Feladatunk korántsem lesz egyszerű, hiszen vonatunk karbantartása, a szállítmányozás lebonyolítása, illetve önmagunk életben tartása mellett az élővilággal és még a maffiával is meg kell majd küzdenünk. Mindezt persze a szokásosnak mondható PlayWay minőség mellett, ami nagyjából annyit jelent, hogy a részletesebb szimulációs megoldásokon túl ocsmány grafikában, AI fordítások minőségtelenségét megszégyenítő magyarításban, valamint vállalhatatlan szinkronban „gyönyörködhetünk”. Ezek után természetesen egyáltalán nem meglepő, ha valaki inkább úgy dönt, lecsatlakozik a következő lehetőségnél, aki viszont hozzám hasonlóan rajong az efféle bűnös élvezetekért, az bátran váltson jegyet a végállomásig, mert a Trans-Siberian Railway Simulatorban minden benne van, amiért egyszerre lehet imádni és utálni ezeket az agyament ökörségeket.
Az egyik ilyen az maga a korai hozzáférés mivolta, ami egyfelől előny, hiszen ezáltal jóval olcsóbban kóstolhatunk bele a vodka áztatta történetfoszlányba (van belőle demó és ingyenes prologue is), másfelől hátrány, mivel a PlayWay esetében korántsem törvényszerű, hogy az általuk megjelentett címek végül elnyerik a végleges formájukat. Őnáluk ugyanis kicsit másképpen folyik az ötletbörze, hiszen ahelyett, hogy egy-egy ígéretes projektre lőnék el az összes puskaporukat, inkább minden valamirevaló koncepcióból demókat, prologuekat, valamint early access változatot gyártanak, amik közül végül a játékosközösség és a streamerek érdeklődése alapján csemegéznek. A játék minősége általában sokadrangú, ha ugyanis egy ötletet felkap az internet, akkor az lehet bármilyen rossz is, onnantól kezdve zöld lámpát kap, ily módon a természetes kiválasztódás mintájára apasztják lejjebb az időközben jókorára duzzadt portfoliójukat.
Ezen megoldásnak nyilván akadnak majd vezéráldozatai, ugyanakkor teret ad a kísérletezésre, hiszen jóformán korlátok nélkül vághatnak bele a fejlesztők a legnagyobb marhaságokba is, lévén, a kreatív kontrol többnyire az ő kezükben marad. Ennek folyományaként születhetett meg jelen próbakör cikkünk alanya is, a Trans-Siberian Railway Simulator, amiben amellett, hogy egy vonat épségben tartása lesz a feladatunk, meg kell birkóznunk a keleti vidék éghajlatával, a vérszomjas vadvilággal, a könyörtelen maffiával és az sem árt, ha mindeközben gyakran nézünk a vodkásüveg fenekére. Ellenségekből és kiszámíthatatlan történésekből tehát akad majd bőven, szerencsére azonban egyik-másik problémaforrást akár ki is kapcsolhatjuk attól függően, hogy a menüben melyik opciót választjuk az új játék feliratra kattintva.
A szimulátormód a legalapabb, hiszen ebben az esetben kizárólag csak a vonattal kell foglalkoznunk, ennél eggyel komplikáltabb a túlélőmód, ahol mindezek mellett még a saját igényeinkre (éhség, szomj, alkohol, részegség, betegség, hipotermia) is muszáj lesz figyelnünk, végül pedig ott van a történetmód, ami kétségkívül a legkomplexebb mind közül, hiszen itt a fentebb már emlegetett dolgokon túl a maffia is beköszön, akiknek küldetéseket teljesíthetünk. Én főleg ez utóbbit ajánlom kipróbálásra, mert a sokféle változónak hála jóval több olyan pillanatban lehet részünk, ahol akár a bugok, akár az aktuális helyzet komikus mivolta miatt, de dőlni fogunk a röhögéstől. Mondjuk abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a fejlesztők szánt szándékkal mentek el ebbe az irányba, ugyanakkor, ha már így alakult, akkor sokkal jobban járunk, ha kikapcsoljuk az agyunkat és a különféle összefüggések keresése helyett inkább csak élvezzük az elénk kerülő megannyi marhaságot.
