Marvel Heroes bétateszt

Történt egyszer, hogy a City of Heroes alkotói 2006-ban gondoltak egy nagyot, s mindenki számára ismerős környezetben képzelték el legújabb MMO-jukat, akkor még Marvel Universe Online címen.  Ám a Cryptic Studios egy évre rá beleroppant a teherbe és uszkve két évig nem is halottunk a projekt felől. 2009-ben megtört a jég, s a Gazillion Entertainmentnél kötöttek ki a jogok; négy év megfeszített munka után landolt nálunk az első játszható verzió – átnevezett címmel, hogy még véletlenül se emlékeztessen a rivális DC Universe Online-ra. A zárt bétateszthez való hozzáférésünket a San Mateo-i brigádtól kaptuk, akiktől nem áll távol a képregényes műfaj: ők követték el Super Hero Squad-címeket, de legújabb alkotásuknak a felnőtt(ebb)ek is örülhetnek. Az elmúlt években a műfaj némileg telítődött: jött a Champions Online, majd a DC Universe Online – s ilyen kihívókkal szemben a Gazillionnak eszébe sem jutott az, hogy havidíjat kérjenek a Marvel Heroesért. Soványabb pénztárcájú játékosok örülhetnek annak, hogy a játék free-to-play modellben lát napvilágot, valamikor tavasszal.

Nem csupán szimpla névváltoztatásról beszélhetünk a Marvel Heroes esetében, hanem maga az alapfelállás is jelentősen eltér a DC-féle megoldástól. Példának okáért hőseinket immáron madártávlatból, izometrikus nézetben láthatjuk, s a játékmenet erősen hajaz a Diablo-ra. A nézdahátam-stílusú MMO-kkal szemben már üdítő volt látni ezt a megoldást, de a hasonlat ebben még nem merül ki:  a kezelőfelület és az irányítás szintén a Blizzard klasszikusát idézi. A világmegváltó küldetések egymás sarkát tapossák, különösebb meglepetés nélkül – ha bírod az akció-RPG-ket, már az első perctől kezdve belerázódsz a produktumba. Ha viszont egyedi szuperhőst szeretnél megalkotni, csalódni fogsz. A játékban ugyanis a már ismert szereplők bőrébe bújhatunk bele: van itt Pókember, Hulk, megannyi X-Men, Black Panther, Amerika Kapitány, Iron Man, Thor, Deadpool és vagy húszféle más pozitív hős, akikről rosszabb esetben még nem is hallottál. Ezzel együtt búcsút mondhatunk a képességeink és egyéb tulajdonságaink variálásának, hiszen minden irányítható szereplő egyedi kunsztokkal nyomul – s ezektől eltérni nemigen lehet. Bár a kezsüelebb beállítottságúaknak bővel elég lesz a háromféle skillfa – első ránézésre bőkezű - kínálata is.

Nem mondom, határozottan jót tesz az újrajátszhatóságnak az, ha több karakterrel is nekivágunk a világnak, hiszen így mindig eltérő stílusban tudunk nyomulni. Minden egyes küzdelem más és más taktikát követel meg, nem beszélve a főellenségekről sem. Mielőtt még az új Ultimate Alliance-t várnánk a címtől, elmondjuk, hogy egy korai bétával volt dolgunk, melynek minősége hagy némi kívánnivalót maga után, éppen ezért messzemenő következtetéseket nem is vonhatunk le. Nézzük a jó dolgokat: a környezet szép, a világ szinte életre kell a csata közepén. Olykor arrébb repíthetjük az ellenfeleket egy széllökéssel, hozzávághatjuk a veszteglő autókhoz, félpercenként látványos robbanásoknak lehetünk szemtanúi. Viszont a világ túlságosan is puritán, sokkal több járókelőt is elviseltünk volna – hiányoltuk azt a részletgazdagságot, amellyel még élőbbé tehették volna kalandjaink helyszínét. Bár így semmi sem vonja el a figyelmünket a harcról.

