A Philips Evnia almárkája kifejezetten a gamer társadalmat célozza meg, és bár maga a monitor külső megjelenése rendkívül szolid, a teljesítménye már koránt sem visszafogott. A 4K felbontás mellett elérhető 144 Hz-es képfrissítés talán nem olyan kirívó, de a VESA DisplayHDR és az eszméletlen MiniLED panel képminősége és fényereje már sokkal inkább az. Amíg nálam volt a tesztpéldány, végig olyan érzésem volt, hogy egészen egyszerűen ezt a kijelzőt nem is a jelennek, hanem az egy-két év múlva piacon lévő vasaknak szánták. Természetesen lehet túlzónak nevezni ezt az állítást, hisz most is vannak olyan PC-k, amelyek kacagva kihasználnák a fantáziadús 32M2N6800M nevű modell képességeit, viszont ennek a monitor koncepciója nem feltétlenül a csúcskategóriás gépek tulajait célozza meg.
A javarészt újrahasznosított anyagból készült külső rendkívül visszafogott, a Philipsre jellemzően egyetlen kis LED jelzi csak, hogy bekapcsoltuk a kijelzőt, már ha nem vesszük számításba a brutális, 1250 nites fényerőt (bekapcsolt HDR esetén). Miután lekentük magunkat naptejjel, és kicsit visszavettünk a fényerőből, fantasztikusan élénk kép fogad minket mindenféle kalibrálás nélkül. A legtöbbet emlegetett sRGB tartományt 166%-ban fedi le, a kontrasztaránya pedig 1000:1, szóval arra nem lehet panaszkodni, hogy nem adja vissza megfelelően a színeket. Ez persze főleg játék közben lesz releváns, hisz az Evnia 6000-es szériájába tartozó modell első körben erre a célra készült.
A színhűségének és képátlójának hála ideális választás lehet, ha játék mellett egy kis grafikai munkát is végeznénk (én magam is több képet szerkesztettem vele a tesztidőszak alatt), az irodaibb felhasználás terén pedig roppan kényelmes dolog, hogy egyszerre három A4-es lap elfér rajta egymás mellett. Tehát bár alapvetően szórakozásra tervezték, munkára is abszolút ideális választás lehet, hiszen számos olyan megjelenítési módot is biztosít, mint a kék fény szűrése vagy a színek tompított megjelenítése a könnyebb olvashatóság érdekében.
Unalmas dolog egy ilyen kijelző esetén munkáról beszélni, főleg azért is, mert a 32M2N6800M legizgalmasabb feature-it, mint az 1152 zónás helyi fényerő-szabályozás, a magas képfrissítés vagy a HDR, nem is használható ki igazán ilyenkor. Ezzel együtt is érdemes ezeket megjegyezni, hisz legtöbben ilyen ár mellett a lehető legtöbbet szeretnénk kihozni a választott termékből, és a rendelkezésünkre álló tér sem utolsó szempont. Én sajnos nem számoltam a hellyel, így a kijelző túl közel volt a szememhez, ami egy idő után zavaróvá vált, a képernyő sarkai gyakorlatilag nem felém néztek. Nagyjából egy méteres távolságból mindez már megszűnik, és zavartalan az élmény. A méret mellett a súllyal is számoljunk, ez nem egy mobil monitor. Nem is feltétlenül a több mint 9 kilós összsúly a probléma, hanem a szerkezet fej nehéz volta, ami miatt nem igazán éri meg mozgatni.
Van egy terület, ahol számos feature sajnos hasztalan, ez pedig a videós tartalomfogyasztás. Ez nem a modell hibája, egyszerűen monitor mivoltából ered a dolog. A legtöbb mai középkategóriás 4K-s TV képes felskálázni a tartalmakat, hogy akkor is 4K-ban tudjuk élvezni a filmet, hogy ha az eredetileg pl. full HD felbontásban van. A 32M2N6800M egészen egyszerűen nem tud ilyet, hisz mindenféle késleltetés nélkül jeleníti meg a gépünkből vagy konzolunkból érkező jelet. Szó sincs róla, hogy ne lenne egy élmény filmet, YouTube-videót vagy az Izaurát nézni rajta, feltéve, ha a tartalom eleve 4K-s felbontású. A kép tűéles, a kontraszt bámulatos, a színek pedig leugranak a képernyőről, akármit is nézzünk rajta. Nem nézhetetlen rajta a 2K vagy a full HD sem, sőt ha megelégszünk a 20 évvel ezelőtt készült felvételek hangulatával, még a 720p sem, és ehhez talán a képátló is hozzájárul: monitornak óriási, de TV-nek már lassan kicsinek számít, így a felbontásbeli különbségek nem érződnek annyira nyilvánvalón.
