Az év egyik legjobban várt science fictionje végre megérkezett. A Feledés a nem is oly távoli jövőbe kalauzol el minket: 2077-et írunk, a világ megsemmisült, a Föld felszínét atomháború tette lakhatatlanná. Jack és Vika öt éve teljesít szolgálatot a felhők fölé emelt égi kutatóállomáson, két hetük van hátra, utána a haldokló bolygót ők is végleg elhagyják.
Memóriájukat törölték. A kínzó emlékek nem akadályozzák őket többé munkájuk elvégzésében, az állomás a költözés utolsó fázisát vezényli le. Az emberiség a Titánon lelt új otthonra, mindössze két ember maradt hátra, és egy Föld mellett állomásozó űrhajó, hamarosan azonban lekapcsolják az utolsó fényeket is, a bolygó pedig örök sötétségbe borul. Nincs már lent semmi. A vizet hatalmas gépek szivattyúzzák ki az óceánokból, a városok megszűntek létezni, szinte a nyomaikat se látni már, a felszín nagy része radioaktív, ami pedig nem, ott az ellenség túlélői portyáznak. A dögöknek nevezett idegenek még utolsó erejükkel is ellenünk harcolnak, megpróbálják szabotálni a költözést, támadják a tornyainkat, önjáró drónok vadásznak rájuk, sokszor esélytelenül.
Jack mérnökként dolgozik a Földön. A feladata az ellenség által lelőtt drónok begyűjtése és megjavítása, a felszínen bármikor megölhetik őt, munkájában viszont profi, esélyt se az ellenségnek. Vika az űrhajóval tartja a kapcsolatot, fogadja a parancsokat, és irányítja Jacket, könnyed szerelmi szál alakul ki köztük, párként élnek a magasban, még ha egymás szöges ellentétei is. A férfi szereti a Földet, régi tárgyak után kutat folyton, elkezd kötődni dolgokhoz, emlékeket lát, képtelen elengedni a múltat. Vakmerő és lázadó, míg a nő az életét a szabályoknak szentelte. Pedáns és rideg, szeretné a szolgálat utolsó napjait nyugalomban, biztonságban letudni.
Nem hinné egyik sem, hogy életük valaha fordulóponthoz fog még érkezni, egy napon azonban megtörténik az, amitől mindig is féltek. Megkérdőjeleződik küldetésük, létük, és szerelmük célja. Jack túlélőkre lel egy lezuhant űrhajóban, hamarosan pedig más színben kezdi látni a világot. Memóriája lassan visszatér, összefüggéseket kezd keresni, s ráébredve élete valódi céljára, saját kézbe véve a bolygó sorsát.
A Tom Cruise által alakított Jack jellemfordulását drámai események egész sorozata indítja be, ébredésének pedig mi más is lehetne generátora, mint a csodálatos Morgan Freeman. A néger legenda Malcolm Beech karakterét formálja meg a filmben, s rávezetve hősünket az egy és igaz útra, szinte egyetlen pisztolylövés nélkül hajtja végre a forradalmat. De kiválóan játszanak a többiek is. Vika karakterét Andrea Riseborough kelti életre, ki feltörekvő tisztként, s féltékeny barátnőként is tökéletesen hiteles, míg a roncsok közül előkerülő Julia szerepét a szépséges Olga Kurylenko látja el. Van valami benne, mi nem csak Jacket, de a nézőket is elvarázsolja. Sokáig nem tudjuk, hogy ki ő, honnan jött, vagy egyáltalán a jó, vagy a rossz oldalt képviseli-e, az esélyét viszont nem hagyja elszállni, s a főhős szívének megkaparintására kihasznál minden alkalmat.
