Dunkirk filmkritika

  • Írta: Shifty
  • 2017. július 20.
Link másolása
A La Manche-csatorna partján közel 400 ezer német harapófogóba került szövetséges katona várta a biztos halált. Otthonuk szinte egy karnyújtásnyira volt tőlük, mégis egészen távolinak tűnt, hogy egyszer még hazajuthatnak.

A második világháború kezdeti éveiben egyértelműen Hitler Harmadik Birodalmának állt a zászló. A német haderő gyakorlatilag ellenállás nélkül masírozott végig Európán, így 1940 májusának elején az Ardenneken át előrenyomulva, a francia-belga határvidéket elérve elfoglalták Hollandiát és Brüsszel térségét, hogy aztán a brit Expedíciós Hadsereg és az 1. és 7. Francia Hadsereg erőit felmorzsolva Abbeville-nél az Atlanti-óceán partján ketté vágják a frontvonalat. Május végére a brit-francia szövetség erői további veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, hogy május végére Calais, majd Dunkerque külterelete is elessen. A közel 400 ezer szövetséges katona mintegy 5 kilométer széles tengerparti sávon várta a biztosnak tűnő halált, Hitler azonban mai napig vitatott döntése némi lélegzetvételnyi időt nyújtott a La Manche-csatorna partján veszteglő és megmentésre váró katonáknak.

Hitler úgy határozott, hogy leállítja a Wehrmacht előrenyomulását. Korábbi feltételezések szerint attól tartott, hogy a páncélos erők védtelenek maradnak, és a hosszúra nyúlt utánpótlási vonalak még problémákat okozhatnak az egységek ellátásában. Egy másik magyarázat szerint Hitler viszont hitt benne, hogy a Luftwaffe az állandó bombázásokkal nemcsak megtöri, de teljesen felőrli a brit-francia csapatokat és a segítségükre küldött rombolókat. A valóságban azonban csak egy gesztust szeretett volna tenni az angolok felé, annak reményében, hogy ezzel sikerül egyezséget kötnie Churchillel, méghozzá egy későbbi szövetség érdekében.

A rövid történelmi áttekintést nem holmi helykitöltésnek szántam. A Dunkirk ugyanis nem foglalkozik a történelmi tények szájbarágásával, nem időzik el az egyének problémáin, viszont az ő szemszögükből, az ő történeteiken keresztül meséli el a világégés valós, rémisztő borzalmait. Nolan filmje nem is igazán nevezhető klasszikus értelemben vett háborús mozinak, így a Dunkirk nem egy új Ryan közlegény megmentése, amiben a naturalizmus vastagon hozzátett a háborús borzalmak valódi megismeréséhez. Ezúttal az ellenség nem a nácik személyében, hanem golyók, aknák, gránátok, bombák és az egyre inkább fogyatkozó idő formájában ölt testet.

A Dunkirk a képek, a hanghatások és a zene erejében hisz, amelyek felhasználásával ugyanúgy képes megteremteni a feszültséget, nyugtalanságot, ami a kicsit több mint másfél órás játékidő alatt végig a székhez szögez. Amikor egy pillanatra minden elhallgat, és egy szívdobbanás minden szónál többet mond, vagy amikor az égből alá szálló Messerschmitt süvítő motorja a bizonytalanság és a halál szinonimája, akkor tényleg nincs szükség üres párbeszédekre. Merthogy a Dunkirkben nagyon keveset beszélnek a cselekmény hősei. Hősei, ugyanis nincsen kiemelt főhőse a történetnek, amit három helyszínre bontva, idősíkok elcsúsztatásával mesélnek el nekünk - persze a végén minden összeér. A Dunkirk egyszerre játszódik a vízen, a levegőben és a szárazföldön, és mindegyiknek megvannak a maga központi figurái. Farrier (Tom Hardy), aki a katonákat szállító hajókat támadó német légierő gépeit igyekszik távol tartani Spitfire-ével, Tommy (Fionn Whitehead), aki a parton várakozva mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb hazajuthasson, Mr. Dawson (Mark Rylance), aki saját hajójával indul útnak, hogy megmentse a parton rekedteket, vagy a névtelen katona (Cillian Murphy), aki szinte beleőrült, hogy reményvesztve kell küzdenie az elérhetetlennek hitt életben maradás érdekében.

Különálló történetek, a cél mégis közös, mert a túlélés még akkor is győzelemmel ér fel, ha ez a katonák számára egyértelműen csúfos kudarc. A film hősei közül egyébként többen nem is találkoznak egymással, fogalmuk sincs róla, hogy egyáltalán léteznek, de a háború káoszában mindegy is, hogy a borzalmak elől kinek a közreműködésével vagy éppen önkéntes feláldozásával sikerül megmenekülniük.

