Valerian és Laureline képregénysorozata még 1967-ben indult hódító útjára, Pierre Christin író és Jean-Claude Mézières rajzoló párosának köszönhetően. A galaxis legkülönfélébb fajait egyesítő Alpha kormányügynökeinek feladata, hogy fenntartsák a rendet és a békét. A Valerian és az ezer bolygó városához az egyik,1975-ben megjelent Ambassador of the Shadows szám szolgált ihletforrásként, amiben hőseinknek egyetlen napjuk van, hogy kiderítsék, ki akarja elpusztítani Alphát, az ezer bolygó városát, ahol addig évszázadokon keresztül éltek békében egymással a különféle idegenek. A leginkább Európában ismert képregényfolyam egyébként a ma ismert sci-fi filmek alapvető kiindulási pontja. Nélküle jó eséllyel nem született volna meg a Star Wars vagy éppen Luc Besson húsz évvel ezelőtti klasszikus, karikaturisztikusan ábrázolt, magából kifordult filmje, Az ötödik elem, aminek szintén egy Valerian és Laureline-képregény volt az inspirációs forrása.
Luc Besson gyerekkorának meghatározó élménye volt, mikor először találkozott a két kormányügynök intergalaktikus kalandjaival. Elmondása szerint Mézières unszolására vágott bele a megfilmesítésbe, ami akkor kapott végső lökést, mikor megnézte az Avatart. Tudta, hogy a képregény elképesztően változatos és színes világának, a különböző idegen fajoknak a megvalósításához elképesztő mennyiségű számítógépes technikára, CGI-re lesz szüksége. Amikor azonban végignézte James Cameron moziját, fogta magát és kukázta az akkori forgatókönyvet. Hogy az mennyire sikerült jól, már sosem tudjuk meg, az viszont már biztos, hogy a végleges változat egy egyszerűsége és kiszámíthatósága ellenére feleslegesen túlgondolt, sokszor baromi középszerű, a második felére pedig teljesen sablonossá váló, közhelyeket puffogtató, mind a tudományt, mind a fikciót nélkülőző kisebb katyvasz lett.
Pedig a film első harmada bődületesen jól indul. Változatos, ötletes, akciódús, a néző pedig tátott szájjal sodródik az ügynökduóval. Így nemigen van lehetőségünk elidőzni azon, hogy az előzetesekkel beharangozott elképesztő látvány néha megbicsaklik. Ha viszont kiszúrod, akkor nehéz lesz elvonatkoztatni attól, hogy mégis mire tapsoltak el a készítők 180 millió dollárt. Sokszor ugyanis olyan érzésem volt, mintha egy videojáték átvezetőjét nézném, vagy pedig egy statikus díszlet előtt zajlanának az események. A másik probléma, hogy a Bessonra jellemző őrült, vad ötletek csak a film első felében érhetőek tetten. Amit utána kapunk, azok egyszerűen csak újabb és újabb, pár másodpercre magukat megmutató különböző lények, egzotikus helyszínek, szerepük viszont betöltetlen, egyszerűen nem tesznek hozzá semmit a filmélményhez, a cselekményhez.
Ennél is nagyobb probléma a színészválasztás, ami totálisan mellément. Valerian (Dane DeHaan) és Laureline (Cara Delevingne) párosát valahogy úgy tudnám elképzelni, mint egy hőskori, civakodó Han Solo és Leia, vagy a világot bármikor és bármitől megmentő hősszerelmes Korben Dallas és Leeloo duója. Ehhez képest Dane DeHaan és Cara Delevingne kettőse egész egyszerűen nem működik a vásznon. Semmilyen kémia nincs közöttük, így nem csak azt nem hiszed el a Valeriant alakító színésznek, hogy ő valami világmegmentő, tökös, belevaló kormányügynök, hanem azt sem, hogy csibészes rosszfiú, aki amolyan Han Solo és James Bond-keverékként bárhol és bármikor ágynak dönti a csajokat. Ehhez képest Cara Delevingne az, aki tőle váratlanul jól hozza a laza, vagány csajt, míg DeHaan inkább tűnik egy érthetetlenül öntelt, beképzelt, idegesítő pöcsnek.
