Szép lassan kezdünk eljutni odáig, hogy egy új MCU-s filmnél vagy sorozatnál már nem az a fő kérdés, hogy jó-e, hanem hogy mennyit kell szenvedni rajta, mire vége lesz, vagy legalábbis mire egy félig-meddig nézhető produktum kerekedik fel a meggyalázott karakterek, a vérgyenge történetek és a bugyuta narratíva egyre idegesítőbb posványából. A tavalyi felhozatalból egyedül a Deadpool & Rozsomák aratott nagy sikert, az viszont akkorát ment, hogy Kevin Feige rögtön vett egy új szigetet és rendelt magának még vagy ezer darab marveles baseball-sapkát (annál is inkább, mert idén a franchise pontosan kilenc projekttel készül, amire 2021 óta nem volt példa), bezzeg a tévésorozatokra már egyik producer sem akar emlékezni, igaz, nem is nagyon lehetne miért. Az Echóval elültették a bogarat a fülünkbe, hogy végképp kezdhetünk aggódni a Daredevil: Born Againért, majd a Family Guy-os boszorkányokkal hozták ránk az agyvérzést, végül pedig a Mi lenne, ha…? harmadik, egyben utolsó évadjával zárták az esztendőt, ami egyébként hasonló utat jár be, mint a Mindvégig Agatha.
Vagyis a gyermeteg poénoktól és a majomkodó karakterektől már az első epizódtól kezdve hülyét lehet kapni, aztán az ötödik-hatodik rész tájékán történik valami, és a duplafelvonásos lezárásban többé-kevésbé magára talál a sorozat, aztán vége is szakad a sztorinak. Addigra már olyan az egész, mint halottnak a csók. Valahol ironikus amúgy, hogy egy olyan két fejezetes fináléról beszélünk, amiben az alkotók megint előhúzták a Carter Kapitány-kártyát, azaz gyakorlatilag a kukába dobták a széria alapkoncepcióját (már nem először) azért, hogy a hősnő és csapata ismét megmenthesse a multiverzumot egy olyan történetben, ami egy-két elhanyagolható kapcsolódási ponttól eltekintve ezúttal egyáltalán nem függ össze az előző hat epizóddal.
Ami talán még nem is lenne akkora baj (annak fényében, hogy valahol pont ez lenne a széria lényege), ha ezek az epizódok a kreativitástól bűzlenének, és nem attól, hogy az alkotóknak tulajdonképpen elfogytak az ötleteik. Emiatt az első hat rész totális időhúzásnak érződik, aminek jobb esetben csak tapinthatóak a jelei (sokszor a felvezetéssel sem vacakolnak, fél pillanat alatt lezavarják), rosszabb esetben viszont egyenesen kiszúrják az ember szemét (összecsapott, érdektelen történet, fantáziátlan megoldások, sokszor azt sem tudni ki-kicsoda, ha nem mondják ki a nevüket), ráadásul az alkotók elkövették azt a hibát, hogy már az élőszereplős formában is érdektelen másod-harmad élvonalbeli karaktereket tolják előre. Aki nem elvakult, szemellenzős Marvel-fanatikus, az pontosan tudja, hogy többek közt a negyedik és ötödik fázisban behozott szuperhősök tehetnek róla, hogy a franchise ott tart, ahol, erre most a készítők görcsösen próbálják lenyomni a torkunkon, hogy ezek a figurák márpedig akkor is az MCU legeslegfontosabb szuperhősei, ha mindnyájan bele is döglünk.
Csakhogy fekáliából még mindig nem lehet várat építeni, szóval erőltethetik ezt bárhogy, már az elején el volt cseszve, innentől fogva pedig megeszi a fene az egészet: bárhogy próbálják alakítani, nem lesz itt katarzis, a franchise jelenlegi íróitól meg főleg nem. Tekintve, hogy a stúdió a folyamatos bukások, illetve az egyre lanyhuló érdeklődés miatt több régi sztárt is vissza akar édesgetni az univerzumba különböző szerepekben, különösen ellentmondásos ez a húzás is. Úgy látszik a Mi lenne, ha…? készítői az ezzel kapcsolatos beszélgetéseken nem vettek részt, és láthatóan abból is kimaradtak, amikor a Marvel Studios eldöntötte, hogy ezentúl visszavesz az irritáló humorból.