A Dunkirk egy nagyon intenzív, feszes háborús ballada, ami egészen új megközelítésben meséli el a háború szörnyűségeit. Nem személyesíti meg a nácikat, és igazából messzire elkerüli, hogy feketén-fehéren ábrázolja a szemben álló feleket. A parton rekedt katonák számára nem is a Wehrmacht tettre kész erői jelentik a legnagyobb fenyegetést, hanem a már említett idő, amivel viszont Nolan nagyon precízen bánt. Tudta, hogy ezt a reménytelennek hitt helyzetet csak úgy lehet hitelesen visszaadni a vásznon, ha minden másodpercet arra használ fel, hogy hűen ábrázolja azt a feszült, nyugtalan állapotot, amit akkor megélhettek a katonák. Ez viszont azt is jelentheti, hogy az egészen új megközelítés miatt nem mindenki lesz kellően fogékony és befogadó a látottakkal szemben. Fontos leszögezni, hogy ez nem egy látványos blockbuster, még ha a rendezés, a büdzsé, a vágás, a fényképezés és Hans Zimmer elképesztő taktusai ezt is vetítik előre. A tempó lehet, hogy rohamléptékű, de az audiovizualitásra szűkített elbeszélés okozhat még meglepetést a teremben ülve.

Gamekapocs értékelés: 9.0

Dunkirk
Eredeti cím: Dunkirk
Rendezte: Christopher Nolan
Írta: Christopher Nolan
Szereplők: Tom Hardy, Cillian Murphy, Kenneth Branagh, James D'Arcy, Mark Rylance, Harry Styles, Aneurin Barnard, Jack Lowden, Bobby Lockwood, Barry Keoghan
Játékidő: 106 perc
Magyarországi premier: 2017. július 20.

43.
43.
greenmelon
#35: Hasonlóképp érzek én is.
42.
42.
Yato
#41: Nyugivan! Nézd meg aztán majd írd meg a saját véleményed a film megnézése után .
41.
41.
Yanez
#38: Azt nem vitattam, hogy lehet, hogy bealszok a film alatt. Letértél a témáról.
39.
39.
Yato
#35: Tökéletesen össze foglaltad!
38.
38.
Yato
#33: Jó éjszakát a Dunkerk nézése közben, ess neki túl leszel rajta hamar :)
35.
35.
ADMlN
Én szeretem a Nolan filmeket, az Interstellar-t egyenesen zseniálisnak találom, de ez most valahogy nem jött át... Szeretem a történelmet, de ennek a filmnek nem sikerült átadnia se a jelentőségét, se a monumentalitását a Dunkirk-nél történteknek. De most komolyan, a csatában 400 000 szövetséges katona, egy több mint 800 hajót számláló flotilla és többszáz repülő vett részt, ehhez képest a filmben volt vagy 3-400 katona, 15 hajó meg 9 repülő, maximum.
34.
34.
A Fénybenjáró
Jót csicsikáltam a film közben.
33.
33.
Yanez
#31: Ezt inkább itt és most fejezd be! :D
31.
31.
Yato
#29: Amit írtál az egy oltári hülyeség. A szülés max annak feszültség aki átéli meg a családjának másnak nem ./mondjuk lehet te befeszülsz egy szülés video megnézése alatt én nem, /de ez már a te idegi állaptod :)/ Simán össze lehet hasonlítani a film átal alkotott feszültséget. Nem a két filmet hanem maga a feszültség, vagy van benne vagy nincs. Ebben a filmben számomra elég kevéske feszültség volt és ennyi.
30.
30.
Yato
#28: Az élve eltemettélt senki nem fogja elő venni, mert nem volt agyon raklámozva, hogy huuuuu naeeez nézd meg mert Nolan csinálta, sajnos nem is nagyon ismerik az emberek azt a filmet. Filkritikus az akinek az a szakmája, én megnézek egy filmet és asszerint írom meg amit láttam éreztem. Nekem mi áll jól vagy sem azt meg nem te mondod meg, mert neked nagyon nem áll az jól.
29.
29.
Yanez
#25: Szimplán hülyeség ilyen logikával más filmekhez hasonlítani. Akkor mindegy, ha belinkelsz egy videóra vett szülést, csakhogy megmutasd a feszültség mivoltát.
28.
28.
Gykrizsi
#27: És ki veszi elő az élve eltemetvét? Nem rossz film, de mint mondták már előttem is, köze sincs a kettőnek egymáshoz. Lehet, hogy film szerető vagy, de hozzá nem értesz, ha ezt a filmet hozzod fel ellenpólusnak. Ha te ebben a filmben nem találtál feszültséget, az a te bajod, de hidd el, lesznek emberek akik meg fogják nézni. Nem tetszett, ez van, de legalább akkor ne jászd el a filmkritikust, mert nem áll jól.
26.
26.
Yato
#23: Hát ha nem láttad akkor várd meg amíg leárazzás 690-re és ha van felesleges másfél órád ülj be rá. amit nem láttál azon ne deülj, majd utána
21.
21.
Yato
#17: https://videa.hu/videok/film-animacio/elve-eltemetve-teljes-film-haboru-klausztrofobia-magyarul-7IErljhgycxfHrnF

