ŰrDongó filmkritika

Michael Bay elmúlt években elkövetett Transformers-ámokfutásának szerencsére a sorozat legutóbbi felvonásának, a Transformers: Az utolsó lovagnak egyértelmű anyagi kudarca vetett véget. Sajnos az öncélú, megalomán robbantáscunami majdnem kinyírta a filmes Transformers-franchise jövőjét is, hiszen a Paramount Pictures a bevételi adatokat látva azonnal behúzta a kéziféket. Végül az akkor már javában tervezett ŰrDongó-projekt megmenekült, a stúdió pedig egy olyan rendező kezébe adta a sorozat jövőjét is meghatározó mellékágnak szánt filmet, aki korábban csak stop-motion filmeken dolgozott.

Travis Knight azonban a Kubo és a varázshúrokkal vagy ParaNormannel már bizonyította, hogy remekül ért a történetmeséléshez és a karakterekhez. És valahol ez az ŰrDongó legnagyobb erőssége is, mert hiába vannak benne sekélyes pillanatok, unalomig ismert panelek, meg 80-as évekbeli nosztalgia-hullámvasutazás, valójában egy kisebb léptékű, földhöz ragadt, de mégis nagybetűs kalandot kapunk, csupa szívvel és lélekkel megtöltve.

1987-ben járunk, a Cybetronon tombol az Álcák és az Autobotok közötti háború. Utóbbiak vesztésre állnak, így Optimus fővezér a Földre küldi egyik megbízható társát, ŰrDongót, hogy ott újraszervezhessék az ellenállást. ŰrDongó azonban a Földre érkezését követően kénytelen farkasszemet nézni Villámszárnnyal, az összecsapás eredményeként pedig nemcsak a hangját, de memóriáját is elveszíti. Az alaposan megtépázott kis robot végezetül egy bogárhátúvá változva húzza meg magát San Francisco közelében, egy roncstelepen. Végül egy 18 éves, a helyét a világban kereső lány, Charlie (Hailee Steinfeld) talál rá az ütött-kopott, lerobbant ŰrDongóra, és hamar világossá válik számára, hogy nem egy közönséges Volkswagen Bogarat szerzett magának születésnapjára. Ekkor még egyikük sem sejti, hogy két Álca, Shatter és Dropkick a Föld felé tart, hogy kiderítsék, hol bujkál Optimus.

A cselekmény ezúttal sem körmönfont, de legalább nem is egy értelmetlen, marhaságokat összehordó zagyvaság. Jól behatárolt keretek között zajlik a történet, ahol az arányok is egészségesen lettek elosztva, így végre van idő, hogy alaposabban megismerjük a karaktereket, miközben lehetőséget kapott a két főhős, hogy a közöttük kialakuló kapcsolat és barátság is elmélyüljön. Ennek megfelelően ne is várjuk el ettől a filmtől, hogy percenként valamilyen bazári akcióval vegyen le minket a lábunkról. Gondolkodni most sem kell, de az ŰrDongó a 80-as és 90-es évek klasszikus, szerethető családi filmjeinek a hangulatát idézi meg, éppen ezért nincs abban semmi meglepő, hogy bátran nyúl vissza a kor sikerfilmjeinek receptjeihez. Legyen szó az elképesztően jól összeválogatott zenékről vagy a konkrétan megidézett klasszikus pillanatok felelevenítésétől. Lesz itt Terminátor-, Vissza a jövőbe- vagy éppen Iron Giant-kikacsintás is.

Ugyanez a szerethetőség jellemző a karakterekre is. ŰrDongó és Charlie kapcsolatára van felfűzve a teljes történet, és bizony mindketten szenvednek valamitől. Hiába a fémváz, Dongó bizony egy meglehetősen érzékeny lény, de a személyes tragédiától sújtott Charlie sem nevezhető hétköznapi lánynak, aki végre nemcsak egy biodíszlet picsanadrágban, hanem egy hús-vér ember, aki a játékidő előrehaladtával nem csupán társa, de barátja is lesz a robotnak. Egyszóval mindketten egymás megmentői. Közben pedig az emberi lépték az akción is nyomot hagynak, így végre tökéletesen követhető, ahogy egymásnak esnek a robotok, akik a korszaknak megfelelően megkapták a klasszikus G1-külsőt, és bizony ez sokkal jobban áll nekik, mint a Bay-féle modernebb kinézet.

Mindezek ellenére nem tökéletes film az ŰrDongó. A legnagyobb gyengéje, hogy nem mert merészet húzni, valami újat mutatni, helyette a már említett klasszikus családi filmek paneljeire épít, ez pedig a kezdetektől fogva kiszámíthatóvá teszi. Cselekménye és karakterei is papírvékonyak, de legalább nem olyan idióták, mint a korábbi részekben. Ezzel szemben jól körülhatárolható problémáik, céljaik vannak. És bár jól áll a filmnek, hogy visszavett a tempóból, azért a film elején és végén látott két nagy akció mellett elfért volna még egy-két kisebb csörte. De ez a legkevesebb, mert az ŰrDongó ennek ellenére is nagyon szórakoztató és látványos film, aminek a sorozat történetében először végre szíve és lelke is van, és ezért nem győzünk eléggé hálásak lenni az alkotóknak. A jövő ennek ellenére bizonytalan, de ha hinni lehet a korai híreknek, akkor ha jól teljesít a kasszáknál a film, akkor következhet egy újabb mellékszál, ami elvileg Optimus fővezérre fog koncentrálni. A részünkről jöhet!

Gamekapocs értékelés: 8.0

ŰrDongó
Eredeti cím: BumbleBee
Rendezte: Travis Knight
Írta: Christina Hodson
Szereplők: Hailee Steinfeld, John Cena, Pamela Adlon, Kenneth Choi, Gracie Dzienny, Peter Cullen, Glynn Turman, Vanessa Ross, Jorge Lendeborg Jr., John Ortiz
Játékidő: 114 perc
Magyarországi premier: 2018. december 20.