Chris Kyle a haditengerészet legeredményesebb mesterlövésze. Karrierje kezdete óta 160 megerősített halálos találatot vitt be, nagyon sokat javítva ezzel a tengerészgyalogság földi egységeinek túlélési esélyein Afganisztánban. Kyle egy legenda és hős az Egyesült Államok népének szemében, ráadásul egy olyan hős, aki két évvel ezelőtt elhunyt. Az események még frissen élnek tehát a köztudatban, így nagyon óvatosan kell a témához nyúlni, még egy olyan kaliberű rendezőnek is, mint Clint Eastwood. Persze a megfilmesítésben segít, hogy Kyle írt magáról és élményeiről egy életrajzi könyvet. Én magam ezt nem olvastam, állítólag rendkívül gyengén van megírva, de nagyon érdekes, úgyhogy joggal várhattuk, hogy a film is az legyen.
A körülmények ettől függetlenül nem voltak egyszerűek. Bradley Cooper vette meg a könyv megfilmesítésének jogait, és Chris Prattet szerette volna főszereplőnek. Pratt azonban kiesett, úgyhogy végül maga vállalta, és megnyerte rendezőnek Clint Eastwoodot. Chris Kyle édasapja azonban azt mondta, a poklot szabadítja rájuk, ha a fia emlékének kárt tesznek a filmmel, ezzel együtt azonban megbízott Eastwoodban és Cooperben, és áldását adta a projektre. Maga Cooper egyébként pontosan ugyanolyan magas és nagyon hasonló testfelépítésű, mint Kyle. Az ő zenéit hallgatta a midennapos 4 órás edzésprogramja alatt hónapokon keresztül, és napi 8000 kalóriát evett, hogy 100 kilóra fel tudja pumpálni magát. A végén már annyira hasonlított a mesterlövészre, hogy még a család is összekeverte őket. Igaz, lövésben Cooper sosem lett olyan jó: ő legfeljebb 600 méterre találta el a célpontot, míg Kyle legendás lövése a valóságban 1920 méterről terítette le a rakétavetővel hadonászó afgánt.
Pedig Kyle alapvetően csak egy texasi redneck, egy sört vedelő, bikaviadalokat élvező egyszerű gyerek, aki néha vadászni járt az apjával. Így is kezdődik a film, mely néhány egyszerű, de könnyed és hatásos jelenettel eredményesen állítja fel a főszereplő karakterét, mígnem bekövetkeznek a szeptember 11-i események, melyek arra sarkallják Kyle-t, hogy jelentkezzen katonának. Végül a haditengerészet elit csapatához, a Navy SEALS-hez kerül, hogy az extrém kiképzést követően hamarosan indulhasson a Közel-Keletre. Nem sokkal később a barátnő, majd feleség, a Sienna Miller által alakított Taya is bekerül a képbe, és a film innentől kezdve a két "világ" között ingázik. Ott van Afganisztán, ahol hősünk igazán elemében van, igazán hatékony, és ott van az otthona és a felesége, ahol pedig nem találja a helyét.
Tetszett, hogy az Amerikai mesterlövész nem akar politizálni. Ez egy egyszerű vidéki srác története, aki úgy gondolta, hogy így tud segíteni a hazájának. A filmet az ő szemszögéből követjük végig, így tehát az ő személyes motivációi és világnézete számít alapnak, ezért tehát az is teljesen elfogadható, amikor egyszerűen csak vadembereknek nevezi az afgánokat. Ő egy egyszerű gyerek, így látja, a film egy pillanatig sem akar meta lenni, és valami nagyobb mondanivalót beleerőltetni az egészbe. Ebből a szempontból nézve tehát igazából ez egy egyszerű háborús film, ami leginkább a katonára háruló mechanikus és mentális nehézségekre koncentrál. Hogyan tudsz rendesen harcolni egy olyan helyen, ahol az ellenség minden négyzetcentimétert ismer? Le tudsz-e lőni egy kisgyereket, aki gránáttal rohangál? Fent maradsz a háztetőn a távcsöved mögött, vagy lemész és bemocskolod a kezed?
Az Amerikai mesterlövész ugyan (vélhetően) akkurátusan mutatja be egy sniper tevékenységét a háborúban, de újat mutatni nem tud. A jelenetek persze látványosak, okosan megkomponáltak és jól rendezettek, a szükséges feszültség is végig megvan, de ez egy szimpla háborús film, aminek minden elemét láttuk már korábban valahol. Néhány elejtett közhelyen kívül nem igazán kapunk betekintést abba, mitől lesz valaki jó mesterlövész, vagy hogy Kyle mit csinált másként, mint a többiek, hogy ennyire sok embernek tudta ennyire pontosan szétloccsantani az agyát. Tartsd bent a levegőt, meg nézz a távcsőbe, ez már a Battlefieldben is bejött. Az biztos, hogy az Ellenség a kapuknál ebben a tekintetben például sokkal jobb volt. Az Amerikai mesterlövész tehát háborús filmnek viszonylag izgalmas, de nem túl kiemelkedő.