Ez film apám és végig feszültséggel, minimál költség vetéssel.
20.
20.
Yato
#18: Barátom van ami tetszik van ami nem . Ezért írtam,hogy nem tetszett, mert nem tetszett.
Mondjuk onnan vettem, hogy felkapcsolták a villanyt és elég sok arcon fancsali ábrázat, és némi " nem egy durranás" stb ... megjegyzést hallottam.Nézd meg még vagy 5x és szenvedj. Közepes film, a zene az feszkós. Semmi több.
19.
19.
Yato
#17: Imádom a jó filmeket de ez nem az volt, a zene vitte végig az egészet. Az ,hogy te ennyitől leizadtál háát elég gyenge az ideg rendszered. Én vártam a feszültséget de számomra nem jött. Miért egy filmhez hogy kéne állni? vagy jó vagy nem, ez nem volt jó és kész.
18.
18.
Gykrizsi
#17: +1, arról nem is beszélve, hogy jön a sablon dumával, nem tetszett, mint a többi nézőnek sem. Film után mindenkit körbekérdezet, hogy tetszett e neki?
17.
17.
xanatos0911
#16: LOL.

Légyszíves szívj magadba egy kis kultúrát és tanulj meg filmet nézni, illetőleg az adott film értékeit észrevenni, mielőtt gyengének és "hibákkal teli"-nek titulálsz egy mesterműt. Köszönöm.

Ez a film a feszültségről, az idő elleni ádáz harcról szól, mind a történetvezetés és a zene is erre megy rá, kéz a kézben egymást kiegészítve. Ha neked ez nem jött át, akkor a Te gépezetedben van a hiba és nem a film gyenge. Én konkrétan leizzadtam, úgy szorítottam a karfát egész végig.

Ez nem egy szokványos film, teljesen máshogy kell hozzáállni. Na de, hogy hibákkal teli.... :) Édes Istenem.
16.
16.
Yato
Tegnap néztem meg. Gyenge film, a zene vitte az egészet a hátán. Szereplő unalmasak gyengék, feszültség zéró. Vártam hogy a székhez szögezzen de ez nem történt meg, ahogy a többi mozi néző én is csalódottan mentem haza. Egyszerűen gyenge film hibákkal teli, feszkó pedig semmi.
15.
15.
ilovenancythompson
Azért is hihető a különbéke sztori, mert Hitler egyedül az angolokat tartotta valamelyest értékelhető ellenfének az európai térségben. A többit kutyába sem vette. Vszínű tényleg békét akart velük - A Luftwaffe egyetlen méltó ellenfelének a RAF-ot tartotta és hasonló volt a helyzet Kriegsmarine - Royal Navy esetében is.
14.
14.
Gambino
Nem okoskodni akarok, de szerintem a partot bombázó gépek JU-87-es Stuka zuhanóbombázók voltak.Mivel azok voltak felszerelve szirénával,ami süvítő hangot adott zuhanás közben (Jerikó harsonája).
12.
12.
Ooorky
#11: Volt realitása a megbékélésnek Angliával, mivel Churchill mindennél jobban utálta a Szovjeteket. Pl. Anglia volt Finnország legfontosabb támogatója amíg Hitler meg nem indult a Szovjetek ellen, onnantól hirtelen kényszerszövetségesek lettek, de még 43-ban is tervben volt a Szovjet olajmezők felgyújtása Irakból felszálló bombázókkal.
Háború legvégén is volt egy fura eset, amikor angol csapatok hajnalban elfoglaltak egy Dán várost ami már a Szovjet megszállási zónába tartozott. (Egy őrmester naplójában fel is jegyezte, hogy az őrült száguldásban a Sherman-ek 70km/h-t értek el autópályán.) Reggel az érkező szovjetek rájuk néző "szövetséges" ágyúcsövekkel találták szembe magukat. Végül a város minden balhé ellenére angol kézen maradt, mivel annak kikötőjéből a Szovjet tengeralattjárók már könnyedén elérték volna a Brit szigeteket.
6.
6.
almaspite
"Manapság nem készülnek jó filmek"... hmm oké persze, a csukját vegyük le a fejünkről.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...