A Crackdown első része legfőképpen a legendás Halo 3 bétakulcsának köszönheti sikereit, pedig igazából sokkal nagyobb értékeket képviselt a játékpiacon, mint holmi szükséges rossz (kiadás) a bétázáshoz. Én személy szerint még egy játékkal sem játszottam annyit (a Call of Duty-on kívül persze), mint ezzel, és nagyon szép emlékeket melengetek róla a szívemben. Lássuk hova fejlődött az anyag, több mint 3 év alatt. Maradjatok velünk!
Pacific City eddig se éppen az a város volt, ahol az ember szívesen venne ingatlant, és éldegélné nyugodt nyárspolgári életét. Ez főleg annak köszönhető, hogy tíz emberből minimum három állig felfegyverzett bűnöző volt, s csak úgy burjánzott a velejéig romlott korrupció. Minden utcasarkon lövöldözések, robbanó kocsik és időnként felbukkanó, feltűnően magasan ugráló, szupererővel rendelkező „ügynökök”, akik nem kíméltek senkit, akik az útjukba kerültek, legyen az bűnöző, vagy ártatlan kisember. De végül is a rendkívül magas költségekkel járó Ügynökségi Program elérte a célját, a bűnözés totálisan megszűnt a városban, és a rendszer rendkívül jól működött.
Pár évvel később azonban Katherina Thorne miatt minden megváltozott. Ő is része volt a programnak, de saját titkos fejlesztésekbe kezdett, amit szerencsére sikerült
Jóval a játék megjelenése előtt elindult a LIVE-on, egy összesen öt részes animációs sorozat, mely ingyenesen letölthető, és a játék előzményeit dolgozza fel. Ez a kapocs az első és a második rész között, megtekintése erőteljesen javallott, nem csak azért, hogy megértsük mi is történt valójában az eltelt idő alatt, hanem azért is, mert nagyon magas színvonalon prezentálják nekünk mindezt. Végtelenül cinikus, humoros és szórakoztató kisfilmek ezek, nem érdemes kihagyni leleplezni, de megfékezni sajnos már nem. Thorne-t kirúgták a cégtől, ami miatt ő bosszút esküdött, és a saját maga által kifejlesztett vírusnak köszönhetően az összes ügynököt a másvilágra küldte, s ezzel együtt a programnak is befellegzett. Ennyi viszont nem volt elég neki, létrehozott egy terrorista szervezetet, a Sejtet, melynek célja az ügynökség teljes kiiktatása volt. Emberek százait fertőzte meg a vírussal, mely hetek alatt katasztrofális helyzetet idézett elő, Pacific City akkor már békés városában. A vírus gyorsan terjedt, semmi sem állíthatta meg. Vagy mégis? Pár tudós rájött arra, hogy a fertőzött zombi-szerű lényeket a napfény a másodperc töredék része alatt porrá változtatja. Ezzel újra felcsillant a remény eme sokat megélt városban, és eljött az ideje annak, hogy új ügynökök tegyenek rendet a káoszban. Eljött a te időd, ügynök!
A Crackdown folytatásának lehetősége szinte azon nyomban felmerült, hiszen mindegy hogy milyen oknál fogva (Halo 3 béta), de az eladások tekintélyesnek bizonyultak. Sajnos azonban különböző okoknak köszönhetően az eredeti fejlesztőcsapatot lecserélték, s a projektet többszöri újraindítás után végül egy évvel ezelőtt kezdték el valóban fejleszteni. Ez erőteljesen meg is látszik a folytatáson, hiszen alapjaiban véve az egész szinte teljesen ugyanaz, mint az elődje volt. A grafikai engine minimális fejlesztéseken esett csak át, ami legfőképpen az egyszerre megjeleníthető ellenfelek számában fog jelentkezni -ez viszont meglehetősen látványos is. A cell-shaded grafika maradt a régi, némi polírozást azért kapott, de ez a mai piacon nem igazán állja már meg a helyét. Sajnálatos módon az eddig tapasztalt apró bugok megmaradtak: beakadó karakterek, súlytalan járművek és hasonlók rontják az összképet. Ami viszont ugyancsak a régi maradt, az a hihetetlenül nagy játékélmény, és ez bizony mindent visz!
Az újítások az első részhez képest legfőképpen fegyverekben, illetve járművekben fognak jelentkezni. Az arzenálunk több mint kielégítő, mindegyiknek megvan a maga erőssége és gyengesége, érdemes mindegyiket kipróbálni. A járművek irányítása, igaz, nem változott (rendkívül idegesítő), viszont a felhozatal ugyancsak változatosra sikerült, és ha eljutunk a helikopterig, és van pár cimboránk akikkel co-opban tudjuk kenni, felejthetetlen élményekben lesz részünk. A legendásan hírhedt, gyűjtögetnivaló ügyességi- és titkos gömbök is nagy fejlődésen mentek keresztül, ugyanis lesznek olyan gömbök, amiket csak co-opban tudunk majd felvenni, illetve lesznek olyanok is, amik szemtelen módon menekülnek majd előlünk. Illetve a történet alaposabb megértésére különböző naplókat is találhatunk, melyekkel végleg összeáll a kép arról, valójában mi történt a városban.