Karakterdrámának viszont sokkal rosszabb. Kyle négy kiküldetés között visszatér feleségéhez és időközben gyarapodó családjához, csak hogy a nő olyan közhelyekkel fárassza őt és a nézőt, mint a "még akkor sem vagy itt igazán, amikor itt vagy". A film gyakorlatilag minden klisét ellő, amit a poszttraumatikus stressz szindrómával kapcsolatban el lehet lőni, így minden egyes jelenetben pontosan tudjuk, hogy mi fog történni. Persze könnyen elképzelhető, hogy mindezek tényleg így történtek Kyle életében, és akkor dicséretet érdemel a film a pontos ábrázolásért, ugyanakkor ez megerősíti a tényt, hogy Kyle maga is viszonylag átlagos szituációkban vett részt, egy "átlagos" ember volt, és egyedül a mesterlövészi képességeivel emelkedett ki - így viszont még fájóbb pont, hogy a film erre koncentráló részei mégsem annyira érdekesek.
Az Amerikai mesterlövész problémája, hogy túlságosan egyszerű, semmi mellett nem kötelezi el magát igazán. Ez az egyszerűség és a mélyebb karakterfejlesztés hiánya pedig végső soron a drámai oldalt teszi súlytalanná. Nem igazán látunk bele Kyle fejébe, nem tudjuk, mit gondol valójában. Elsőre úgy tűnhet, nem is viseli meg annyira a háború, sőt, nekem inkább adrenalinfüggőként jött le, aki a lehető leghamarabb vissza akar menni lövöldözni. De aztán kiderül, hogy mégsem ez a helyzet, és a kettő közötti váltás, majd a film vége előtti újabb váltás emiatt nagyon furcsa. Az pedig, ahogy a forgatókönyv felvezeti a befejezésül szolgáló tragédiát, és lezárja a filmet, az egészen egyszerűen szégyen. Egészen biztos, hogy nem így kellett volna befejezni ezt az egészet, és szerintem talán ennek tudható be, hogy sokan kategóriákkal rosszabb érzésekkel jöttek ki a moziból, mint ahogy egyébként tették volna.
Mert egyébként az Amerikai mesterlövész alapvetően egy egész jó film. Bradley Cooper nagyot alakít benne, a felvételei szépek, a vágása jó, mint ahogy a hangjai és a hangkeverése is, és igazából nem unatkoztam rajta. De a főszereplő karakterrel ellentétben ennek a filmnek nincsen egyetlen igazán kiemelkedő tulajdonsága sem.
Gamekapocs értékelés: 7.0
IMDB: 7.5
Rotten Tomatoes: 73%
Amerikai mesterlövész
Eredeti cím: American Sniper
Rendezte: Clint Eastwood
Írta: Jason Hall, Chris Kyle
Szereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller, Kyle Garner, Ben Reed
Zene: Joseph S. DeBeasi
Játékidő: 132 perc
Magyarországi premier: 2015. február 19.
A Full Metal Jacket...Vagy a Katonak voltunk jobb,de meg a Bornyakuak elso resze is jobb...Az ellenseg a kapuknal ehez kepest nagysag rendekkel jobb.Ez olyan tull amerikai, tull katona vagyok huuu de kemeny vilagot megvalto egyen ez a videki kis csavo...Kozben atlagon aluli a dolog.Hany mesterlovesz volt az afganoknal,az ellenseg a kapuknal karakter fejlodest abrazol itt ilyen nem sok van...Ott a part aktivistat is bemutatja,de meg a nemet ornagyot is...
A film egészen kellemes volt délutáni mozinak, de nekem túl rövid... Én még nem találkoztam olyan háborús filmmel, ami elég hosszú lett volna nekem.
Persze lehetett volna csinálni filmet Simo Häyhä-ról, vagy éppen Carlos Hathcock-ról, Erwin König-ről és lehetne sorolni, csak ők nem a modern harcászatban remekeltek, gerilla, terrorista helyzetekben. Na jó, ez alól kivétel Hathcock. :) Érdekes mód az ellenség a kapuknál című filmet senki sem kritizálta, pedig tök ugyanerről szól, csak másik korban. :)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.