A Gamekapocs stáblistáján látható arcoknak, nekem, s a hozzánk hasonló fiatal újságíróknak két istene van. Az egyik a pálinka. A másik pedig Hunter S. Thompson. Az életének tetemes részét drogok és alkohol befolyása alatt élő Hunter felelős olyan örök klasszikus regényekért, mint a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Where the Buffalo Roam, s persze a Rum napló. Ő alkotta meg a gonzó stílusú újságírást, ahol a szubjektivitás, az egyéni élmény és a fanyar humor dominál. Ahol az író a főszereplő, az alany csak másodlagos. Hunter egy igazi amerikai hős volt, 2005-ös öngyilkossága előtt egy lapon emlegették a legnagyobb hollywoodi sztárokkal. Azóta még ennél is feljebb emelkedett.
A legjobb barátai között ott volt például Jack Nicholson, illetve a jelen filmünk főszerepét alakító Johnny Depp is. Nem véletlen, hogy már a Félelem és reszketés Las Vegasban is Depp játszotta Thompson karakterét: szorosan kötődtek egymáshoz, az utóbbi film forgatása előtt a színész több hónapig az újságíró-legendánál lakott, hogy teljesen átvegye a stílusát, s át tudja érezni a különös ember felfogását. Valószínűleg nem véletlen tehát, hogy a Rum napló filmváltozatának főszerepére is őt kérték fel, hiszen neve gyakorlatilag eggyé vált Hunter filmes megtestesülésével.
Persze, ahogy a Félelem és reszketés esetében, most sem szigorúan életrajzi filmről van szó, még akkor sem, ha valójában Thompson életének egy szakaszáról szól, amikor éppen Puerto Ricóba költözött, s megpróbált boldogulni az egyetlen helyi angol nyelvű újságnál. Főszereplőnk, Paul Kemp tehát nagyjából bejárja azt az utat, amit a valóságban Thompson is, bár gyanítom, bármennyire is érdekes élete lehetett az úriembernek, ennyire valószínűleg azért nem volt változatos és vicces. Mert a Rum napló bizony nagyon vicces, ráadásul egy olyan egyedi és intelligens módon, amit manapság egyre ritkábban találok meg a mozikban.
Mert a humor mögött bizony nagyon komoly gondolatok vannak: hogyan próbál szembeszállni az ambiciózus és motivált Kemp az újság főszerkesztőjével, hogyan próbálja keresztül vinni a saját ötleteit, hogyan akarják őt elcsábítani és a maguk oldalára állítani gazdag, de korrupt befektetők. Vajon ilyen nehézségek és csábítások között meg tud maradni Kemp annak, aminek lennie kell? Igazi újságírónak, akinek kötelessége az igazságot a nép elé tárni. Ráadásul csábításból jó sok akad, a csúcson pedig ott van a dögös Chenault, akit a mostanában feltörekvő Amber Heard alakít, egész korrektül – habár túl sokat azért nem követelt meg a szerepe, gyakorlatilag ő az ügyeletes muff.
Mondjuk ettől függetlenül is remek a szereposztás: az intelligens, nyugodt, de a haszonszerzésért mindent megtenni képes üzletembert, Sandersont a zseniális Aaron Eckhart hozza a vászonra, a kissé elmebeteg-drogos-alkoholista-náci Moburgöt pedig az eddig kizárólag hasonló szerepeket játszó Giovanni Ribisi személyesíti meg. S habár a karakterek nagyrészt egydimenziósak, mégis kifejezetten érdekesek, és kapunk azért valami karakterfejlődést is. És az írás is zseniális a legtöbb ponton, az biztos, hogy legalább 4-5 örök klasszikus idézettel lettünk gazdagabbak. Persze, egy fantasztikus alapműből könnyebb dolgozni, de még így is hatalmas munka lehetett ezt az egészet filmes nyelvre átültetni. Még a befejezés is kegyetlenül életszagú, egyáltalán nem olyan, amit megszoktunk.
Bevallom, nagyon tartottam ettől a filmtől, az IMDB-s 6,7-es értékelés ugyanis nem volt túl bíztató – viszont nem meglepő, végignézve a közönséges ugyanis sokan csak a fejüket vakargatták. Valószínűleg azt hitték, hogy megint valami Karib-tengeres, rumos, bohóckodás lesz Johnny Deppel az élen. De nem. Ez egy okos film, ami egyszerre komoly és szórakoztató, vicces, mégis alkalmanként drámai. Mint ahogy Hunter S. Thompson (s így Paul Kemp) is egyszerre volt alkoholista drogos, mégis végtelenül intelligens és éleslátású. Ez a film nem való mindenkinek, de akinek igen, az nagyon élvezni fogja. Viszont pont emiatt nagy sikerre sem számíthat.
Rendezte: Bruce Robinson
Szereplők: Johnny Depp, Aaron Eckhart, Amber Heard, Michael Rispoli, Giovanni Ripsi
Írta: Bruce Robinson
Eredeti regény: Hunter S. Thompson
Játékidő: 120 perc
IMDB értékelés: 6.7
Gamekapocs értékelés: 8.5
Arról viszont nem irtál, hogy mennyire csodás jelenetek vannak benne, nagyon meglepődtem h mennyire "látványos" is nem csak hogy szórakoztató!!
Kétség nem fér hozzá az idei legjobb film számomra!!!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.