Jövő héten ismét visszatér a PlayStation 2 egyik legjobb játéka, a Shadow of the Colossus, ami a Bluepoint csapatának köszönhetően ezúttal teljes renoválást kapott. A legújabb videó azt mutatja be, milyen kemény munka volt ez az újraalkotás.
A Bluepoint tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy méltó újrázást kapjon a Shadow of the Colossus, ami esszenciájából egy cseppet sem veszítve ezúttal igazán pazar, modern látvánnyal tér majd vissza február 6-án. A játék természetesen igyekszik kiaknázni a PlayStation 4 Pro nyújtotta lehetőségeket, így 60 fps-ben fut, de ha rendelkezel a megfelelő kijelzővel, akkor 4K-ban is ámulhatsz a kolosszusok elképesztő méretein.
A Shadow of the Colossus február 6-án jelenik meg PS4-en.
https://youtu.be/CjHVDB5PbCw?t=1m6s
Amúgy gondolom a készítők is látták, hogy 16 kolosszus pont megfelelő mennyiség. Nekem, a véletlen gúnyos tevékenységei miatt eddig kimaradt ez a game, de most már tuti bepótolom!!!
Ha most belegondolok ez a játék ebben a formában nem is bírt volna el 48 kolosszust. De ez a sikertelen kinézetű kolosszusok... XD
Minden esetre úgy gondolom, hogy körülmények és lehetőségek ide, vagy oda, ez a játék el lett találva. Ez a 16 ellenfél pont elég, a játék pedig (számomra) pont jó hosszúságú volt így, hogy nyomot hagyjon. 24 ellenféllel is talán egy kicsit túl lett volna tolva. Így viszont pont annyi a merítés belőle, hogy nem süllyed unalomba, viszont miután végigmentél rajta, úgy hiányozzon neked ez az egész.
És szerintem ez lenne a lényege egy igen jó játéknak. Ahogy mondtam korábban is, én már több, mint 10 éve toltam, de még ma is a játék mellé tudok állni és azt kimondani, hogy "Na, barátaim: EZ."
Én már jóval idősebb vagyok, mint a mai gamer társadalom, de azt mondom, hogy ez a játék olyan húrokat pendített meg bennem 12 éve, hogy elég csak emlegetni és már pár őszülő hajszállal a fejemen is azt tudom mondani, hogy erről a játékról beszélni még mindig lehet és érdemes is.
A Shadow of the Colossus-ban eredetileg 48 kolosszus lett megtervezve. Ezt leszűkítették 24-re, végül pedig 16-ra. Az egyik ok a sok sikertelen kinézetű kolosszus volt.
Most pedig újraalkották mai szintre és aki szereti a jó csemegét és még először is látja a játékot, az minden bizonnyal nem fogja megbánni. Ugye minden játékstílus fejlődött az utóbbi évtizedben, minden változott, minden jobb/rosszabb lett... De ez egy igazi régi darab, ahol nem arról szól az open world, hogy ezerrel tele van minden ikonokkal meg achievementekkel.
Itt mindig egy ellenséged van és még az sincs megjelölve sem a térképen, hogy hol van. Azt keresed, kutatod, ezért utazol és csak őt akarod megfejteni. Amikor megtalálod, akkor meg leteszed a hajadat, hogy anyád, mi ez? Közelebb mész és pislogsz, hogy lóval együtt is eltörpülsz mellette... És ez az alak persze üt téged...
És a nagy relax után ez a felpörgetés eléggé nagyot tud ütni. Szóval valahogy ez a játék hülyén hangzik, de nagyon működik élőben.
Alapvetően egy gyönyörű és hangulatos tájon (ami most tutira még szebb lesz) hozzálátsz, hogy a placc középpontjából, abból a templomból elindulj és sztori alapú okok miatt megkeresd és legyőzd őket. Tulajdonképpen valamelyest lehet open world-nek hívni a játékot, hiszen nem csőpályákon mész és azt is te döntöd el, hogy merre. Mehetsz lovon, vagy gyalog és ha megnyomod a "kardfeltartásésvilágít" gombot, akkor az ember feltartja a kardját és az világít, utat mutatva légvonalban a legközelebbi kolosszus felé.
Aztán, hogy hogyan jutsz oda a festői tájon, az már a te dolgod. Néha a táj leküzdésének a mikéntje jelent akadályt, néha viszont vegytiszta élményutazás az egész, amit gyönyörű és hangulatos zene kísér. Tulajdonképpen a játékban eltöltött időd 90%-a vegytiszta mászkálás+zenehallgatás, további 5% a harc és a maradék 5% az a sztori alakulásának a figyelemmel követése. Ezek a sztori dolgok nagyrészt nem videók, hanem a templomban halandzsa nyelven előadott szöveg feliratának az olvasása - bár ez nem von le semmit az értékéből, főleg hogy a nem "brutál akció meg videók egy percenként" rajongókat rendesen be tudja szippantani az atmoszféra.
Ettől függetlenül ez a játék nem való mindenkinek!
A harc úgy megy, hogy először is ki kell találni, hogy hogyan tudunk egyáltalán a harcnak nekiállni. Rendszerint fel kell mászni a lényekre a bundájukba kapaszkodva, miközben megpróbálnak minket magukról leverni/lerázni. Ilyen utoljára a Castlevania 2-ben volt (vagy az 1-ben?). az egyik bossfight ott egy az egyben SotC kopp. Különben itt jegyezném meg, hogy nem a mostani Zelda találta fel a mászás közben fáradunk mechanikát, mint ahogy a mostani 15 éves újságírók állítják, hanem ez a játék lassan másfél évtizeddel ezelőtt.
Alapvetően én ezt egy kifejezetten jó és emlékezetes játéknak tartom, amit bármiféle szívbaj nélkül ajánlok bárkinek, bár az már engem is megnevettet, hogy már harmadszorra akarják eladni és évtizedes múltakba való kapaszkodással bizonygatni, hogy ez már pedig milyen exkluzív.
Ha attól félsz, hogy olyan, mint a Dark Souls, akkor ne félj, mert kb annyi köze van ahhoz, mint egy Need for Speed-hez. De protip: kukkants meg egy videót róla. Mind PS2-es, mind PS3-as, mind a legszebben és legalább a 23 helyett 60 fps-el futó PS2-emulátor PC-n verzióból találhatsz töménytelen mennyiségben pillantani valót.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.