Mert persze azt mondanom sem kell, hogy ezúttal is rendesen megy a baromkodás. És nem a mechás, Power Rangerses, Godzillás rész és nem is az Agathás epizód a mélypont, sőt, bizonyos szempontból a Howard, a kacsás felvonás sem vág oda annyira – a Red Guardian/Winter Soldier-sztori viszont annál inkább. Ennél jobban csak az Amazon és a Titkos invázió köpte le jobban a franchise-t. Gyalázat az egész, mintha az írók úgy lennének bekötve, hogy mivel animációs műről van szó, nyugodtan le lehet zülleszteni egy amúgy komoly és élőszereplős formában is felnőttes hangvétellel kezelt történetet egy infantilis gyerekmese szintjére – az utóbbi időben bőven voltak ehhez hasonló lépései a Marvelnek, de az még ebben a közegben is rejtély, hogy ez hogyan mehetett át a szűrőn.
Szóval ahogy A Sith-ek bosszújában áll Obi-Wan a magaslaton és üvölt a szétcsonkolt, lángoló Anakinnak, úgy kiabálok én is erre a szériára, aminek az lett volna a dolga, hogy rendesen kihasználja a végtelen lehetőségek tárházát, erre úgy elbukott, hogy alighanem minden idők egyik, ha nem a legnagyobb kihagyott ziccereként kerül majd be a történelemkönyvekbe – legalábbis a szuperhősműfajban mindenképp. Extra gyomros, hogy a záróepizód végén még bevillantanak egy képsort az alternatív univerzumos karakterekről, mint például a Rozsomák karmokkal felszerelt Thanosról, a szamuráj Szellemlovasról, a Penge-féle Holdlovagról, meg a skrull Amerika Kapitányról, csak hogy még jobban fájjon, hogy nem ez ő történetüket néztük végig, hanem a csajkommandó vergődését – de ez végeredményben teljesen lényegtelen.
Én is tudnék mondani néhány ezerszer jobb ötletet, amit sokkal szívesebben láttam volna viszont. Mi lett volna, ha Thanos a Végjátékban sikerrel jár, mi lett volna, ha Tony Stark túléli a csettintést, mi lett volna, ha Steve Rogers testét nem találják meg, mi lett volna, ha Andrew Garfield és Tobey Maguire Pókembere a 616-os Földön marad, stb., stb. Igazából nem is kellett volna messze menniük az alkotóknak, mindjárt ott vannak a sorozat alapjául szolgáló képregények, amikből bőven lehetett volna meríteni. Ám mint mondtam, ez voltaképp nem sokat számít. Ez az írógárda ezekből sem tudott volna épkézláb szériát összekalapálni – őszintén szólva az első két évadban sem volt túl nagy kraft.
Gamekapocs értékelés: 5
Eredeti cím: What If...? Season 3
Készítő: A. C. Bradley
Rendező: Stephan Franck, Bryan Andrews
Producer: Carrie Wassenaar, Danielle Costa, Dana Vasquez-Eberhardt
Író: A. C. Bradley, Bryan Andrews, Ryan Little, Matthew Chaunce
Szereplők: Anthony Mackie, Mark Ruffalo, Teyonah Parris, Sebastian Stan, David Harbour, Simu Liu, Oscar Isaac, Kathryn Hahn, Dominic Cooper, Tom Hiddleston, Samuel L. Jackson, Seth Green
Zene: Laura Karpman, Nora Kroll-Rosenbaum
Vágó: Graham Fisher, Joel Fisher, Anton Capaldo-Smith
Gyártó: Marvel Studios Animation
Forgalmazó: Disney+
Játékidő: 30-37 perc
Évadok száma: 3
Epizódok száma: 8
Premier: 2024. december 22. - december 29.
Nem tudom, h nézhet ki a forgatókönyv írói folyamat egy ilyen projektnél. Összeülnek az urak és tudják, h most bármit szabad, szárnyalhat a fantázia és valami hülye beköpi, h mit szólnátok, ha ezt is úgy elbasznánk, mint a mozis univerzumot.
Amúgy, ha valamit, ezt becsülöm a Disney-ben, konzisztensen szarok. Volt egy erős és szépen összerakott 10 évük, erre fogták az egészet és feltették a kérdést maguknak, h mi lenne ha?
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.