Idegeneknek igenis lenniük kell valahol, és könnyen lehetséges, hogy nem éppen barátságos természetűek. Míg az Alien leginkább a horror kategóriába tartozott, addig a hasonló témával foglalkozó 1987-es Predator (Ragadozó) inkább az akcióra helyezte a hangsúlyt, a jó öreg Arnie-val a főszerepben. Mindkét film egyedi, mindkettő filmes legendának számít, és attól a pillanattól fogva, hogy a Predator második részében egyfajta easter eggként egy Alien koponyát láthattunk a ragadozók trófeái között, ez a két történet végleg összekapcsolódott.
Számtalan jobbnál jobb regény, képregény, és két igencsak pocsék filmes adaptáció is készült ebből a sztoriból. Akik ismerik ezt a lassan mitológia számba menő történetet, azok pontosan tudják, hogy a Ragadozók milyen módon válnak vadásszá, milyen kapcsolatuk van az alienekkel, ahogyan azt is milyenek a módszereik. S persze az emberekkel való kapcsolatuk is letisztulttá válik. Antal Nimród rendkívül ingoványos talajra futott, mikor megpróbálkozott úgy alkotni egy új filmet, hogy az egyszerre legyen hiteles az első részhez, a mitológiához, minden tudáshoz, amit a nézők esetlegesen magukra szedtek, és persze mindemellett újat is tudjon mutatni.
A film első fele szerintem egészen zseniálisra sikeredett; ahogyan megérkeznek a dzsungelbe, ahogyan szép lassan csapat formálódik az emberekből, ahogyan rájönnek arra, miért vannak itt, és hogy mi várhat rájuk. Jók a karakterek, még ha nem is eredetiek, a színészek képesek újat, és színt vinni az unalomig nyúzott rókabőr hősökbe. Többször is ér majd minket meglepetés, és még egy olyan hardcore Alien és Predator rajongó is, mint amilyen én vagyok, is meg tudott néha lepődni a történéseken.
Valahol a közepe táján azonban Nimród elveszíti a fonalat, nem tudhatom mi történt vele, lehet csak a forgatókönyv volt valahol nagyon elrontva, lehet egyszerűen csak túlszívta magát, de minden, amit odáig felépített rohamos léptekkel kezdett romba dőlni. Az idáig minden filmjében pazarul alakító Laurence „Morpheus” Fishburne felbukkanása után a történet megbotlik, és folyamatos bukdácsolások közepette bénázza el magát a végkifejletig. A sokkolóan pocsék Laurence alakítás után lesznek botrányosan pixeles robbanások, logikátlan karakterfejlődések, túlzásba vitt hősiesség -amit már a giccsparádé fogalmával illethetünk-, de ami a legeslegjobban fáj a szerencsétlen rajongónak, az a folyamatos lopkodás a legendás első résztől.
Mert bizony még fel se tudtuk dolgozni Mr. Fishburne katasztrofálisan rettenetes alakítását, amikor hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy olyan jelenetek zajlanak le az orrunk előtt, amiket mintha már láttunk volna valahol. Sajnos ez nem csak egy érzés lesz, hiszen a filmben minimum három olyan jelenet is van, amit majdnem egy az egyben átemeltek az első részből. Ez nem szép dolog, s az oka nagy valószínűség szerint az ötlethiány volt. Belekezdtek valamibe, ami jól indult, de kifogytak a lehetőségekből, amit nem igazán értek, hiszen ezekből annyi van, hogy többen tucatnyi regényt is írtak belőle…
Én nem vagyok egy filmkritikus, csupán egy ember, aki rajong ezekért a történetekért, és abban reménykedtem az ígéretes bemutató után, illetve Nimród nevét meglátva, hogy végre valahára egy, a sorozathoz igazán méltó mozira ültem be. Nagyon tetszett a Kontrol, egyike a nagy kedvenceimnek, és semmiképpen se szeretném méltatlanul lealacsonyítani ezt a tehetséges magyar rendezőt, de úgy gondolom, hogy ez a feladat egyelőre túl nagy falat volt neki. Az emberek kicsit csalódottan fognak kijönni a moziból, és nem tudják majd hova rakni az érzéseiket, felemás véleményük lesz róla, mert sajnos ez csak egy középszerű film lett, valljuk be. Lényegesen jobb mint az AvP bármelyik része, de sajnos a korábbi nagy címekhez képest édeskevés. Én már csak abban reménykedek, hogy a pár év múlva megjelenő Ridley Scott által rendezett két Alien film visszahozza azt a hangulatot és minőséget, amit joggal elvárhatunk. Megnézni a Ragadozókat mindenképpen érdemes, mindenki alkosson róla saját véleményt, de sok jóra senki se számítson…
Rendezte: Antal Nimród
Forgatókönyv: Alex Litvak, Michael Finch, Jim Thomas
Zene: John Debney
Szereplők: Adrien Brody, Topher Grace, Alice Braga, Walton Goggins, Oleg Taktarov, Laurence Fishburne
Játékidő: 107perc
IMDB: 6.9
Saját vélemény: 6.5
A látvány viszont tetszett. A predik megjelenése még nem volt ilyen jó. Összeségében nem rossz film, de mivel a pred1-2 kúlt film, magas volt a léc, amit nem sikerült megugrania. Ha nem lenne ez a két film, most biztos el lennénk ájulva, de így ide ez kevés. Kellene egy Nolan a predisorozatnak is. Kb olyan ez, mint a Terminator sorozat harmadik része. Az se hozott semmi újat, bár az legalább látványos volt. Mindenesetre remélem a negyedik résszel lesznek olyan merészek, mint anno a T4-el (ami nekem pont emiatt bejött)
Szerintem jó film lett.
De azért vannak olyan dolgok benne amit jobban is kidolgozhattak volna a filmben.
PL: ha a predatorok olyan fejlettek, hogy tudnak utazni az űrben, és olyan komoly fegyvereik vannak, akkor náluk a beszéd mért csak egy kis dünnyögés? :)
Csupán az, hogy a Predik nem bírják a hideget ergo, már bukta az egész film.
nekem tetszett nem olyan jo mire számitottam,de megéri megnézni
Nem tudom, miért is alakitottt olyan katasztrofálisan szarul Fishburne? Meg hogy pontosan melyik 3 jelenet lett egy az egyben átemelve az elsőből? Valaki irja már le...
A régi filmeket csak nemrégiben láttam a TV-ben, szóval nem lennék nagy Predator szakértő. De tervezem megnézni ámbár szinkronos, de az 1-2n-él se zavart. Már 3 éve nem voltam moziban és vagy ez vagy a feliratos Babylon A.D.
Senkit nem akartam megbántani. Ne gondoljátok, hogy titeket szapullak. Távol álljon tőlem. A filmeket szapulom.
A Cash által is bemutatott mozira nagyon kíváncsi vagyok, de attól tartok hasonló érzésekkel jövök majd ki a filmről én is.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.