A múlt héten végre sikerült időt szakítanom, hogy elmenjek egy moziba és megtekintsem a filmet. Mikor ezt elmondtam Mykonak, kapva kapott az alkalmon, hogy ha már úgyis van belőle játék, nézzem meg azt is. Előre bocsátom, hogy nem tisztem a filmet megítélni, nem is szándékoztam. Röviden annyit, hogy akinek tetszett annak szerintem ez is be fog jönni (nekem tetszett).
A FILM
Aki már látta a filmet az ugorjon egy bekezdést, a többiek maradjanak! A Jégkorszak második részében megtekinthetjük Sid, Diego és MamFred újabb kalandjait. Az első résszel ellentétben most a mókus is több szerepet kapott a filmben, az ő kalandjain is sokat lehetett nevetni. Új szereplőket is hozott a film, melyekről egy fikarcnyit sem fogok elárulni :P.
A JÁTÉK
Természetesen a játék elsősorban gyerekeknek készült, de a felnőttebb korosztály is jó szórakozásnak nézhet elébe. Mikor már magamnál tudtam a játékot, előkotortam a fiók aljából a már porosodó gamepadot (talán a LEGO Star Wars óta pihen a helyén). Telepítés és kalibrálás után nekikezdtem a játéknak. A grafika meglepően jól teljesít, mostanra már középkategóriába csúszott gépemen is maximumon futott. A látványvilág hangulatos, hasonlít a filmben megszokotthoz. A környezeti textúrák jók, bár nem kiemelkedők. Az effektek hasonlóan jól teljesítenek, nem vonnak le semmit a játék hangulatából, megteremtik az alapot, hogy magával szippantson minket a jégkorszak idejében játszódó játék. Az állatok nagyon jól kidolgozottak, néhol kicsit kockásra sikeredtek, de nagyon stílusosak. Láthatunk majd ős-varacskosdisznót, ős-majmot, ős-békát, ős-gyíkot, stb., mindenféle osztály képviselteti magát, a halaktól egészen az emlősökig.
EGY MAKK MIND FELETT
Nagyrész a névtelen mókusunkat terelgethetjük a különböző területeken. A befagyott területek mellett, az épp olvadozó, teljesen kiolvadt és lávával borított területeken is fogunk garázdálkodni. A megfelelően hosszú pályákon a mogyoró, dió és makk gyűjtögetésén kívül változatos feladatokat kell megoldanunk a továbbjutás érdekében. Vannak memóriánkat, logikánkat és ügyességünket is megmozgató feladatok, nehézségben természetesen a fiatalabb korosztálynak jelenthetnek gondokat, de volt egy-két rész, mely engem is megizzasztott az időkorlát miatt. Ezeket, a mókusos részeket néha megszakítja egy kis minijáték a többi szereplővel (Sid, Diego), így sosem fullad unalomba a játék. Irányítás terén egyértelműen gamepadért kiált a játék. Billentyűzettel és egérrel is mozgásra lehet bírni kedvenc mókusunkat, de sokkal-sokkal könnyebb, ha beszerzünk/kölcsönkérünk egy gamepadot. Hősünk sokféle mozgásfajtát ismer: ugrálva közeledik, tud „dupla ugrást" véghezvinni, úszik, mászik a falon, meglovagol madarat, letámadja még a legnagyobb medvét is, ha a makk veszélybe kerül, ismeri a pörgőforgórugást, köveket dobál, szagolja a levegőt, kiássa az földbe ragadt dolgokat, cipel akár madarat, tojást, pepperónit, stb.. Mindezeket nagyon szépen teszi, az animáció nagyon jól sikerült, sosem volt hiány- vagy negatív érzetem, minden a hely van.
DRÁGÁN ADD A MAKKODAT
A dallamok a játszás alatt a háttérbe húzódnak, semmilyen különleges és emlékezetes zene nem került a játékba. A hanghatások viszont rajzfilmesre sikeredtek és nagyon komikusak. Tipikusan rajzfilmes vicces hanghatás, amikor a jégen próbálunk állva maradni. Voltak részek, amikor dinamikusan változtak a hangok és a zene, de ez csak egy-két helyen fordult elő, nagyrészt azért maradt az előre leprogramozott hanghatás. Különösebb gondom ezzel a résszel nem volt. Minden a helyén, de semmi kiemelkedő.
A MAKKOD MINDIG DRÁGA
Úgy tűnik, sose fogom megszokni a konzolok által bevezetett szokást, hogy csak bizonyos pontokon folytathatjuk a korábbi mentést és nem ott ahol azt korábban megtettük. Ez igazán akkor tud idegesítő lenni, amikor már 30 perce játszom egy pályán, majd elmentem és mikor újra betölteném, akkor visszarak a pálya elejére. Másik negatívum a rövidség. A játékot nagyjából egy hétvége alatt végig lehet vinni egy felnőttnek, gondolom egy aprófogúnak kicsit tovább tart. Inkább furcsa dolog, mintsem negatívum, hogy nincsenek méretarányok, az ős-medve, ős-majom, ős-hód és mókusunk közt közel sem akkora a különbség, mint az elvárható lenne. Az, hogy a játék nagyon szabadon kezeli a filmet és nem is követi annyira, az már részletkérdés, valakinek lehet, hogy nem tetszik, de elfogadható dolgok, szerintem.
