Prince of Persia: The Lost Crown teszt

Link másolása
Értékelés 8.0
Reneszánszát éli a metroidvania műfaj és a régóta parlagon hagyott franchise-ok feltámasztása is, a Ubisoft pedig újra megmutatta, hogy ügyesen tud összekeverni két jó dolgot egy harmadikká.

Az emlékezetes bejelentő trailer óta eltelt időben egyre-másra érkeztek a különböző videók, képanyagok, karakter bemutató és lore elemeket taglaló posztok, így elég jó képet kaphatunk a játékról még az előtt, hogy elindítanánk. A dolog szépsége, hogy ez a kép csak árnyalódik, de nem változik meg a rajt után sem, így egy nem túl meglepő, de legalább annyira kellemes végeredményt tisztelhetünk a Ubisoft legújabb házasításából.

Ahogy az Avatar: Frontiers of Pandorával, úgy a Prince of Persia: The Lost Crownnal is egy jól működő receptet követ a francia fejlesztő és kiadó: vegyünk egy népszerű franchise-t, amit milliók szeretnek, és még ha nem is feltétlenül a popkultúra alapköve, kellően ismert ahhoz, hogy akár azok is felkapják rá a fejüket, akik nem igazán számítanak hardcore gamernek. Ehhez adjunk hozzá egy jól működő, ismerős játékmenetet, amit könnyen elsajátítunk, de nehezen válunk a mesterévé, és ami úgy adja meg a fejlődés érzetét, hogy közben megmarad a kihívás a játék egészében.

A The Lost Crown helyzete annyival jobb a Frontiers of Pandoráénál, hogy nem egy másik Ubisoft-franchise játékmenetét kapta kölcsön, hanem egy sokkal univerzálisabbat. A játék egy oldalnézetes hack-and-slash metroidvania, jócskán megszórva harccal, puzzle- és platformer-feladványokkal, amelyekhez még megkapjuk a széria védjegyévé vált időmanipulálós képességeket is. Így tud majd hősünk, Sargon a semmiben is a falon futni, vagy szellemképet készíteni magáról, amelyhez bármikor visszatérhet. A Sands of Time trilógiában korábban nem látott alternatív idősíkok is megjelennek, és nemcsak az így elérhető plusz platformok és útvonalak személyében, hanem a korábbi játékokhoz hasonlóan komoly narratív szerep is jut az időt befolyásoló erőinknek.

Történetünk szerint ugyanis Perzsiát 30 éves válság sújtja, mivel a Simurgh, az idő isteneként tisztelt madár, aki a soron következő uralkodót is kijelöli, eltűnt. Az aszályok és éhínségek mellé az invázió, mint sorscsapás is betársul, de ezt szerencsére a perzsa hadsereg legerősebb katonái, a Halhatatlanok sikeresen visszaverik. Az ünneplés azonban rövidéletű, mivel a látszólag áruló Anahita tábornok, aki egyben a mentorunk is, elrabolja a perzsa herceget, és az időátok sújtotta Qaf hegy fellegvárába viszi, valószínűleg azért, hogy általa lépjen kapcsolatba a Simurgh-gal, és ezzel megszerezze a trónt. Célunk alapvetően a herceg megmentése lesz, viszont a történet jó pár csavart tartogat majd a számunkra.

A készítők mindenképpen megérdemelnek egy jó nagy főhajtást, amiért ennyire belemásztak a közel-keleti mítoszokba és mondákba. Igaz, valószínűleg egy néprajzos vagy antropológus a haját tépné a pontatlanságok miatt, bár a God of War után nem illik már ezen fennakadni. Sargon, Anahita, a Simurgh, vagy a mentési pontként funkcionáló Wak-Wak fák, de még maguk az ellenségek is mind-mind a perzsa történelem vagy mondavilág elemei, azokat kisebb-nagyobb változtatással ültették be a játék világába.

