Állítólag olyan illata van, mint a liliomnak. Halálod előtt tested békét lel, a megtisztulás édes másodpercei áthatják a szívedet, lelked se dühöng már. Nem haragszol senkire, búcsúzol szeretteidtől, a szemed lecsukódik, békében mész el. Vagy mindez csak mese lenne? Megnyugvás vár rád életed alkonyán, vagy szörnyűségekkel teli, kínkeserves szenvedés? Egy biztos. Kegyelmet itt hiába keresel, megszállott pszichopaták, őrült sorozatgyilkosok törnek rád a sötétből, a téboly lassan felemészt, mintha a falak is egyre közelebb lennének, ki kell jutnod.
A Blaha Lujza tér szomszédságában, a gyönyörű New York Palotától egy sarokra, a hetedik kerületi Barcsay utcában átélheted mindezt. A Nightmare in Budapest dohos pincéiben megérint téged a halál jeges lehelete, bezárnak egy labirintusba, a kijáratokat lelakatolják, te pedig a valaha volt legbrutálisabb, legvéresebb kelet-európai horrorfilm főszereplőjévé lépsz elő, játék ez csupán, színház és dráma. Önként jelentkeztél rá, félelmed leplezni mégsem tudod, izzadsz és szűkölsz, kegyelemért esedezel, anyádat akarod.
Három útvonalat járhatsz végig. Az Underground Labyrinth koromsötét pincerendszerében 400 négyzetméter rettegés vár rád, csapatod egyetlen elemlámpát kap csupán, a feladat kiszabadulni, mindez viszont korán sem olyan könnyű, mint hiszed. A megmeneküléshez szükséges eszközöket és támpontokat a mélység szörnyei rejtik, fejtörők és zárt ajtók állják utadat minden sarkon, harminc perced van megtalálni a kulcsot, ha nem sikerül, örökre a mélység foglya leszel, haszontalan barátaiddal együtt elnyel téged a halál.
Az Underground Colony egy második világháborús légópince groteszk világát tárja fel előtted. Belterjes vérfertőzések, mutációk, szörnyek és józan elmének rég hátat fordított, félőrült menekültek uralják ezt a sötét kolóniát, a létfenntartó berendezések leálltak, a káosz elszabadult. Helyre kell állítanod a rendszert, különben egyetlen túlélő sem marad, csapatodnak különféle instrukciókat és utasításokat kell követnie, magadra gondolj, senki másra.
A készítők interaktív horrorlabirintusként, mi rémálmunk megtestesüléseként tekintünk az utolsó programként bemutatkozó Underground Fear harminc-negyven perces előadására. Vártak már ránk - „itt a Gamekapocs” - harsogták megszállottan, hárman érkeztünk, Fojeszt és Ingent sosem láttam azelőtt sírni, most az életünk volt a tét. Tizennyolc helységen át vezet az út a szabadság felé, a belvárosi pincerendszer a horrorklisék legjobb értelemben vett tárházát vonultatja fel, csonkítás, vér, elmebaj, magadra számíthatsz csak, másra nem.
A fény- és hanghatások nyomasztó keveréke még csak a kezdet, hús-vér gyilkosok törnek elő a sötétből, akkor támadnak rád, mikor a legkevésbé számítasz rájuk. Éber légy és felkészült, különben utolér a végzet, hárman indultunk el a szellemi leépülés útján, számítva rá, hogy meztelenre vetkőztetve, beleinkkel a kezünkben lassan elvérzünk a jéghideg kövön, nem sok kellett hozzá, a halál ott loholt a nyakunkban, végig.
„Fojesz? Milyen név ez? Fajansz. WÉCÉCSÉSZE!” - visított fel röhögve a bohóc - „Téged hogy hívnak, te csíkos? Daks? Holland vagy? DACCS! - folytatta megszállottan. „Na és mi a neve a colosnak? Ingen? Van még levegő olyan magasan?” - felugrott, majd őrült köhögéssel ért földet - „Meg lehet itt fulladni, BÁZDMEG!” Szemünk sarkából néztük a legközelebbi kijáratot, Joker arcáról is lefagyna tőle a mosoly - „Hát Zoenn hol van? Nem jött?” - kérdezte még tőlünk forgó szemekkel, zavarba ejtő közelségben, ha azt hitted, hogy a névtelen halott leszel, tévedtél, mindent tudnak rólad.
Körmeidet arcodba mélyesztve számolod rohadt kis életed utolsó napjait, a halálra felkészülni nem lehet, az elkerülhetetlen minden percben egyre közelebb kerül hozzád. Két-három főtől indul az Underground Fear horrormeséje, az átlagos létszám öt, a maximum pedig nyolc-tíz. A belépésért fejenként 1900-2900 forintot kell fizetni, míg az Underground Labyrinth, illetve az Underground Colony előadások csoportonként 13800 forintba kerülnek, diákkal mindenből vonj le 20%-ot. És ha tudsz, köss békét Istennel.
Elém ugrik valami koma aztán reflexből eltöröm valamijét :D Mondjuk Daks tesóval meg Cash-el szívesen bemennék zúzni :D A kést kikapnám a haver kezéből aztán fel is tolnám a valagába :D De az ExitTheRoom fasza lehet. Oda viszont kizárólag egyedül mennék, ha lehet.
ja és, ha a dolgozók olvassák... KEEP IT UP, LUDWIG!!!! :DD
Garantáltan beszarsz mikor ott vagy élőben,nagyon beteg!
"Fojeszt és Ingent sosem láttam azelőtt sírni,"
"Körmeidet arcodba mélyesztve számolod rohadt kis életed utolsó napjait"
Ezek voltak a legjobbak, de az egész cikk nagyon ütős... :DD
Remek beszámoló! Én is szívesen kipróbálnám persze nem egyedül.
Meg tavaly nyáron el akartam menni, de sajnos nem jott ossze.. :( Na majd legkozelebb.
Grat a cikkhez es meg egyszer Kellemes Unnepeket!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.