LEGO The Incredibles teszt

Mr. Irdatlan, Nyúlányka, Will, Ilana és Furi. Az ünnepelt család minden tagja arra esküdött fel, hogy megvédje szeretett otthonukat a gonosztól, békét és nyugalmat hozva városuk lakóinak mindennapjaiba. De mi van akkor, ha a lakók ebből lassan már nem kérnek? Hihetetlenék pusztítása egyre drágább az adófizetők számára, sokszor pedig több embert sodornak veszélybe, mint amennyit megmentenek. Ideje hát kiadni az útjukat - szól az egyhangú döntés. És hogy mi lesz velük ezután? Mindennapi életre kényszerülnek? Vagy továbbállnak szeretett otthonukból? Az keveseket érdekel.

A LEGO The Incredibles a mozifilmek eseményeire építve dolgozza fel Hihetetlenék meséjét. A játék nem okoz meglepetést azoknak, akik valaha találkoztak a TT Games sorozatának korábbi részeivel, a főszerep itt is a felhőtlen kikapcsolódáson, és a gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt szórakoztató, izgalmas akción van. A kalandokat tizenhárom fejezeten át követhetjük egyedül, vagy egy második kontrollert használva valamelyik családtagunkkal - a játék ezúttal is tökéletes apa-fia kikapcsolódást nyújt, ötvözve a mesék és az építőkockák világának hangulatát, humorát.

A történet a második film eseményeivel kezdődik. Aknakukac egy őrült fúrómasinával tartja rettegésben a várost, a vakond útját káosz és félelem övezi, amerre csak jár, szerencsére azonban Mr. Irdatlan és családja épp akkor lép ki egy bevásárlóközpontból, amikor lecsapni készül. Hihetetlenék azonnal felkapják piros egyenruhájukat - csak Ilana veszíti el a szemfedőjét, amit egy műbajusszal, meg egy álszemüveggel azonnal pótol is -, és indul a tombolás. Hőseink óriási csatába bonyolódnak Aknakukaccal és embereivel, a fúrómasina viszont elszabadulva alattuk, letarolja a fél várost, és a család minden igyekezete ellenére még a gonosztevőknek is sikerül elmenekülnie.

A kudarc után hőseink leszegett fejjel, könnyeikkel küszködve mondanak búcsút korábbi otthonuknak, hogy egy apró albérletben húzzák meg magukat átmenetileg. Aztán jön a nem várt fordulat. Egy különc milliárdos, bizonyos Winston Devour nyújt nekik segédkezet, a filantróp üzletember épp bővíteni készül szuperhőscsapatát, ami a családnak is kapóra jön. Még ha súlyos lemondásokkal is. Devour ugyanis nem tervezi mindegyiküket szerződtetni, csak Nyúlánykának ajánl állást, az apának és a gyerekeknek nem. Így lesz az, hogy Mr. Irdatlan újra hétköznapi szerepben kénytelen tündökölni, iskolába viszi reggel a srácokat és házit ír velük, főz, mos, meg takarít - amíg az anya dolgozik. De legalább este együtt tudnak lenni, és még egy hatalmas házat is kapnak, fenn a hegyekben!

Municiberg városa több kerületre lett osztva. Van családi házas negyed, kikötő, és felhőkarcolókkal teli belváros is, melyek között szabadon kalandozhatunk, amikor csak a kedvünk tartja. A környék utcáit járva lehet mindenféle bűnüldözős, építős és keresős mellékfeladatokat teljesíteni, illetve innen érhetőek el a fő küldetések is, előre meghatározott helyeken. Az események pedig hamar újra beindulnak. Feltűnik ugyanis Démonitor, aki tévéket használva kezdi hipnotizálni a város lakóit, mindenféle gaztettre, bűntényre véve rá őket, a történet során pedig feladatunk mi más is lehetne, mint kideríteni, hogy ki az újabb főgonosz, és megállítani tervének végrehajtásában.

A játék főszerepében Nyúlányka áll, aki menő szürke egyenruhát kap legújabb szponzorától, de a család többi tagjának, és magának a szuperhőscsapatnak is bőven jut feladat. Mr. Irdatlan, Will és Ilana mellett Furi is elkezdi megmutatni különleges képességeit, a család legnagyobb meglepetésére pedig nem is egy, hanem egyenesen egy tucat dolgot tud csinálni. Teleportál, hatalmasra fújódik, lézert lő a szeméből, tüzet okád, megkettőzi, sőt megnégyszerezi magát, és kis lila szörnnyé alakul át - a sor pedig lehet, hogy még véget sem ért. Vele mindenféle apróbb feladatokat kell végrehajtanunk a játék során - nagyon vicces, hogy a bemutatkozó küldetésükben egy kukát fosztogató mosómedve ellen vesszük fel a harcot -, de visszatér még a történetbe Fridzsiman, a család barátja is.