Maga a játékmenet klasszikus metroidvania, a továbbjutást alapvetően képességeink korlátozzák, nem pedig a mi ügyességünk, bár a bossok esetében a „git gud” filozófia azért befigyel. A pálya tele van felszedhető emléktárgyakkal, megkereshető kincsekkel és fejlesztésekhez használható Xerxes-érmékkel. A főküldetések mellé olyan mellékküldetéseket is kapunk, amelyek az adott jutalmon felül a játék világát színesítik, vagy pedig kifejezetten a fő történethez szolgáltatnak adalékot. Qaf eldugottabb sarkaiban találjuk rendszerint a legjobb kincseket és medálokat, azonban ezekhez olyan platformer-szekciók vezetnek, amelyek nagyobb kihívást jelenthetnek a bossoknál. Szerencsére a Ubisoft nagy hangsúlyt fektetett a játék készítésénél arra, hogy nemcsak az egyébként igen nehéz játék kihívásait finomhangolhassuk, hanem arra is, hogy különböző kisegítő lehetőségekkel könnyítsünk a dolgunkat. Az izzasztóbb platformer-szekciók például átugorhatóak, igaz, ez nem mindegyiknél van így. Új harci képességekre is szert tehetünk, ha a térképen eldugott arénákban legyőzzük alternatív idősíkból származó változatainkat. A szövevényes pályák, az ability-gate és a tényleg rohadt nagy térkép okán valós a 25 óra körüli játékidő, ha pedig meg akarunk találni minden kincset és fejlesztést, akkor ennél is többre számíthatunk.

Szintlépés, skillfa nincs a játékban, a fejlődés egyrészt fegyvereink fejlesztéséből és életerőnk növeléséből áll, másrészt a különböző amulettek nyakláncunkra pakolásából. Ez talán a legfontosabb felszerelésünk, mivel a passzív és aktív képességeket is ezek a kiegészítők adják majd. Minden medál adott számú foglalatot igényel, az elérhető foglalatok számát mellékküldetések teljesítésével és kincskereséssel, valamint a fő történet mentén haladva a bossok legyőzésével tudjuk majd növelni. Ellenfeleink általában respawnolnak, ha kimegyünk a „szobából”, csakúgy, mint a Symphony of the Nightban, és bár nem szedhetünk fel új fegyvereket, cserébe elég változatos a harc a kitérésekkel, kombókkal, a hárítással és spéci támadásainkkal. Ez utóbbi kettő adja azt az animés felhangot a játék látványvilágának, ami határozottan jól áll neki. Néha komolyan az volt az érzésem egy-egy átvezetőben látható harc során, hogy minimum a Bleach vagy a Naruto egyik jól animált részét nézem.

A látványt a bejelentés után sokan támadták, mivel túlságosan rajzfilmesnek, már-már mobiljátékosnak találták. Ez valóban így van, hiába szép a játék és igényes a stilizált megvalósítás vagy a változatos, olykor tényleg áll-leejtően kinéző környezetek, a generáció szent gráljaként tisztelt grafikai részletességnek és a sugárkövetésnek se híre, se hamva, konzolon konkrétan nincs opció a grafikai részletesség állítására, igaz, cserébe úgy fut, mint az álom.

Sirdani Switch-es különvéleménye:

A Prince of Persia: Lost Crown egyik legnagyobb ütőkártyája, hogy az előző generációs konzolokra is ellátogat, és elvileg minden platformon képes tartani a betonstabil 60 fps-t. Szerencsére nincs ez máshogy a Nintendo konzolján sem: a játék dokkolt módban 1080p-s felbontáson, handheld módban pedig 720p-n szalad 60 képkockával másodpercenként. Ezzel összhangban az irányítás is rendkívül fluid és reszponzív, a tökéletes teljesítménynek hála játékmenetileg semmilyen hátrányt sem szenvedünk el Switchen. És hogy ezért mennyit kell feláldoznunk a látvány oltárán? Egyáltalán nem sokat!