Azért mindeközben ne menjünk le teljesen katatón állapotba, mivel a Trans-Siberian Railway Simulator a vonatvezetés esetében alaposan megköveteli a figyelmet. Ugyan a fejlesztők elmondása alapján kissé leegyszerűsítették a játékban helyet kapó VL 10 mozdony kezelését, még ennek ellenére is rengeteg kapcsoló, kijelző, gomb és kar vár az önjelölt masinisztákra, aminek fényében az új játék indulásakor felugró tutorial elfogadása nemcsak ajánlott, hanem egyenesen kötelező. Ezen keresztül ráadásul nemcsak a gépszörny irányításának minden csínját-bínját tanulhatjuk meg, hanem azt is, miként cseréljük le a folyamatosan kopó alkatrészeket, illetve, hogy mit érdemes megvenni az állomások környékén megtalálható boltok portékái közül. Apró tipp, hogyha a maffiaboltban beruházunk a Kalasnyikovra, akkor büntetlenül lelőhetjük vele az ott álldogáló gengsztereket, ily módon ingyen megszerezve a maradék cuccukat.
Ez persze a későbbiekben még változhat, teszem azt egy hírnév rendszer bevezetésével, ami keretek közé szorítaná a most még megtorlatlan vérengzéseinket, egyelőre azonban semmilyen szankció sincs és sajnos nem ez az egyetlen hiányosság. A korai hozzáférésből adódóan ugyanis szinte minden téren felmerülhet bennünk némi hiányérzet, amire a fejlesztők fel is hívják a figyelmet a játék indítását követően. Az egyik legszembetűnőbb ezek közül a bejárható pálya mérete, ami jelenleg kimerül a Novosibirsk-Zapadny és Litvinovo közötti, kicsivel több, mint 200 km-es vasúthálózatban. Ez persze elsőre nem tűnik kevésnek, viszont így is eltörpül a teljes transzibériai vasútvonal 9288,2 km-es hosszához képest, amit az ígéretek szerint valódi térképek segítségével és a Google Maps hathatós közbenjárásával fogunk megkapni, méghozzá 1:1 arányban feldolgozva.
A VL 10 mozdony kidolgozottságát és kezelhetőségét leszámítva tehát a Trans-Siberian Railway Simulator egy tipikus félkész PlayWay játék, ami kiválóan beleillik a kiadó korábbi portfóliójába. Ennek megfelelően tele van hülyébbnél-hülyébb bugokkal, az elérhető magyarítás sokhelyen katasztrófa (ajánlom mindenki figyelmébe a játék Steames adatlapját), mozdonyunk kivételével a megvalósítás még maximum beállítások mellett is ocsmány, az orosz akcentussal gazdagon átitatott angol szinkron pedig már a 80-as évek akciófilmjeiben is kínos lett volna. A felsorolt problémák akár már külön-külön is képesek lennének elvenni a kedvét bárkinek a folytatástól, nemhogy együtt, én mégis itt vagyok és ahelyett, hogy megvetném, inkább újra beülök a vonatfülkébe és felhajtok egy jéghideg vodkát, miközben csutkára tolom a gázkart. Egész egyszerűen nem lehet nem imádni ezt a csodálatos förtelmet, aminek egyetlen valódi hibája az, hogy talán sosem fog tudni átlépni a korai hozzáféréses vágányzáron, aztán ki tudja, lehet pont ez lesz az a projekt, ami sínre kerül és ha nehezen is, de elkerüli kisiklást. Pár év és talán kiderül.
A Trans-Siberian Railway Simulator május 30-tól érhető el, kizárólag PC-n.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.