Itt egy újabb PlayStationre is megjelenő Xbox-cím, és mit tagadás, komolyan meglepődtem a bejelentéskor. Egyrészt az RTS számomra mindig is PC-s műfaj marad, és bár az Age of Empires-játékokkal már bizonyított az Xbox, a konzolon való stratégiázás továbbra is olyan ötletnek hangzott, mintha lábbal kellene célozni egy FPS-ben. Az Age of Mythology: Retold tavalyi megjelenésekor már kipróbáltam, hogy milyen is kontrollerrel irányítani a játékot, és mint alternatíva el tudtam fogadni, de nem láttam magam előtt, hogy én így játszanék végig egy teljes kampányt. Most azonban kvázi „nem volt választási lehetőségem”, és kontrollerrel kellett a mitológiai szörnyek és hősök csapatát irányítanom, és most mintha sokkal jobb élményt lett volna az egész.
Valószínűleg én változtam, mivel az Age of Mythology: Retold lényegében az utolsó byte-ig ugyanaz, mint a PC-s verzió. Olyannyira, hogy támogatja az egér és billentyűzet használatát, amit ugyan elsőre nem tudtam beüzemelni a konzolon (lévén sosem szoktam így játszani rajta), második nekifutásra már tökéletesen funkcionált minden, akárcsak Xbox Seriesen. A kontroller gombkombinációira kiosztott parancsok és utasítások pár pálya után már reflexből fognak menni, azonban a kijelölés pontatlansága miatt a finom mikromenedzsmentet el kell felejteni. Számos olyan funkció van a játékban, ami billentyűzeten könnyen elérhető, itt azonban a korlátozott lehetőségek miatt csak komplex kombinációk révén hívhatjuk elő őket. Létrehozni egy csapatot és később kiválasztani őket, érezhetően több lépést igényel, mint PC-n, és ez csak egy a sok apróság közül. Kompetitív játékra nem igazán ajánlott, főleg, ha figyelembe vesszük a crossplayt is. Szerencsére az egér és billentyűzet hibátlanul működik, a UI azonnal vált a konzolos és a PC-s verzió között attól függően, hogy az input melyik perifériától érkezik, így ha valaki egyébként is úgy használja a konzolt, mint egy PC-t (értsd asztalnál ülve), akkor egy pillanatra sem fog észlelni, hogy a 2000-es évek egyik ikonikus RTS-nek felújítását PlayStationön játssza. Az egyetlen, ami kicsit zavart, hogy az egér feltűnően lassú volt számomra, a beállítások között pedig nem találtam erre vonatkozó csúszkát. Játszható volt így is a játék, a DLC utolsó küldetését ezzel az irányítással csináltam végig, nem éreztem magamban az ingert, hogy a beállításokkal szüttyögjek.
Leszámítva azt, hogy a két irányítási módszer helyet cserélt a prioritási sorban, lényegében ez ugyanaz a játék, amit tavaly teszteltem, igaz, a beállítások már konzolra szabottak. Ez alatt azt értem, hogy az irányítás, legalábbis kontrolleren, adott és nem igazán lehet megváltoztatni, a grafika terén pedig választhatunk a látvány és a teljesítmény között. Én mindenképpen az utóbbit javasolnám, mivel a grafikai minőséget preferáló mód mellett a játékélmény kicsit darabos, sőt a screen tearing is előkerül, meglepő módon az átvezetők során. Tavaly óta kigyomlálták a későn betöltődő textúrákat is, így kellemesebb élmény a szemnek akár Trója ostroma, akár az egyiptomi sivatag vagy az északi hegyes-erdős vidék. Sajnos a DLC-ben itt-ott azért sikerült olyan lodolást bent hagyni, ami kiveri a szemünket, de valószínűleg ezt is patchelik a jövőben.