A karakterek mennyisége és a pálya díszítettsége szemlátomást nem lett limitálva a Nintendo masináján. Az effektek tekintetében pedig a biztonságos utat választották a fejlesztők: nemhogy sugárkövetésnek, de még csak mezei tükröződésnek sincs igazán nyoma, az ambient occlusion is igencsak fapados, ahogyan a részletekbe menő tesszaláció nyomát sem igazán találhatjuk. Helyette viszont ami van, az vizuálisan bugmentes: a hajszálak nem ugrálnak összevissza, az árnyékok rezzenés nélkül mind tűélesek, az animációk pedig abszolút folyékonyak. A leginkább zavaró downgrade a textúrákat érintette, a karakterek az átvezetőkben hunyorítva sem mondhatóak szépnek, de a 60 fps jócskán kárpótol érte, főleg a kisebb méretű képernyőn. - sirdani

Nem minden fenékig tejfel azért itt sem. Ha már ihletődésnél járunk, akkor a térkép dizájnja elég egyértelműen az Ori-játékokból lett kölcsön véve, de a legszemtelenebb nyúlás számomra Vahram karakterdizájnja volt. A Halhatatlanok vezére ugyanis egy az egyben Vergil a Devil May Cry-ból, pár apró különbséggel, mint a kardja markolata, némi arcszőrzet, és hosszú kabát helyett köpenyt hord, de ez mit sem számít, amikor komplett támadásokat vettek át a Devil May Cry 3-ból. Elismerem, hogy Vergil ikonikus karakter, de az ilyen húzások csak azt az érzetet keltik, hogy mégsem voltak olyan kreatívak a készítők. Ahhoz már jóval több időre volt szükségem, hogy leessen: a nyakláncunkra rakható medálok között semmilyen szinergia nincs, így igazából buildekről sem beszélhetünk, holott jelenleg is létezik az a medál, ami sikeres hárítás esetén egy időbuborékot hoz létre, amelyben az ellenség lassabban mozog. Nem tette volna tönkre a játék balanszát egy olyan medál, ami a hárítás utáni counter attack sebzését növeli, vagy a hárítási időablakot növeli. A kisebb grafikai bugokról szerencsére csak említés szintjén kell beszélni, mivel az a néhány darab, ami előjött, maximum illúzióromboló volt, nem akasztotta meg a játékmenetet.

A bejelentéskor nem csatlakoztam a fujjogókhoz, azonban kíváncsian vártam az újabb és újabb részleteket, hogy még a megjelenés előtt meggyőzzön a Ubisoft arról, hogy az új hercegtelennek tűnő Prince of Persia (valójában több is van!) nem csak egy rókabőr lesz egy ismert brandről, hanem egy olyan új irányvonal, amit tartani tudnak a későbbi játékok esetében is. A történet érdekessége, a látvány hangulata, a játékmenet fluiditása és a lore összessége önmagában elegendő ahhoz, hogy a pár kisebb-nagyobb hiba ellenére is úgy tekinthessünk a The Lost Crownra, mint a sorozat feltámadására.

A Prince of Persia: The Lost Crown 2024. január 18-án jelenik meg PC-re, Xbox Series X/S-re, Xbox One-ra, PlayStation 4-re, PlayStation 5-re és Nintendo Switch-re. Mi PlayStation 5-ön próbáltuk ki.

Kapcsolódó cikk

24.
24.
delphijos
#23: Persze, persze. PS1 grafika…. Haladjunk.
23.
23.
Sakee
#20: " Gyönyörű a játék,"
bocs rosssz a szemed, mert lehet hogy szép, de hogy 10évvel le van maradva a kinézet az is biztos. Semmi nincs benne grafikailag.
22.
22.
Sakee
"konzolon konkrétan nincs opció a grafikai részletesség állítására, igaz, cserébe úgy fut, mint az álom."
igen nyomtam a demot, gondoltam egy havi ubi+ ,hogy majd nyomom, de ezt nem, álom fejében majdnem 360/ps3 grafika egy nagy szar már elnézést az 50eruós árért amit kérnek érte. 10 évvel le van maradva még ha 2d platformer is. A játékmenet más kérdés, nem nyűgözött le.
21.
21.
Doomsayer
#20: Egyetértek. Van egy pár jó értékelés a játékról azoktól, akiknek adok a véleményére és ezek alapján mindennek kinéz a játék, csak nem egy low effort fosnak. Akármi is lett belőle az nem egy silány játék. Mi régiek nem szeretjük, de legalább remélhetjük, hogy a nagyszájú újak a pénztárcájukkal szavaznak rá és nem csak a neten beszélnek.