Besson állítólag már rég papírra vetette a folytatások vázlatait, ami valószínűleg egészséges optimizmusra vall. Pedig lehet meg kellene várni a bevételi adatokat, mert egy olyan népszerű képregény, mint a John Carter is csúfosat búkott a kasszáknál, és nem igazán látni, hogy a Valerian és az ezer bolygó városában több lenne. Persze, nyári popcorn mozinak kólát szürcsölgetve elmegy, de ha egy ilyen gazdag, színes alapanyagból csak ennyit voltak képesek kihozni az alkotók, akkor ne csodálkozzunk, ha mindenki csak jól bejáratott folytatásokban hajlandó gondolkodni. Kár érte, mert szerettem volna szeretni ezt a filmet, drukkoltam is neki, hiszen mégiscsak európai rendezés, de itt nemcsak a történet, a látvány sem mindig talál be, miközben a főhős hihetetlenül irritáló, Az ötödik elemre jellemző könnyed humornak pedig nyoma sincs.
Gamekapocs értékelés: 5.0
Valerian és az ezer bolygó városa
Eredeti cím: Valerian and the City of a Thousand Planets
Rendezte: Luc Besson
Írta: Luc Besson
Szereplők: Dane DeHaan, Cara Delevingne, Clive Owen, Ethan Hawke, John Goodman, Rutger Hauer, Rihanna
Játékidő: 129 perc
Magyarországi premier: 2017. július 20.
Bár én 6/10-et adok, mert tényleg volt egy pár gyengus karakter, meg a világban is össze-visszaugráltak, de egyáltalán nem rossz a film, maga a világ pedig fantasztikusan kitalált, amit kár a sci-fi tudósoknak magyarázni, inkább csak gyönyörködni kéne és elégedetten csettinteni, hogy van még kreativitás a világon. Személy szerint csak sajnálni tudom, hogy lehúzták ennyire a filmet, mert messze nem tökéletes, de ezt a gyűlöletet egyáltalán nem érdemli meg.
bár jobb lett volna...
Az internetnek "hála" ma már mindenki fotelkritikus. Mi a tököm lenne ez 1pontos film vagy ultraszar, pénzvisszakérős,stb. Ott egy tucat zs kategóriás film az akkor micsoda? Oscardíjas remekmű? Viszonyítani bammeg,viszonyítani tudjatok már.
Nem szeretem a túlzott cg-ket, transformers filmeken szinte bealszom, de ez legalább most stílusos volt. Könnyed sci-fi kaland.
A John Carter pedig, ahogy előttem már leírták nem képregényen alapul hanem egy 1912-ben a Tarzan történetek írója által jegyzett regényszérián. Nem csoda, hogy akkorát bukott mivel pont a regény misztikusságát és a kalandregény stílusát vették el belőle. Pont a lényegét nem értették meg a Disney-nél, amiért azóta is átkozom őket.
olyan jelenetek voltak benne, amiknek konkrétan semmi közük a sztorihoz, érdekes karakterinterakciókat se mutatnak, lore-hoz se tesznek hozzá: értelmetlenek - a tengeralattjárós és a táncos jelenet. ilyet még nagy költségvetésű filmben nem is láttam, amatőr filmkészítők nem csinálnak ilyet. remélem hatalmasat bukik és Besson-t ezután még videóklippek közelébe sem engedik.
Besson sosem volt a kedvencem, de a Yamakasit imádtam tőle. (Igen tudom, hogy csak írta, de lesz@rom).
Eredetin néztem felirattal és teljesen okésnak hatott minde ki. Talán egy negatívum az a viccesnek szánt jelenetek néha nagyon nem sűltek el jól és főleg kínosnak hatottak. 10/7 de valszeg a büdös életbe nem fogom újranézni.
A látvány jó volt, a különféle színorgiák miatt.
De a sztori összecsapott, és annyira gagyi, hogy el sem akartam hinni, hogy tényleg ennyi...