Ami újdonság, az az Age of Mythology: Retold első kiegészítője, hisz az eredeti játék The Titans címre keresztel expanziója immár az alapjáték részét képezi. Az új kínai nép és panteon egy teljesen új fejlesztés eredménye, így akinek kellemetlen szájíze támad a Tale of the Dragontól, az megnyugodhat, a kiegészítőnek semmi köze hozzá. A történet szerint Huang Zhaowu, a halhatatlansággal megáldott harcos a mennyekre és az istenekre támad, amiért felesége nem részesült hasonló kegyben, így elkerülhetetlenül elszakadtak egymástól. A bölcs Cang-csie a tomboló tábornok pusztítása után talál rá Yan Feifengre, Shennong kiválasztottjára, majd Hou-ji, az íjász is csatlakozik hozzájuk. A triót és seregeiket irányítva kell megállítanunk Huang Zhaowut, mielőtt elpusztítja az mennyeket tartó oszlopokat, ezzel előidézve egy világvégét. Utunk során számos, a kínai mitológiából és mondavilágból származó helyszínt és szereplőt láthatunk, de azért pár ismerős arc is feltűnik a kampány vége felé. A sztori leginkább csak alapként használja a gazdag keleti mitológiát, csakúgy, mint az alapjáték. Vannak motívumok és jelenetek, amelyek átemeltek a mondákból, és vannak persze teljesen eredetiek is. Egy biztos, egy művészettörténész számára egyszerre lesz aranybánya és egy csomó hajtépés okozója ez a kampány is.
Az új egységek változatosak és illeszkednek az Age of-játékok kő-papír-olló rendszerébe, bár azért így is vannak túltápolt mitológiai lények, de számomra nagyobb probléma, hogy nem érezni az egységek közti különbségeket. Talán a sereg mérete, talán a TV jelentette távolság miatt, de nem éreztem, hogy a különféle négy lábú, szárnyas tigrissárkánymedve közül melyik mire jó, miben emelkedik ki. Félreértés ne essék, minden szörnyek van valami spéci képessége, például a Nagy Falból ismerős Tao-tie képes felfalni az embereket, így erősebbé válik, a Hundun pedig a káosz erejét felhasználva megrémíti vagy egy zsebdimenzióba zárja az ellenséges egységeket. Azonban ebből nagyon kevés jön át játék közben, ahogy az új hősök képességeiből is. A kínaiak háromféle hőst is kapnak: az úttörőt és a bölcset nagyobb számban is kiképezhetjük, míg a félistenekből csak egy-egy állhat csatasorba. Az építés és nyersanyaggyűjtés terén nem fogunk túl sok újdonságot tapasztalni, hacsak a kuafu nevű óriásokat nem vesszük annak, akik mindent jobban és gyorsabban csinálnak, mint a sima parasztok, persze, drágábbak is. Amiben markánsan eltérnek a kínaiak a többi nemzettől, az az isteni kegy gyűjtése. Lényegében annyi a teendőnk, hogy a bázisunk épületeit úgy helyezzük el, hogy azok vonzáskörzete metssze egymást. Minél nagyobb területet fednek így le, annál több kegyet kapunk egységnyi idő alatt. És természetesen a kínaiak is megkapják saját csodájukat és titánjukat is, ezekhez a kampány során is szerencsénk lesz.
Maga a kampány egyébként nem túl hosszú, összesen kilenc küldetést kapunk, kezdve a klasszikus bázisépítős feladatoktól a kommandós küldetésekig. Az esetek többségében időre kell teljesítenünk a feladatunkat, amit megnehezít az ellenség és a számos opcionális cél is, amikért megéri letérni az egyenes útról, mivel könnyen lehet, hogy megkönnyítik a fő feladatunk teljesítését. Nem nevezném magam pro játékosnak, pláne nem kontrollerrel, azonban feltűnő volt, hogy az alapjátékhoz képest Normál fokozaton milyen könnyű a kampány. Az utolsó küldetés volt az egyetlen, amit újra kellett kezdenem, mivel nem mentettem, a többit viszont minden gond nélkül elsőre teljesítettem.
Mindent egybe véve az Age of Mythology: Retold egyszerre tudott terjeszkedni és bővülni is, és bár nem ezt lett volna az első, sőt a második tippünk sem a következő PlayStationre átkerülő Xbox-játék kapcsán, egy igazán örvendetes adalékról van szó, és kíváncsian várom a soron következő DLC-t is.
Age of Mythology: Retold 2025. március 4-én jelent meg PlayStation 5-re, és ezzel együtt a kiegészítője, az Immortal Pillars is minden platformra.
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.