Húsz év hosszú idő, és a PC-s korszakom is körülbelül ekkor indult be igazán. Remek, legendássá vált játékok érkeztek 1998-2001 környékén: a Need for Speed negyedik része, törésmodellel és 3D-s belső nézettel (!), a Dungeon Keeper 2, a Red Alert 2, az Unreal Tournament, a Quake 3, a Half-Life, a Diablo... és persze az Age of Empires II: Age of Kings. A kiegészítővel együtt rommá játszottuk az évek során, sőt még a számtech órák sztárja is volt egy időben. Részemről aztán szép lassan kikopott, mindig jött valami aktuálisabb cím. A páréves HD-változatra rámentem persze, el is szórakoztam vele, de az nem is akart más lenni, mint ami: egy nagy felbontáson is működő változat, néhány extra civvel és okos AI-val.
Ez azonban kevés volt, hogy hosszabb távon lekössön, viszont a Definitive Edition olyan mennyiségű finomhangolást, igazi audiovizuális fejlesztést és matchmakinget hozott magával, hogy simán visszarepített a daliás időkbe. Amit igazán felturbóztak az elődökhöz képest, az az, hogy milyen gyorsan bele tudunk ugrani egy multis meccsbe. Itt persze előfordulhat, hogy olyan arcokkal találkozunk, akik az elmúlt 20 évben kigyúrták magukat a játékból (akárcsak a draugrok, míg mi virágot szedtünk a Skyrimben), úgyhogy nem árt az új Art of War játékmód, ahol teljesen valid, a többjátékos módhoz elengedhetetlen taktikákat tanulhatunk meg több lépcsőben.
Minden egyes pályát teljesíthetünk arany, ezüst vagy bronz fokozaton, a célok elérésében pedig egy szövetséges AI is segít - mivel ő is végrehajtja a feladatot, elleshetjük tőle, mit is kellene csinálni. Az újfajta multis tutorial mellé érkezik még egy rakat egyéb tartalom is, az összes eddig megjelent kiegészítő összes kampánya és pályája, valamint egy rakat új nép - a jövőre vonatkozó ígéretek része pedig a további kontent és a folyamatos támogatás.
De térjünk rá az igazi csemegékre, a grafikára, az animációkra és a hangokra! Az Age of Empirest továbbra is izometrikus nézetben látjuk, és a jócskán felpimpelt külső mögött felismerhető maradt minden 20 évvel ezelőttről. Az új motornak hála kizoomolhatunk igazi madártávlatra, hogy jobban átlássuk a csatateret, de akár egészen közelről is megvizsgálhatjuk az egymást öldöklő hadakat (vagy fakitermelő parasztokat). Az alapból elérhető 4K-támogatás mellé külön feltelepíthető hiperrészletes textúrapakk dukál, de kisebb felbontásokon is kellemes a szemnek a vizuális megvalósítás.
A kinézetet tekintve szinte mindenen sikerült javítani valamennyit, beleértve a vizet, de még a fog of war kezelését is, és az egységek animációi sem darabosak már. Az igazi meglepetést azonban az épületek, pontosabban azok pusztulása tartogatja: ha emlékeztek arra a rajongói videóra, ahol hajítógépek rombolnak le egy várat a fizikai szabályainak nagyjából megfelelően, akkor most egészen ismerős élményben lesz részetek, hiszen bármely épület elpusztításakor hasonló effekttel jutalmaz benneteket a játék. Igaz, hogy előre felvett, fix animációkról beszélünk, de így is elképesztően látványos a végeredmény.
Persze embereink amúgy továbbra is lekardozzák a viskókat, de ez inkább megmosolyogtató, mint bosszantó; egyrészt a játékmenet szinte semmit sem változott az egyensúlyi javításokon kívül, meg hát anno is a harmadik részig kellett várni, hogy a fémmel való ütögetés helyett fáklyákkal gyújtsák fel a célpontot derék talpasaink. Az anyag felhasználói felületére is ráfért némi tuning, amit meg is kapunk: egyrészről balra rendeződött és kompaktabbá vált a képernyő alját régen teljesen eltakaró szekció, amely a kijelölt egységeket mutatja, továbbá megjelenik mellette egy indikátor a csapatokba rendezett egységeinkről és a hotkeyekről is.
A keret stílusa egyfelől igazodik az általunk játszott néphez, releváns motívumokat megjelenítve, másrészről pedig a felújított epizódok, illetve az érkező negyedik rész promóciós anyagainak és honlapjainak stílusához is, szépen keretbe foglalva a szériát. A hangok mellett a teljes zenei album is teljes átalakítást és ráncfelvarrást kapott - az anno CD-ként is lejátszható soundtracket most áthangszerelve, megfelelő minőségben élvezhetjük. Az OST is eléri a célját, a felújított grafikával karöltve egyszerre kelt olyan hatást, hogy valami újjal játszunk, amit mégis ismerünk, akárcsak a tenyerünket. Mi ez, ha nem a jó remasterek ismérve?
A Definitive Edition olyan kiadás lett, amely elé biztosan sokkal hosszabb távra le fogok ülni, mint a korábbi HD-verzió elé, és biztos vagyok benne, hogy más rajongók is hasonlóan vélekednek. Ahogy arról júliusban is írtunk, a széria rajongótábora még mindig eléggé aktív, és bár tippre tömegével nem fog bevonzani játékosokat, mégis talán ez a legjobb csali az Age of Empires IV előtt új híveket szerezni. Emellett ez a legteljesebb kiadás, ami jobban sikerült, mint az első rész hasonló verziója. Wololo! Vegyétek, vigyétek!
Az Age of Empires II: Definitive Edition kizárólag PC-re jelent meg.
Kapcsolódó cikk
https://www.youtube.com/watch?v=zh40WO38JWc
Nem néztem végig, de elvileg a DE a legjobb.
AI HD a HD verzióé, CD pedig a klasszikus, az csinál olyanokat amit írtál.
Mondjuk a nehézséget is megvariálták szerintem, egy fokozattal feljebb kell kapcsolni ugyanazért az "élményért".
Én lóhalálában kipróbáltam az egyikkel (már nem emlékszem melyikkel), de összevissza építkezetr, meg egyesével küldte az egységet támadni... Katasztrófa. :D
Hardcore játékosok egy része sír (néhányan amiatt, hogy akinek megvan a HD összes DLC-vel az miért nem kapja meg ingyen...), de egyelőre szinte mindenki átköltözött az új verzióba, aztán kiderül marad-e, HD kiadásnál is sokan ragaszkodtak a klasszikushoz ~African Kingdoms megjelenéséig.
Mi még csak AI ellen ökörködünk, sajnos rengeteg bug megmaradt a HD verzióból, pl. egyszer beakadt az AI és megrekedt Dark Age-ben az alap 3 paraszttal...
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.