A film izgalmas és fordulatos, a Feledés mégse lesz science-fiction klasszikus. Nincsenek meg a történetben azok az emberiség jövőjét és sorsát firtató filozófiai kérdések, melyek igazán emlékezetessé tennék az egészet, egy hétköznapi idegen invázióról (illetve annak utózöngéjéről) van szó, mely még a Függetlenség napja, vagy a Cowboyok és űrlények teljesítményét se tudja nagyon túlszárnyalni. Ettől függetlenül nem rossz. Sőt, nagyon jó film, csak éppen a nagyok soraiba nem emelhető. Ami pedig nekem nagyon nem tetszett, az a főszereplő, és a látvány volt. Tom Cruise csak kisfiús sármjával hódít, lelketlenül darálta le ezt a filmjét is, mint az összes többit az utóbbi években, a CGI meg túlcsordult az elfogadható mennyiségen, szinte nem akadt egy jelenet, amit ne számítógéppel csináltak volna meg.
Érdemes megnézni. Egy páros mozijegyet megér, a szerelmi szál miatt a barátnőd is élvezni fogja, Blu-rayre beruházni viszont felesleges, a Feledés egyszer nézhető mű. Bennem az utóbbi időkben az Emlékmás, az Erő krónikája, a Star Trek, és talán a Prometheus meg a Looper hagyott mélyebb nyomot, pár év múlva szilveszter éjszaka ezt már adni fogja az RTL Klub.
Szereplők: Tom Cruise, Morgan Freeman, Olga Kurylenko, Andrea Riseborough
Producer: Joseph Kosinski, Peter Chernin, Dylan Clark, Barry Levine, Duncan Henderson
Rendezte: Joseph Kosinski
Írta: Karl Gajdusek, Michael Arndt
Játékidő: 124 perc
Nemzetközi bemutató: 2013. április 10.
Hazai premier: 2013. április 11.
IMDB pont: 7.2
Rotten Tomatoes eredmény: 56%
Gamekapocs értékelés: 7.5
2000 óta ezek a filmjei voltak:
Mission: Impossible II Ethan Hunt
Vanilla Sky
Minority Report
The Last Samurai
Collateral Collateral - A halál záloga (na jó, ez feledhető)
War of the Worlds
Mission: Impossible III
Gyávák és hősök (nem láttam, de nagy nevek annak benne)
Trópusi vihar
Valkűr
Kéjjel-nappal (egyszernézős,de nem rossz)
Mission: Impossible IV
Mindörökké Rock (nem láttam, de szerintem nem ő a főszereplő)
Jack Reacher
Feledés
Azért elég impozáns lista, nem? A régi filmjeiről pedig nem is beszéltünk amik igazi klasszikusok: Top Gun, Esőember, Született július 4-én, Interjú a vámpírral stb.
A Feledésről ezt írtam kb egy hónapja:
Elég felemásra sikerült. Jó kis film, érdemes megnézni minden scifi kedvelőnek, viszont hagy egyfajta hiányérzetet maga után. Sajnos nem lett elég komplex, nem lett elég okos a film. Szinte minden előre kitalálható, bár azért volt ami meglepette rendesen, ezt elismerem. A látvány viszont fantasztikus, az akciók is a helyükön voltak. Sajnos túl sok lett a nyálas giccs (meg is lepődtem rajta), sok szereplő nincs kellőképpen elmélyítve, így izgulni se izgulunk értük. Így sajnos nem lett kiemelkedő és nem fogunk évekig beszélgetni róla. A potenciál pedig benne volt, mivel remek világot találtak ki, megspékelték gyönyörű képekkel és igazából a karakterekkel se lett volna gond ha lett volna igazi személyiségük és érzelmeik (mármint olyanok amik hitelesek is). Mindenesetre nézzétek meg nyugodtan.
Amúgy neki absolute nem állt volna jól ez a szerep,ő nem a szavak embere,1-2 csípős megjegyzés és aztán ütni-vágni,ez az ő stílusa.Ebben az ok és okozat krimiben egyáltalán nem állta volna meg a helyét a póker arcával és nem mentett volna a filmen csipős megjegyzése sem.Ha már más színészt szeretnénk elképzelni Jack Reacher szerepében,akkor inkább Matt Damon,(ő már úgyis bizonyított a Bourne trilógiában)de semmi esetre sem Statham-et.
Az Oblivion a reklámok alapján érdekesnek tűnt, de sajnos semmi jót nem hallottam róla. Mondjuk az After Earth-nél biztos jobb lett (hisz azt Shayamalan rendezte)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.