A történetről jót vagy semmit. Való igaz, nehéz új ötletekkel színesíteni a megszokott forgatókönyvet. Az antihősök visszatértek, hogy aztán világuralomra törjenek, mindezt az ártatlanok vére árán – a bonyodalmak képregényes átvezetőkben hömpölyögnek. A tennivaló ugyan sok, olykor még el is veszünk benne, ám kétségtelen, hogy hosszabb távon unalomba fulladhatnak a hasonszőrű küldetések. A változatossággal nem lehet gond, rengeteg témát felölel a játék: a városi helyszínek mellett gyárakban, erdőkben is megfordulunk és körülbelül ugyanennyi időt töltünk épületbelsőkben - pedig a bétát 4-5 óra alatt végig lehetett tolni, s ennyi idő alatt sem találkoztunk újrafelhasznált elemekkel.

A kihívással nem áll hadilábon a játék, de a fejlesztők talán túlságosan is átestek a ló túloldalára. Amikor főellenségekkel találkozunk egyedül csak iszonyatos erőfeszítések árán győzedelmeskedünk. A többi játékosra nemigen számíthatunk, mivel a zárt bétában csak szerencsével csődíthetünk össze egy csapatot, de az is lehet, hogy csak rossz időpontot választottunk. Venommal, Magnetóval és a többi nemezissel hosszú perceket elszöszölünk majd: elég egy óvatlan mozdulat és máris fűbe harapunk. Átgondolt taktika és társak kellenek ide, de amíg nem nő a szerverek populációja, addig nem is lesz maradéktalan az örömünk. Ilyen a játékújságírók élete, szóval felesleges irigykednetek.

Az irányítás a szokásos kattintgatás-parádé, pár korántsem olyan kifinomult formát kapott, mint a zsáner többi darabja. Kicsit akadozva, botladozva haladunk előre, s mindezt tetézi a karakterek darabos animációja is. A kiadott utasítások és a mozgás közti ping még elég nagy és sokszor kell korrigálnunk is. Még egy olyan dolog, amit a korai tesztverzió számlájára írhatjuk, és egyben sajnáljuk a fejlesztőket is, elvégre jó pár bug vár javításra a tavaszi premierig. Ujjaink hamar elfáradnak, ami nem lenne baj, ha látnánk tetteink pozitív hatásait is. Rengeteg alapvető funkció még nem működik, s időrabló tartalmakban is híján van a program. Egy szuperhősös címben elvárható lenne, hogy pár perc alatt átrendezzük a terepet, ám a rombolhatóság csak néhány esetben megengedett.

A felvehető tárgyak újabb fegyvereket, jelmezeket takarnak - van értelme a lootolásnak is, de igazán megnyerő cuccokat nagyítóval kell keresnünk a Marvel Heroesban. A látványvilág úgy-ahogy megfelel az elvárásainknak, igaz láttuk már az Unreal Engine 3 szebb arcát is. Igazából az ellenfelek és saját hőseink néznek ki úgy, mintha egy öt évvel ezelőtti játékból bukkantak volna elő, a hanghatások pedig néhol igen túlzóak. A látottak nem győztek meg minket teljesen: az MMO szinte minden aspektusa további finomításokra szorul. A választható hősöket tekintve a kevesebb több lett volna, sokszor találkozni teljesen ugyanúgy kinéző Pókemberekkel, ami eléggé illúzióromboló tud lenni. A cél az volt, hogy meglévő alapokra építkezzenek, mégis elkélne több lehetőség a karakter-testreszabási képernyőn.

Kétségtelen, hogy van potenciál a Marvel Heroesban, még mindig hatalmas öröm emberfeletti erőknek parancsolni, fél kézzel dobálni a mobok százait, mindezt az emberiség szolgálatában. A népszerű képregény-univerzum akkor fog megérni a játékosok millióinak befogadására, ha beindul a nagyüzemi tartalomgyártás és finomhangolás. A műfaj túlságosan is telített, a Gazillionnak kaparnia kell a rajongók kegyeiért – de bízzunk abban, hogy egy 300 főt foglalkoztató csapat minden akadályt legyőz. A free-to-play elven működő MMO tavasszal érkezik, s már most bizalmat szavazhatsz neki, elvégre háromféle támogatói csomagot is vásárolhatunk hozzá, nem kevés ingame extra fejében.