Ezúttal négyen is tudunk majd egyszerre játszani, ilyenkor annak a történetét visszük tovább, aki a meccset hosztolta, viszont mindenki személyre szabottan tud majd fejlődni és gyűjtögetni is, ezt szerencsére mindenkinek megjegyzi a játék. Akárcsak az első részben, itt is kapunk multiplayeres lehetőségeket, ezúttal azonban többen is lehetnek egy meccsben. A gond viszont maradt a régi; ugyanis ha nálunk fejlettebb ügynökökkel hoz össze a sors, akkor szinte semmi esélyünk nem lesz ellenük, lévén ők sokkal erősebbek, fejlettebbek és jobban felszereltek nálunk. Nem igazán próbálgattam ezt az opciót, úgy gondoltam majd csak akkor állok neki, ha már maxira ki vagyok gyúrva, és akkor talán még élvezni is fogom.
Természetesen itt is lesznek tetős-, illetve járműves versenyek, melyekkel nagymértékben tudjuk majd fejleszteni az ügyességünket és vezetési képességeinket. Külön dicséret illeti a fejlesztőket azért, hogy ezúttal valóban lesz értelme mind az öt képességünknek (ügyesség, erő, célzás, robbantás, vezetés). Ugyanis csak akkor tudjuk majd teljes pompájában élvezni az anyagot, ha mindegyiket maximumra kifejlesztettük, ez viszont egy igencsak hosszadalmas, fáradságos, de rendkívül élvezetes része a játéknak.
A Crackdown 2, akárcsak az első rész, csúfosan elbukott demó fronton, viszont azok, akik mégis tettek egy próbát a teljes változattal, nem bánták meg. Van ebben a játékban valami egészen elképesztő vonzerő, ami miatt egyszerűen lehetetlen abbahagyni. Nem egy olyan embert ismerek, aki már napok óta nem megy sehova, nem csinál semmit, aludni se nagyon tud, mert nem képes letenni a kontrollert, és ezt bizony manapság kevés játék tudja csak elérni. Nyilván felmerülhetett benned a kérdés, kedves olvasó, hogy mire fel kapott viszonylag „kevés” pontot? Nos, ez csak látszólag kevés, a Crackdown 2 egy betonkemény 7.5, ami azt jelenti, hogy egy nagyon jó játék, amit mindenképpen érdemes megvenni, és kipróbálni. Minden kisebb nagyobb hibájának ellenére legfőbb erénye az, hogy nagyon élvezetes és szinte lehetetlen abbahagyni, és ez bizony nagy dolog, ki ne maradjatok belőle!
Pár évvel később azonban Katherina Thorne miatt minden megváltozott. Ő is része volt a programnak, de saját titkos fejlesztésekbe kezdett, amit szerencsére sikerült
Pacific City Archives
Jóval a játék megjelenése előtt elindult a LIVE-on, egy összesen öt részes animációs sorozat, mely ingyenesen letölthető, és a játék előzményeit dolgozza fel. Ez a kapocs az első és a második rész között, megtekintése erőteljesen javallott, nem csak azért, hogy megértsük mi is történt valójában az eltelt idő alatt, hanem azért is, mert nagyon magas színvonalon prezentálják nekünk mindezt. Végtelenül cinikus, humoros és szórakoztató kisfilmek ezek, nem érdemes kihagyni
A Crackdown folytatásának lehetősége szinte azon nyomban felmerült, hiszen mindegy hogy milyen oknál fogva (Halo 3 béta), de az eladások tekintélyesnek bizonyultak. Sajnos azonban különböző okoknak köszönhetően az eredeti fejlesztőcsapatot lecserélték, s a projektet többszöri újraindítás után végül egy évvel ezelőtt kezdték el valóban fejleszteni. Ez erőteljesen meg is látszik a folytatáson, hiszen alapjaiban véve az egész szinte teljesen ugyanaz, mint az elődje volt. A grafikai engine minimális fejlesztéseken esett csak át, ami legfőképpen az egyszerre megjeleníthető ellenfelek számában fog jelentkezni -ez viszont meglehetősen látványos is. A cell-shaded grafika maradt a régi, némi polírozást azért kapott, de ez a mai piacon nem igazán állja már meg a helyét. Sajnálatos módon az eddig tapasztalt apró bugok megmaradtak: beakadó karakterek, súlytalan járművek és hasonlók rontják az összképet. Ami viszont ugyancsak a régi maradt, az a hihetetlenül nagy játékélmény, és ez bizony mindent visz!