A színészi teljesítmény meg kb alulról nyaldossa a nullát.
Bár egy ilyen semmiről szóló, izgalmat, poénokat, és történetet minden téren nélkülöző anyámtyúkjában nehéz is lenne kiemelkedőt alkotni.
A két főszereplő meg...Én nem tudom, mi alapján választották őket, de katasztrofálisak voltak.
Ide még Rihanna is elég volt - ő is nyújtott annyit, mint a két "hős".
A jegy árát sem érte meg, az fix.
(Bár ezzel nincs egyedül az idei mezőnyben.
Csőstől jönnek ezek az agyhalott, agyon CGI-zett, semmiről szóló marhaságok.)
És nem kell felkapni a vizet,én csak finoman megkérdeztem valamit és nem is basztalak le-úgy fikázol le valamit/valakit ahogy jól esik...de ha megnézed,Spielberg papának is (meg a többi nevesebb rendezőnek) volt már egy-két melléfogása és nem akarták dühös "rajongók" meglincselni őket! Egyszerűen megnéztük a filmet és megállapítottuk hogy a MESTER nem alkotott maradandót és annyi-majd legközelebb...de azok más idők voltak,még a málnaszörpnek is markánsabb volt íze...
gyakorlatilag le is írtad magadnak mi az a modell ma. nem szépek, hanem teljesen jellegtelenek, pont amiatt, hogy bármivé formálhatóak legyenek a kifutón - bármilyen smink/ruha/stb.
A film összességében lekötött, a történet jó volt, gondolom ez a képregénynek köszönhető. Látványos és pörgős volt, én a CGI-ba nem kötök bele, végül is egy mesébe belefér minden.
A két főszereplőt én nem ismertem, a film után tudtam meg, hogy a női szereplőnek, aki modell (meglepődtem, mert nekem teljesen átlagosnak tűnt, az utcán ha végigmegyek, szebb nőket látni), tényleg ennyire durva a szemöldöke (itt még jobban meglepődtem). A játéka nekem megfelelt, de el tudtam volna tehetségesebb színésznőt is képzelni.
A ffi színész viszont borzasztó volt. Nekem, rögtön Han Solo jutott eszembe, hogy ezt a menő, csajozógépet Harrisoon Ford mennyivel jobban hozta. Egyfolytában olyan érzésem volt, hogy egy gimis 40 kilós csávó adja itt a nagy szerelmest. Kiábrándító volt látni, hogy mennyire bénán adja vissza ezt a karaktert, és mennyivel többet ki lehetett volna belőle hozni.
Ennél már csak az volt a meglepőbb, hogy Dane DeHaan 1986-os születésű :) Szóval jól tartja magát, de ez a szerep nem kellett volna, hogy az övé legyen.
De hogy manapsag mi folyik a GK-n az kritikan aluli!
Személy szerint én soha nem tudnám egy lapon említeni mondjuk ha így vele egykorúakat nézünk (nehogy Spielberg-el jöjjek), teszem azt Peter Jackson-al semmiképp.
Miután láttam a Mélytengeri poklot és a Patriots Day-t azt mondom Peter Berg is köröket ver rá.
Alfonsó Cuarón, Guillermo del Toro, Coen tesók....a lista pedig végtelen...mégis ahányszor azt hallom, hogy KULTIKUS név, Luc kerül sorra.
Miniszterelnöknek kell lennem vagy elég ha irodalmi Nobel-díjas vagyok?
Azért mert egy rendezőnek van néhány sikeres filmje, már nem lehet az új filmjeiről negatív véleménye az embernek? M. Night Shyamalan megvan? Az ő filmjeit is biztosan szereted, hiszen a Hatodik érzék és a Sebezhetetlen után nem szólhatsz róluk rosszat ugye? Az Utolsó léghajlító és a Föld után is tökéletes kell hogy legyen, hiszen ő sokat tett le az asztalra, ezért nem lehet ezeket sem fikázni igaz?
Most szomorú vagyok nagyon.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.