A kaptár: Megtorlás - filmajánló

Paul W.S. Anderson és a menetrend szerint jelentkező Resident Evil filmes feldolgozású vegyes felvágottja visszatért, hogy tovább fokozza, bonyolítsa az eseményeket, vagy éppenséggel lerombolja mindazt amit idáig sikerült felépíteni. Az előző rész, bevallom, nagyon tetszett, jót tett neki a 3D, jót tett neki a Redfield testvérpáros megjelenése, még akkor is, ha Chris szerepére Wenthworth „Prison Break” Miller nem volt éppen a legtökéletesebb választás. Tudtuk, hogy lesz folytatás, hiszen a vége főcímben igencsak meggyőző jeleneteknek lehettünk szemtanúi. Vártuk Jillt szőke hajjal, dögös ruciban, ami viszont ezután jön, az már nem annyira meggyőző.


Sajnos a sorozatot elkapta a szinte már kötelező vérveszteséges betegség, amikor a készítők kifogynak az ötletekből, megpróbálják a jól bevált receptet követni, illetve túlcsavarni a sztorit, mint mondjuk a katasztrofális Fűrész, vagy éppenséggel a Parajelenségek esetében. Az előző rész végefőcímét megnézhettük visszafelé tekerve, majd előretekerve újra, majd jó lassan elmagyarázva újfent elmondanak nekünk minden korábbi eseményt, ezúttal már negyedjére, mintha olyan nagyon, de nagyon bonyolult lenne a sztori, főleg egy Resi-rajongónak, akinek már a könyökén jön ki minden egyes gondolat. Ezekkel a totál felesleges hatásvadász elemekkel el is telt a film első tizenöt perce, amikor a teljes játékidő kilencvenhat. 


Gondolom, sejtitek, mire akarok kitérni. Ezek után viszont egy meglepő fordulatot vesz a sztori, majd újfent jelentkeznek valami igazán eredeti dologgal, végre kezdenek érdekessé válni a történések, amikor hirtelen megint elvesztik a fonalat, és a sztori átmegy agyatlan hentelésbe, megjelenik Leon (Johann Urb) a S.T.A.R.S. csapat hátralévő tagjaival, Berry Burtonnal az élvonalon, csak azért, hogy az összes játékban fellelhető karakter szerepeltetve legyen. Majd tovább bonyolítják ezt a klónozásos vonalat, pedig már Alice karakterét is nagyon, de nagyon nehezen vette be a gyomrunk, főleg, hogy ő csak a filmben létező szereplő. Sikerült elérni, hogy a saját logikájukba belezavarodva tökéletes zagyvaságot fabrikáljanak az eleve gyengus történetből.


Szerencsére a látvány hozza a kívánt színvonalat, főleg azok fogják ezt átérezni, akik megadták a filmnek járó - éppenséggel nem méltó – tiszteletet, és a 3D-s előadásra ültek be. Lesznek robbanások, pukkanások, lassított jelenetek dögivel – olyan számban jelentkezve, hogy normális sebességgel lejátszva fele lenne a játékidő. Sajnálatos módon maga a látvány se menti meg a filmet attól, hogy csak egy izzadtságszagú erőlködés legyen belőle. Az összes jó jelenetet a korábbi filmekből vették, a maradékot meg lenyúlták a játékokból. Tényleg, ha már itt tartunk, akárcsak az új animációs részben, itt is előkapták Ada Wongot, nagy „kedvencemet”, aki így élő szereplőként már jóval szimpatikusabb volt, mint a játékokban. Tekintettel arra, hogy mindenhol szerepel, azt kell, hogy higgyem végre valahára többet is meg fogunk tudni róla majd a hatodik részben, ahol természetesen újra szerepelni fog. Itt a filmben nem annyira idegesítő, sőt, még képes lesz túszul is ejtődni – ami, mint tudjuk, a játékban lehetetlen lenne –, szóval Leonnak lesz kit kiszabadítani a lekvárból. Ha mindez nem lenne elég, akkor az első rész pár főszereplője is visszatér klón formájában, hogy hatalmas csavart produkálva a sztoriban a valódi jó énjük helyett ezúttal gonosz szerepben tetszelegjenek. Erre csak egy szó létezik: rettenetes!


Igen kedves olvasó. Jól gondolod. Nem tetszett a film. Sajnos nagyon nem. Érezhető volt már az előzőben is, hogy a sztori eléggé ingoványos talajon fut, és túlságosan csak a látványra helyezik a hangsúlyt. Sajnos ezúttal Paul teljesen mellétrafált, olyannyira, hogy szinte már vígjáték szinten van a filmje. Megnézni mindenképpen érdemes, főleg 3D-ben, akkor legalább nem fogjátok megbánni a rá költött pénzt. Ha már láttuk az eddigieket, akkor ezt sem szabad kihagyni, és a végére jöjjön egy rossz hír; folytatása várható, nagyon valószínű, hogy az utolsó fejezet. Remélem! Mert a vér már elfogyott és az infúzió is a végét járja, cserélni kéne a koncepciót, kevesebb látvány, több történet, kevesebb szereplővel, és akkor talán nem bukásként fogunk emlékezni majd rá!

Rendezte: Paul W.S. Anderson
Zene: tomadandy
Szereplők: Milla Jovovich, Sienna Guillory, Michelle Rodriguez, Bingbing Li, Boris Kodjoe, Johann Urb, Kevin Durand, Oded Fehr, Shawn Roberts
Játékidő: 96perc
IMDB: 6.0
Saját vélemény: 5.5