Az Argonwood, a játék mögött álló fejlesztőcsapat egy kölni testvérpár, egyikük grafikus, a másik fejlesztő. Ez az első komolyabb kiadványuk és tekintve, hogy jobbára ketten csinálják, a végeredmény elég meggyőző. Azonban a bosszantó elemek miatt, bennem mégsem tudott teljesen pozitív összkép kialakulni a játékról.
A Rising Lords az első pillanattól kezdve egy tabletop digitális verziójának benyomását kelti, a szó pozitív értelmében. A grafika aprólékos, a körökre bontott játékmenet átgondolt, aláfestésnek pedig hangulatos zenéket kapunk. Az összkép arról árulkodik, hogy a fejlesztők jó érzékkel kombinálták a két világ előnyeit. Negatívum azonban, hogy a játék kihívásai bizonyos pontokon túl soknak bizonyulnak, az egyszerű játékos számára, ami bizonyos szegmensek élvezetét igencsak nehézkessé teszi.
A középkorban játszódó játék legnagyobb előnye a rengeteg különböző mechanika. Már említettem, hogy a Rising Lords sokat merít a társasjátékokból, azonban jól emeli digitális környezetbe az átvett elemeket. Ennyi lehetőség és szabály tabletop formátumban élvezhetetlen lenne, a megtanulása is órákig tartana, ebben az esetben viszont kifejezetten szórakoztatók már az első percek is. Amikor pedig azt mondom, hogy sok a mechanika, az alatt azt értem, hogy a lakosság etetése, adóztatása, a parasztság munkába küldése, a hadsereg felépítése, a csaták menedzselése, a terület fejlesztése és a kereskedés is mind feladatunk, közben ráadásul a népünk boldogságát és egészségét is szem előtt kell tartanunk. Külön ki kell azonban emelni, hogy a Rising Lords esetén mindez egyáltalán nem zavaró, kifejezetten élvezetes a különböző elemek felfedezése és kombinálása.
A játék célja, hogy minél nagyobbra növeljük a birodalmunkat. Minden pálya régiókra van osztva, minden régióban van egy falu, ami megfelelő vezetés alatt prosperáló várossá válhat, illetve pár mező, amin nyersanyagot szerezhetünk, vagy állatokat tarthatunk. A lakosság száma meghatározza az elérhető munkaerőt, ami hatással van az egy kör alatt összegyűjthető erőforrás mennyiségére, ami végső soron meghatározza a fejlődést. Mindeközben pedig figyelni kell rá, hogy megfelelően etessük és adóztassuk a népünket, hiszen ha elégedetlenek a vezetésünkkel, akkor fellázadnak ellenünk.
A Rising Lords nem fogja végig a kezünket, de felajánlja a segítségét. Minden régióban bekapcsolhatjuk az automatikus kormányzást, ami az adót és a kiosztásra kerülő élelmet magától beállítja. Illetve a csatát is rábízhatjuk a számítógépre. Ezek a funkciók azonban ritkán hasznosak. Csatában egyértelműen rosszabbul járunk, ha rábízzuk a masinára a dolgot, az automatikus kormányzás meg messze nem a leghatékonyabb és könnyen vezethet elégedetlen népességhez. Mivel 4-5 régió elfoglalása után monotonná és unalmassá válik egyesével állítgatni az összes régióban a vonatkozó elemeket, ezért értem, hogy miért került be. Ugyanígy könnyen átlátható az is, hogyha 110%-ig optimalizált megoldást választja a gép, akkor senki nem fogja magától felülírni azt és játékosból nézővé válik. Mindenesetre üdítő megoldás lett volna, ha a funkció nem érhető el a nulladik perctől kezdve, hanem mondjuk 3-4 régió után, cserébe viszont tényleg rá lehetne bízni egy-egy város menedzselését.
A csaták is rengeteg taktikára, kísérletezésre adnak lehetőséget. Rögtön az elején nekünk kell elhelyezni az egységeket a csatamezőn, majd körről körre végigvinni az akciókat, illetve a kártyákkal segíteni a saját, és hátráltatni az ellenfél csapatait – már amennyiben rendelkezünk ilyennel. Mert egyáltalán nem kötelező és a játék nem is szól, hogy komoly hátrányt szenvedhetünk, ha nem készülünk fel rendesen, mint ahogy csaták előtt sem szól, hogy az éppen megtámadni kívánt ellenfél jóval erősebb. Ez néha okoz kellemetlen meglepetéseket és nyilván mondani sem kell, hogy a hadsereg közel teljes megsemmisülése egy kampány elején kifejezetten hátrányos a továbbiak szempontjából.