A monitor menüjében a hátul megbújó joystickkal navigálhatunk. Ha a rendezői irányokat vesszük alapul, akkor jobbra és lefelé a főmenüt, felfelé a forrásválasztót (két HDMI és egy DisplayPort kapott rajta helyet), balra pedig az előre konfigurált módok közül választhatunk. Külön tetszett, hogy attól függően, hogy milyen gépet dugtam rá, más-más opciókat kínált a kijelző. A DisplayHDR 1000 opció úgy konzolon, mint PC-n is elérhető, bár megvallom őszintén, nem éreztem drasztikus különbséget e között és a többi előre beállítható mód között.
De kinek is készült valójában ez a kijelző? Ennek a modellnek közel 400.000 forint az ajánlott fogyasztói ára, ami valljuk be, nem kevés, ennek negyedéért is kapni olyan monitort, ami kvázi hétköznapi használatra bőven sok. Viszont a 32M2N6800M egy 31.5 hüvelykes 4K-s kijelző MiniLED technológiával, 1ms-os válaszidővel, 144Hz-es képfrissítéssel és brutális fényerővel. Lehet, hogy az anyaghasználat inkább az ökoharcosoknak kedves, semmint a minőségi kivitelezés szerelmeseinek, de ugyanilyen specifikációval a hazánkban elérhető konkurencia ára már hét számjegyű.
4K-ban játszani pedig hatalmas élmény, persze, csak ha a gépünk ki tudja magából sajtolni a natív 4K-t. Konzol mellé viszont, legalábbis a jelenlegi gépeket elnézve, túlzásnak érzem ezt a monitort. Játék esetén a 2K-s megjelenítés, amire a PlayStation 5 és az Xbox Series X/S is stabilan képes lehet, egyszerűen homályosnak hat egy ekkora kijelzőn (főleg, ha előtte 4K-n volt a felbontás). Épp ezért az a meglátásom, hogy aki ilyen kijelzőt vesz most, és nincs legalább egy RTX 40-es szériájú kártyája, az olyan indíttatással veszi ezt a monitort, hogy „majd belenő”. Ez nem feltétlenül probléma, viszont teljes mértékben számolni kell azzal, hogy ha tudja is a jelenlegi gépünk a 4K 60fps-t hozni a legtöbb játéknál, az csak alulról nyalintja meg a 32M2N6800M-ben megbújó lehetőségeket.
Viszont nem volt minden fenékig tejfel a monitorral. Eleve az egész szerkezet rendkívül törékenynek érződik, de nem az anyaghasználat, sokkal inkább a dizájn miatt. A kijelző teljes súlyát két műanyag kampó tartja, ennyivel rögzül az egyébként merevnek tűnő, de műanyag talphoz. Ha csak kicsit is meglökjük az asztalt, ez a 80cm-es monstrum egyből átmegy bólogató kutyába. Plusz funkció, hogy USB hubként is használhatjuk, viszont ehhez szükséges egy külön USB összeköttetés a célgép és a monitor között, és így is csak két USB-t kapunk a monitor alján. Az pedig, hogy nincs beépített hangszórója, nem hiba, ennyivel is olcsóbb és könnyebb, és olyan füles dughatunk rá, aminek a hangjával elégedettek vagyunk, csak jó erre előre felkészülni.
Mindent összevetve, a 32M2N6800M kiváló választás lehet, ha szeretnénk egy alacsony válaszidejű, nagy fényerejű monitort, ami támogatja a kompetitív játékokhoz szükséges képfrissítést, és közben a 80 centis képátló mellett is tűéles és élénk a képe, és közben csak egy (relatíve) kisebb vagyont szeretnénk kiadni érte. Viszont igenis számolni kell azzal, hogy ez alá a kijelző alá kell vas is, és bár jól néz ki rajta egy konzolos játék is, az igazi énjét egy PC-re kötve tapasztalhatjuk csak meg.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.