosságnak talán azt róhatom fel, hogy az épületek felépítése abból áll, hogy állványzat kerül a célterületre és a kész épület, végleges formájában a földből kiemelkedik. Sajnáltam a régi részekben látott réteges épülést, amikor külön láthattuk a kő-, a faszerkezet és végül a végleges külső kialakulását. Ennek mindenképpen az új motor az oka, 3D-ben ugyanis ezt nehezebb lett volna megvalósítani.
Hangok terén a megszokott vidám háttérzene szól a hangszórókból játék közben. A különféle munkafolyamatoknak is lehet hallani a jellegzetes hangjukat, természetesen térhatással. Így hangok alapján is könnyen behatárolhatjuk, mi merre van.
A mesterséges intelligencia leginkább scriptelt parancsok alapján működik. Legtöbbször csak akkor kezd támadni az ellenfél, ha egy adott ponton áthaladunk. Az ellenséges város pedig mindig fel van építve, adott létszámú sereggel rendelkezik, így nem is szükséges ettől többet tudó AI.
A játékteszt során élvezetes játékot nyújtott a Settlers ötödik része. Technikai kivitelezésben is igen pozitív élményekkel gazdagodtam. Az egyetlen furcsa érzést az kölcsönzi, hogy a Heritage of Kings előtt ott van a Settlers név is. A sorozattól pedig ez már messze áll, ehhez kétség nem fér. Mégis azt tudom tanácsolni a rajongóknak is és az új játékosoknak is, hogy igenis ki kell próbálni, mert színvonalas alkotás lett, egy a régitől különböző hangulattal és felépítéssel.
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.