A kalandok során együtt kell dolgoznunk társainkkal. A feladatok minden pályán úgy lettek kitalálva, hogy a két aktív főhős együtt tudja megoldani azokat, illetve ezúttal is mindig vannak olyan zárt ajtók, és rejtett helyek, melyeket csak második végigjátszásra, egy arra specializálódott karakterrel tudunk megoldani. Devour szuperhőscsapatának képességei pedig szinte végtelenek. Egyikük repülni tud, a másik lézerrel pirítja meg az ellenségeket, míg akadnak olyanok is, akik elektromosságot, vagy vízsugarat lövellnek ki a kezükkel, hogy a teleportálásról már ne is beszéljek. De rendkívül vicces, hogy a Hihetetlen család világából kilépve több Pixar-hős is megjelenik a kalandok során, mint mellékszereplő.

A városban gyalog, repülve, autóval, vagy motorcsónakkal közlekedhetünk, Elza Divat kéglijét felkeresve hőseinket tudjuk customizálni, de érdekes még, hogy a végigjátszás során rengeteg minijátékkal is találkozhatunk. Van útkereső, űrhajós játéktermi gép, de kóvályoghatunk felső nézetes labirintusban is, ami fejtörőkkel, eltolható falakkal van tele. Összességében elmondható, hogy a LEGO The Incredibles nagyon komoly újdonságokat nem vonultat fel, minden játékelemet és megoldást láttunk már a sorozat valamelyik részében, jó hír viszont, hogy amit csinál, azt kiforrottan, és jól felépítve teszi.

Ahogy korábban említettem, a játék a második rész kalandjaival kezd, nagyjából félúton pedig - Démonitor legyőzése után - fordul a kocka, és elkezdődnek az eredeti mozifilm eseményei. A végigjátszás nem nagy dolog, a két részt nagyjából hat-nyolc óra alatt végig is lehet tolni, ami gyerekkel, lassabb tempóban kitolható tízig is akár. Negatívum viszont, hogy inkább a játék első felét mondanám kalandosnak, az új főellenség legyőzése után alábbhagy az izgalom, illetve maga a játék is sokkal könnyebb, mint bármelyik más LEGO-játék korábban. Már nem kell annyit gondolkodnunk, mint eddig, alig vannak olyan részek, ahol elakadnánk, hosszabb ideig időznénk. Ez persze megad az egésznek egy könnyebben fogyasztható flow-élményt, de egyben csökkenti a kihívást is, amit sokan sajnálni fognak, főleg nagyobb gyerekekkel.

Ami viszont nem változott, az a rengeteg poén. A Hihetetlen család már önmagában egy rendkívül szórakoztató mese, a LEGO-figurákkal pedig az egész még hihetetlenebb (háh), még viccesebb. Minden hősnek van valami humoros beszólása, bármilyen helyzetben is legyünk, szívatják és kigúnyolják egymást, de sokszor már az események is önmagukban nagyon viccesek. Van például egy rész, amikor össze kell raknunk egy hatalmas robotot, azt várva, hogy az majd lerombolja a továbbjutásunkat akadályozó, zárt kapukat, a robot pedig rá is készül erre, majd egy laza mozdulattal felrántja a kapu előtti lábtörlőt, és előveszi nekünk a pótkulcsot. Elképesztő, és az is, hogy sokszor a háttérben zajló eseményekben bújnak meg a poénok, mint annál a motoros küldetésnél, amikor villámgyorsan kell száguldoznunk a pályán, áttörve több épületen is, ha pedig jól figyelünk, az egyik házban megláthatjuk, ahogy épp a Holdra szállás jeleneteit forgatják - hát kész, na.

A kivitelezésre nem nagyon lehet panaszunk, ahogy maga a játékmenet, úgy a technikai háttér is stabil lábakon áll. Az irányítás teljesen rendben van, az akciójelenetek és a verekedések már régóta nem okoznak problémát a sorozatban, a LEGO-elemek rakosgatása pedig megint jó móka. A hangok a helyükön vannak, és jó a látvány is, összességében itt csak a városi táj rontja az összképet, az is csak a szabad kóborlás során. A terület viszonylagos nagyságával a játékot hajtó motor már nem nagyon tud mit kezdeni, a kidolgozottság gyenge, ha pedig repülve fedezzük fel az utcákat, akkor látni, ahogy rajzolódik ki előttünk minden. Többet közt én mondjuk ezért sem mászkáltam sokat csak úgy a városban, amikor viszont küldetésben vagyunk, akkor tényleg minden a helyén van - jó az összkép, szuperek a színek és a fények, egy szóval igényes minden.

A LEGO The Incredibles nem a sorozat legerősebb tagja, kevés benne az újdonság, viszont egy jól kiforrott, és tisztességesen összerakott családi akciójáték, ami minden rajongónak ajánlott darab. Az biztos, hogy szuper felvezetés a hamarosan nálunk is mozikba kerülő A hihetetlen család 2-höz, és persze jó kikapcsolódás is a gyerekekkel nyomni vele néhány órát hétvégenként. Aki teheti, ne hagyja ki!

A LEGO The Incredibles PC-re, PlayStation 4-re, Xbox One-ra és Nintendo Switchre jelent meg. Mi Xbox One konzolon teszteltük.