Azonban mielőtt társasjátékokból ismert szabályleírásba mennék át, gyorsan vissza az élményekhez. Mindenképpen fontosnak tartom kiemelni azt, hogy a számtalan, ráadásul egymással összefüggésben lévő lehetőség, kihívás ellenére a játék nem nevezhető bonyolultnak. A fejlesztőknek sikerült elérni azt, hogy az egész felépítése teljesen logikus és a tanulás, kísérletezés nagyon hamar átcsap átgondolt stratégia alkotásba. A tutorial elég jól bemutatja az alapvető mechanikákat, viszont nem árul el mindent. Amikor magunkra hagy, akkor jövünk rá, hogy bizony van még itt felfedeznivaló bőven, és nem is olyan egyszerű, mint azt elsőre gondoltuk. Ezzel pedig el is érkeztünk a legnagyobb negatívumhoz a játékkal kapcsolatban.
A nagyjából félórás tutorial után úgy éreztem, hogy kellően felkészültem a sztori kampányra. A következő félóra után rájöttem, hogy nem, majd azt követő második, harmadik és negyedik félóra már meglehetősen megemelte a pulzusomat. A kampány mód kíméletlen. A tutorialhoz képest elhanyagolható mennyiségű erőforrással kell megoldani, sokkal komolyabb kihívást jelentő feladatokat, záros határidőn belül. Nincs lehetőség szépen lassan építkezni, prosperálni, azonnal jön egy hadsereg, amit le kell győzni, egy segélyszállítmány, amit össze kell állítani, vagy egy falu amit azonnal el kell foglalni. Ezért cserébe mondjuk kapunk egy sztorit, a főhős feladathoz való felnövéséről, de a komoly stressz miatt azt nehéz élvezni.
A játék pedig kegyetlen. A hiba azonnali újrakezdést von maga után, szerencsére nem kell minden esetben a nulláról indulni, mivel a sztori több fejezetre van bontva, amikor pedig egyet sikeresen abszolválunk, akkor azzal egy mentési pontot képezünk. Legalábbis elméletben. Az automata mentés ugyanis csinál néha fura dolgokat, például a sikertelen próbálkozást is elmenti. Ennek köszönhetően nekem sikerült abba belefutni, hogy a játék biztos elvesztése előtti körben automata mentést generált, amivel lényegében használhatatlanná tette azt adott kampányt, hiszen felülírta az előző, sikeresen teljesített fejezet utolsó mentését. A fejezetek elején gyors kézi mentéssel ez a probléma megkerülhető, csak bosszantó, hogy külön gondolni kell rá.
Egyébként azok számára, akik túl egyszerűnek találják a játékot, ott van a Challange Mode, ennél már maga a játék is felhívja a figyelmünket, hogy vigyázat, ez nehéz, elsősorban a tapasztalt játékosoknak készült. Ez egy speciális mód, ahol minden kör végén egyre nehezedő harcokat kell megoldanunk. Ennek a nehézsége azonban kevésbé fáj, mint a kampányé, ami kevésbé lett volna zavaró, ha egy kiterjesztett tutorialként jelenik meg és pont a sztorival ellensúlyozták volna az egyszerű feladatokat.
Azonban talán egy stratégiai játékon nem is fair számonkérni a sztorimódot, hiszen sokak számára úgysem erről fog szólni. A Scenarios névre hallgató játékmód már sokkal barátibb, ráadásul szabadabb is. Itt a játék elején választhatunk területet (akár Magyarországot is, ami mindig jó érzés, még akkor is, ha Európa számos régiója megjelenik), ellenfeleket, illetve beállíthatjuk a nehézséget is, ami aztán persze később nagyban meghatározza, hogy mennyire nyugalmas és megfontolt növekedés és terjeszkedés. Mivel azonban a nehézség testreszabható (valami, amit egyébként a sztori mód is elbírt volna) ezért jóval szélesebb közönség számára élvezhető.
A szabadabb játékmenet sokkal jobban áll a Rising Lordsnak és a kampány által megtépázott lelkesedésemet is visszaadta. Sőt még a multiplayer módra is összegyűjtöttem a bátorságot, azonban sajnos ezt nem tudtam kipróbálni. Mivel egy-egy meccs elég hosszú és maximum 4 játékos vehet benne részt, ráadásul elég limitált a szerverszám, ezért ez főleg előre lebeszélt eseményként, baráti társaságokkal működik, az online matchmakinghez nagy szerencse kell.
Összességében véve a játék kifejezetten igényes és átgondolt, azonban sajnos bosszantó apróságok és a kihívások nem megfelelő súlyozása miatt nem tudott tökéletesen kerek élményt nyújtani. A stratégia játékokkal óvatosabbak kísérletező közönségnek fájó lesz a kampány mód nehézsége, azonban aki kedveli műfajt, keresi a társas-szerű élményeket, a kihívásokat, netalán a középkort sem veti meg, annak telitalálat lesz a Rising Lords.
A játék 2024 január 18-án jelent meg PC-re, Xbox One-ra és X/S-re, valamint Nintendo Switchre. A teszt során a játékot PC-n próbáltuk ki.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.