NFT-lázban ég a játékipar, igaz, egyelőre a kiadók és fejlesztőcégek tűnnek lelkesebbnek. A Sega például még tavaly áprilisban jelentette be, hogy NFT-k segítségével árusítana különféle digitális tartalmakat, azonban a konkurencia hasonszőrű projektjeire érkező negatív visszajelzések alapján úgy tűnik, már óvatosabbak a témában.
Legalábbis a Sega vezérigazgatója, Haruki Satomi egyik interjújából (via Tweak Town) ez szűrődik le: habár Satomi azt állítja, továbbra is kísérleteznének az NFT-kkel, szerinte "még semmi sincs eldöntve", és óvatosak azzal kapcsolatban, hogy "mit fogadnak el a játékosok, és mit nem", továbbá fel kell mérniük, "hogyan tudnák eliminálni a negatív elemeket", és "hogyan tudnának megfelelni a japán szabályozásnak".
Satomi szájából egy kulcsmondat is elhangzik: "Amennyiben szimpla pénzcsinálásnak érződik, inkább úgy döntenék, hogy engedjük el a dolgot..
Szerzői jogi védelemre és annak elidegenítésére pedig eddig is volt lehetőség (ami a másolatokat is védi). Sőt, az NFT ilyen szempontból elég foghíjas megoldás. Milyen jogok járnak vele azon túl, hogy eladhatod? Annak az egy NFT-nek az eladásán kívül van egyéb kereskedelmi jogod is, vagy csak elmondhatod, hogy a potenciálisan végtelen számú eredeti közül a tiéd a legeredetibb?
Vagyis ez így ebben a formában megint csak egy próbálkozás, hogy hiányt keltsenek ott, ahol az elvileg sem lehetséges. És még azt is elég bénán. Ez az, amiRE, jó de nem amiÉRT jó.
Ennek ebben a formában kizárólag akkor van értelme, ha léteznek platformok, ahol kizárólag az eredetigazolás (NFT) birtokában érvényesíthetsz jogokat, de digitális tartalmak esetén erre eddig is volt lehetőség és nem látom, hogy az NFT ezt bármilyen módon leegyszerűsítené.
A random generált képek és digitális kozmetikumok csak azoknak éri meg akik kiadják őket, a sok hülye meg veszi ezekert mert "limitált", és reménykednek hogy késöbb majd eladhatják drágábbért.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.