szerkesztés:
Egyébként, ha tippelnem kéne, nekem ez egy ilyen belátható időn belül GP-be érkező cuccnak tűnik.
20.
20.
delphijos
Nem vagyunk egyformák, nem tetszhet ugyanaz, meg az is benne van hogy valaki mást várt ( bár szerintem 2024-ben ez teljesen OK POP játék ) de azt a kritikát hogy “low effort f@s” nem tudom elfogadni. Gyönyörű a játék, dugig van tartalommal, és harcrendszer is kidolgozott. Azért különbséget kéne tenni a “nem nekem való” vagy “én mást várnék” és valóban gyengén elkészített játék között.
19.
19.
Hoki György
Nem vártam annyira, mert az első trailer sikeresen kiakasztott, 13 éve van parkolópályán a sorozat, erre egy ilyen low effort vacakkal akarják kiszúrni az ember szemét? Tipikus trendkövetéssel, modern EDM hiphop trailer ostvel, fura karakterdizájnokkal, tipikusan olyan trailer volt, ami dühöt indukál a régi fanban - a trailer like/dislike rátiója alapján nem csak bennem. Aztán jött egy kövi, ami már nem volt annyira vacak, aztán mondták, hogy lesz demo, kipróbálni - esélyt adni - pedig semmibe nem kerül. Meg is tettem, és nem vártam jó játékot, és az Ubi PC-n mindent megtett hogy rossz legyen a benyomás - a demo nem működik vagy 1 óráig, mert a denuvo rendszer ami védi a demót összesz@rta magát az autentifikálással -, mégis egy kifejezetten jól összerakott, fluid, fun metroidvania lett a játék - nem egy Dead Cells a fenetrikusságában, de AAA stúdiótól kifejezetten jó. A sztorit még nem lehet tudni, miféle lesz, de csak a gameplayt ítélve, se nem szar, se nem low effort a játék, van stílusa, van személyisége, és benne van az a puzzle platforming komponens is, ami a sands of time óta az összes popnak sajátja. A demo meggyőzött, hogy ennek lehet esélyes, hogy új életet leheljen a sorozatba, ha más is megadja neki az esélyt ahogy én és még sokan tették az ellenérzések ellenére. A demó ingyenes, vagy fél óra hosszú, semmibe nem kerül kipróbálni és saját, hiteles véleményt alkotni a tévképzetek nélkül.

Valószínűleg vétel lesz a vége, akarom, hogy ez megmutassa az Ubinak végre, hogy ha van egy kreatív víziójuk, akkor is lehet vele boldogulni, ha nem AC a játék.

- Egyébként olvastam itt a kommentek között, hogy nem öregedett szépen a SoT trilógia, ha nem nosztalgikusan nézi az ember. Ezzel abszolút nem tudok egyetérteni, a játékok most is ugyanolyan jól működnek, mint régen, a mozgás rendszer, harcrendszer és pályadizájn még mindig mesteri (a Warriror Within harcrendszerét azóta se tudta replikálni semmi) a grafika az ami nem öregedett szépen, de csak 20 éves játékokról beszélünk. -
18.
18.
Zuzmo
#16: A Prince of Persia sorozat oldalnézetes platformerként indult, ezért nem értem, hogy lehet idegen tőle a metroidvania, ami annak egy alműfaja.
17.
17.
delphijos
#15: Igaz. COD-ot a népnek inkább minden évben ! ;) Ja, az amúgy is van….
16.
16.
Spazz Maticus
#14: Nem kell rákeresnem, gyerekkorom egyik kedvenc játéka volt, és rengetegszer végigvittem. A kettőt is.