Az újítások az első részhez képest legfőképpen fegyverekben, illetve járművekben fognak jelentkezni. Az arzenálunk több mint kielégítő, mindegyiknek megvan a maga erőssége és gyengesége, érdemes mindegyiket kipróbálni. A járművek irányítása, igaz, nem változott (rendkívül idegesítő), viszont a felhozatal ugyancsak változatosra sikerült, és ha eljutunk a helikopterig, és van pár cimboránk akikkel co-opban tudjuk kenni, felejthetetlen élményekben lesz részünk. A legendásan hírhedt, gyűjtögetnivaló ügyességi- és titkos gömbök is nagy fejlődésen mentek keresztül, ugyanis lesznek olyan gömbök, amiket csak co-opban tudunk majd felvenni, illetve lesznek olyanok is, amik szemtelen módon menekülnek majd előlünk. Illetve a történet alaposabb megértésére különböző naplókat is találhatunk, melyekkel végleg összeáll a kép arról, valójában mi történt a városban.
Ezúttal négyen is tudunk majd egyszerre játszani, ilyenkor annak a történetét visszük tovább, aki a meccset hosztolta, viszont mindenki személyre szabottan tud majd fejlődni és gyűjtögetni is, ezt szerencsére mindenkinek megjegyzi a játék. Akárcsak az első részben, itt is kapunk multiplayeres lehetőségeket, ezúttal azonban többen is lehetnek egy meccsben. A gond viszont maradt a régi; ugyanis ha nálunk fejlettebb ügynökökkel hoz össze a sors, akkor szinte semmi esélyünk nem lesz ellenük, lévén ők sokkal erősebbek, fejlettebbek és jobban felszereltek nálunk. Nem igazán próbálgattam ezt az opciót, úgy gondoltam majd csak akkor állok neki, ha már maxira ki vagyok gyúrva, és akkor talán még élvezni is fogom.
Természetesen itt is lesznek tetős-, illetve járműves versenyek, melyekkel nagymértékben tudjuk majd fejleszteni az ügyességünket és vezetési képességeinket. Külön dicséret illeti a fejlesztőket azért, hogy ezúttal valóban lesz értelme mind az öt képességünknek (ügyesség, erő, célzás, robbantás, vezetés). Ugyanis csak akkor tudjuk majd teljes pompájában élvezni az anyagot, ha mindegyiket maximumra kifejlesztettük, ez viszont egy igencsak hosszadalmas, fáradságos, de rendkívül élvezetes része a játéknak.
DLC-k
Hamarosan két új DLC is meg fog jelenni a játékhoz: az első a „The Toy Box” lesz, ami hasonlóan az első rész kiegészítőjéhez új fegyvereket és járműveket fog majd tartalmazni. A második a „Deluge”, ami viszont új játékmódokkal fogja megörvendeztetni a rajongókat. A cég igazgatója szerint a cél az, hogy a vásárlók teljesen új játékélménnyel találkozzanak a jól megszokottakhoz képest. Figyelembe véve a Crackdown első részének igencsak tartalmas kiegészítőit, erősen javallott lesz ezeknek a beszerzése!
A Crackdown 2, akárcsak az első rész, csúfosan elbukott demó fronton, viszont azok, akik mégis tettek egy próbát a teljes változattal, nem bánták meg. Van ebben a játékban valami egészen elképesztő vonzerő, ami miatt egyszerűen lehetetlen abbahagyni. Nem egy olyan embert ismerek, aki már napok óta nem megy sehova, nem csinál semmit, aludni se nagyon tud, mert nem képes letenni a kontrollert, és ezt bizony manapság kevés játék tudja csak elérni. Nyilván felmerülhetett benned a kérdés, kedves olvasó, hogy mire fel kapott viszonylag „kevés” pontot? Nos, ez csak látszólag kevés, a Crackdown 2 egy betonkemény 7.5, ami azt jelenti, hogy egy nagyon jó játék, amit mindenképpen érdemes megvenni, és kipróbálni. Minden kisebb nagyobb hibájának ellenére legfőbb erénye az, hogy nagyon élvezetes és szinte lehetetlen abbahagyni, és ez bizony nagy dolog, ki ne maradjatok belőle!
most már kimerem jelenteni: Sose jöttek be a crackdown részek...:/
Crackdown 2 viszont inkább a Borderre hasonlít. külsőleg meg máshogy is. ;)
Erre a legjobb válasz: az én Apukám erősebb mint a tiéd! =)
nincs
11*
nincs csak felírat
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.