A Microsoft generatív AI-ja a régi játékok remasterelését is elősegítené

Nem teljesen alaptalan a félelem, ha elképzelünk egy olyan nem túl távoli jövőt, amikor, amikor AI által fejlesztett, silány minőségű játékok árasztják majd el a játékpiacot. Szerencsére a Microsoft jelenlegi elképzelései egészen más képet festenek a Muse kapcsán, legalábbis a technológiát beharangozó bejelentés szerint. Az Xbox Wire blogfelületén frissen bemutatott generatív AI modell arra hivatott, hogy a munkafolyamatok leegyszerűsítésével kifejezetten elősegítse az emberi kreatív munkát, megkönnyítve és felgyorsítva a prototípus-gyártási folyamatokat.

De kezdjük korábbról a történetet! Minden azzal kezdődött, hogy a Microsoft közös projektbe vonta a Cambridge-i kampuszon szomszédos saját belső AI-kutatócsapatát az Xbox Game Studios egyik fejlesztőbrigádjával, a Ninja Theory-val. A kutatói és fejlesztői munka során a Ninja Theory 2020-as multiplayer játékát, a Bleeding Edge-et használták tesztalanyként ahhoz, hogy megtanítsák a Muse-t arra, hogy hogyan működik a játék 3D-s világa, annak fizikája, játékmenete, illetve arra, hogy a játékosok kontroller-inputjai miként befolyásolják a történéseket. A cél az volt, hogy a Muse képes legyen teljesen önálló játékot és játékmenetet generálni a feldolgozott adatok segítségével, a látott szabályrendszerek keretein belül.

Az eredményről a Microsoft Gaming vezérigazgatója, Phil Spencer, a Ninja Theory stúdióigazgatója, Dom Matthews és a Microsoft Research Game Intelligence csapat vezetője, Katja Hofmann beszéltek a fenti videóban. A trió elmondása és a korábban említett blogposzt szerint a Muse hatalmas, eddig lehetetlennek tűnő áttörést eredményezett a generatív AI technológia színterén, a tervezett felhasználási módok pedig szintén roppant ígéretesnek tűnnek.

Egyik példaként olyan régi játékok remastereléséről esett szó (nem feltétlenül vizuális értelemben!), amelyeknél már nincs a fejlesztőknek hozzáférése az eredeti forráskódhoz, illetve az azokat futtató régi hardverek elérhetősége is igen limitált, és folyamatosan csökkenő. A Muse segítségével jóval könnyebben lehetővé válik, hogy az eredeti kódbázist felhasználva (vagy akár anélkül is) olyan keretet építsenek egy-egy felújításhoz, amelyben sokkal problémamentesebb a modern fejlesztés.

Spencer és Matthews határozottan kihangsúlyozták: nem a tartalom generálása a cél a Muse esetében, hanem a munkamenetek áramvonalasítása és a gyors iterációk létrehozása. Az elképzelésük szerint a Muse éppen abban lehet elképesztően hasznos, hogy több időt és teret engedhet a fejlesztőknek a valódi kreatív munkára azzal, hogy hamar kézzel fogható prototípusokban láthassák az elképzeléseik gyakorlati eredményét.