És így ez a véleményem amit alább írtam, akkor most mi van ? ;)

15.
15.
Dark_Temptation
egy ujabb ubifos féle low effortos sz@r. aztán csodálkoznak hogy nincs igényesség a gaming piacon....
14.
14.
Zuzmo
#12: Javaslom, gulgiban keress rá, hogy Prince of Persia 1989...
13.
13.
delphijos
#12: Nem is ez a baj, hanem hogy arra se vették a fáradtságot hogy annyira utánanézzenek hogy nem is ő a szereplő.
12.
12.
Spazz Maticus
#11: Személy szerint én is végtelenül szánalmasnak tartom azon "kritikákat" a játék felé, amik a herceg kinézetén sírnak, tapintható sokukon az alig rejtett rasszizmus, de ettől függetlenül ez a game nekem nagyon nem tetszik.

Néztem, néztem a gameplay-t, próbáltam megszeretni, mivel én az előző részek nagy rajongója agyok, és biztos jó ez mondjuk a metroidvania stilus nagy rajongóinak, és ha nem Prince of Persia-nak hívnák még el is menne számomra, -mondjuk majd valamikor egyszer unalmamban- de akként nekem ez qrvagyenge.

Egyszerűen semmilyen hangulat nem jön át nekem a régiekből.

Ez van...
11.
11.
delphijos
Modtam én hogy a nagy fanyalgás ellenére jó cucc lesz ez. De hát mit vár az ember amikor olyan “kritika” is volt hogy “de hát nem is úgy néz ki mint a herceg”
10.
10.
Ca$Hman
1: Ezzel maximálisan egyetértek, az indie művészkedésekkel nekem is tele a tököm, a gamepass is tele van ilyen semmirevaló szeméttel... Oké vannak olyan addiktív indie játékok mint a Hades meg a hasonlók, de a többsége egy ilyen lassú, érdektelen, nulla jatekelmenyu kaptafa ipari hulladék.
9.
9.
Yanez
Ment a listámra. Demót persze majd kipróbálom, de szerintem szeretni fogom a játékot.
8.
8.
Seraph
Kipróbáltam a demót, műfajában nagyon jó játék. A PS2 korszak trilógiája meg rosszul öregedett ha levesszük a nosztalgia rózsaszín szemüvegét.
6.
6.
JinjeR
Na ilyenkor sírom én vissza a PS2 korszakot...Érdekes akkor tudtak jó játékokat csinálni most meg ...
5.
5.
Spaceghost
#3: Van demoja a játéknak, meg ahogy előttem írták ubisoft+-ban is benne van.
4.
4.
pandaril
#3: Nem mindenkinek jön be az ötlet, de például ez is benne lesz a Ubisoft+ kínálatában a megjelenés napjától (hogy a 3 napos early access is járni fog-e az előfizetőknek, az sajnos nem tiszta nekem). Persze, ha valakinek elvből nem szimpi a Ubisoft saját programja, a teljesen érthető.
3.
3.
hedzsooo
Ellentetben a korabbi PoP jatekokkal, eselyes h ez sohasem latja meg a napvilagot a Steamen, pedig megneztem volna eppen errol a cimrol h a jatekosok java mit gondol. Az olyanoket persze akik bele is toltak vagy 10 orat, nem csak teszem azt 10 percet.
En a magam reszerol total nem ezt varom tovabbra sem ettol a franchise-tol. 1 orara mondjuk Steamen lehet ki is probalnam akar, aztan vagy akar meg magaba is rantana a hangulata, vagy legfeljebb refund-ot kernek... De mivel ugye Steamre nem tettek a portekajukat az uborkaek igy el kell hinnem h biztosan jo lett, csak valoszinuleg nem az en izlesemnek
1.
1.
Seraph
Százszor többe nézem ezeket a videójátékokat mint az open world meg narratív AAA fostengert, vagy az annyira 2deep4you indie művészkedéseket ahol már játékmenet sincs kb. Több ilyen kellene.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...