ARANYMAKK
Konklúzióként levonhatjuk, hogy nagyszerű szórakozást biztosíthat mindenkinek, aki a játékkal játszani fog. Rég láttam ennyire kidolgozott platform játékot, mely ennyi dolgot rejt magában. Aki teheti és kicsit is közel áll ehhez a témához, az próbálja ki!
Aki már látta a filmet az ugorjon egy bekezdést, a többiek maradjanak! A Jégkorszak második részében megtekinthetjük Sid, Diego és MamFred újabb kalandjait. Az első résszel ellentétben most a mókus is több szerepet kapott a filmben, az ő kalandjain is sokat lehetett nevetni. Új szereplőket is hozott a film, melyekről egy fikarcnyit sem fogok elárulni :P.
A JÁTÉK
Természetesen a játék elsősorban gyerekeknek készült, de a felnőttebb korosztály is jó szórakozásnak nézhet elébe. Mikor már magamnál tudtam a játékot, előkotortam a fiók aljából a már porosodó gamepadot (talán a LEGO Star Wars óta pihen a helyén). Telepítés és kalibrálás után nekikezdtem a játéknak. A grafika meglepően jól teljesít, mostanra már középkategóriába csúszott gépemen is maximumon futott. A látványvilág hangulatos, hasonlít a filmben megszokotthoz. A környezeti textúrák jók, bár nem kiemelkedők. Az effektek hasonlóan jól teljesítenek, nem vonnak le semmit a játék hangulatából, megteremtik az alapot, hogy magával szippantson minket a jégkorszak idejében játszódó játék. Az állatok nagyon jól kidolgozottak, néhol kicsit kockásra sikeredtek, de nagyon stílusosak. Láthatunk majd ős-varacskosdisznót, ős-majmot, ős-békát, ős-gyíkot, stb., mindenféle osztály képviselteti magát, a halaktól egészen az emlősökig.
EGY MAKK MIND FELETT
Nagyrész a névtelen mókusunkat terelgethetjük a különböző területeken. A befagyott területek mellett, az épp olvadozó, teljesen kiolvadt és lávával borított területeken is fogunk garázdálkodni. A megfelelően hosszú pályákon a mogyoró, dió és makk gyűjtögetésén kívül változatos feladatokat kell megoldanunk a továbbjutás érdekében. Vannak memóriánkat, logikánkat és ügyességünket is megmozgató feladatok, nehézségben természetesen a fiatalabb korosztálynak jelenthetnek gondokat, de volt egy-két rész, mely engem is megizzasztott az időkorlát miatt. Ezeket, a mókusos részeket néha megszakítja egy kis minijáték a többi szereplővel (Sid, Diego), így sosem fullad unalomba a játék. Irányítás terén egyértelműen gamepadért kiált a játék. Billentyűzettel és egérrel is mozgásra lehet bírni kedvenc mókusunkat, de sokkal-sokkal könnyebb, ha beszerzünk/kölcsönkérünk egy gamepadot. Hősünk sokféle mozgásfajtát ismer: ugrálva közeledik, tud „dupla ugrást" véghezvinni, úszik, mászik a falon, meglovagol madarat, letámadja még a legnagyobb medvét is, ha a makk veszélybe kerül, ismeri a pörgőforgórugást, köveket dobál, szagolja a levegőt, kiássa az földbe ragadt dolgokat, cipel akár madarat, tojást, pepperónit, stb.. Mindezeket nagyon szépen teszi, az animáció nagyon jól sikerült, sosem volt hiány- vagy negatív érzetem, minden a hely van.
DRÁGÁN ADD A MAKKODAT
A dallamok a játszás alatt a háttérbe húzódnak, semmilyen különleges és emlékezetes zene nem került a játékba. A hanghatások viszont rajzfilmesre sikeredtek és nagyon komikusak. Tipikusan rajzfilmes vicces hanghatás, amikor a jégen próbálunk állva maradni. Voltak részek, amikor dinamikusan változtak a hangok és a zene, de ez csak egy-két helyen fordult elő, nagyrészt azért maradt az előre leprogramozott hanghatás. Különösebb gondom ezzel a résszel nem volt. Minden a helyén, de semmi kiemelkedő.
A MAKKOD MINDIG DRÁGA
Úgy tűnik, sose fogom megszokni a konzolok által bevezetett szokást, hogy csak bizonyos pontokon folytathatjuk a korábbi mentést és nem ott ahol azt korábban megtettük. Ez igazán akkor tud idegesítő lenni, amikor már 30 perce játszom egy pályán, majd elmentem és mikor újra betölteném, akkor visszarak a pálya elejére. Másik negatívum a rövidség. A játékot nagyjából egy hétvége alatt végig lehet vinni egy felnőttnek, gondolom egy aprófogúnak kicsit tovább tart. Inkább furcsa dolog, mintsem negatívum, hogy nincsenek méretarányok, az ős-medve, ős-majom, ős-hód és mókusunk közt közel sem akkora a különbség, mint az elvárható lenne. Az, hogy a játék nagyon szabadon kezeli a filmet és nem is követi annyira, az már részletkérdés, valakinek lehet, hogy nem tetszik, de elfogadható dolgok, szerintem.
ARANYMAKK
Konklúzióként levonhatjuk, hogy nagyszerű szórakozást biztosíthat mindenkinek, aki a játékkal játszani fog. Rég láttam ennyire kidolgozott platform játékot, mely ennyi dolgot rejt magában. Aki teheti és kicsit is közel áll ehhez a témához, az próbálja ki!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.