A Nintendo eltemette a profi játékosokat? Szerintem még nem. Mint a cég vezetői is büszkén állítják, hogy lesznek még olyan játékok, mint a Zelda, Metroid és Mario a közönség számára mely ezekre vágyik, és a 2006-2007 felhozatalban be is bizonyították állításukat. Eközben, egy másik csapat egy közelebbi országban, olyan játékon dolgozott, mely gyorsan előkapható- és nem csak a szuper kockák (mint én is) tolhatnak. Wii Sports volt ennek a csodának a neve, melyet az alap géppel együtt szállítottak ki, ez a játék tökéletesen kifejezi, milyen irányba indult el a cég.
A nyulak világuralomra törnek!
A Wii nem egy Xbox 360 vagy PlayStation 3 – azért hozták létre, hogy egy új utat mutasson a játék iparnak. A Nintendo feltérképezte jó előre ezt a terepet és nagy léptekben fejlődik ez irányba, de sajnos nem mindenkinek tetszik ez az új felfogás. Az igazán nagyszerű dolog a Wii.vel kapcsolatban, hogy olyan exluzív játékok is készültek, melyek csak Wii irányítóval élvezhető csak igazán. Nem is lenne nagy durranás ez a tény, ha nem a mostanában egyre nagyobb sikereket arató Ubisoft készítené ezeket a játékokat.
Következő Generáció – Kicsit másképpen
A konzervatív és szűklátókörűek – ezek az emberek nem fognak repesni a hírért miszerint az Ubisoft új Rayman Raving Rabbids játéka teljesen ki lett herélve platform játék szempontjából. Gyorsan tisztázzuk is a tényeket: nincs ugra-bugrálás ebben a Wii-excluzív játékszoftverben, amely a Beyond Good & Evil készítőinek műhelyéből jött ki, és őket Rayman kitalálója, Michel Ancel vezette. A futás és ugrálás helyett most sok kis mini-játékot kapunk, melyek a Wii távirányítóval játszhatók. Van egy központi történet, mely a mini játékokat összeköti,de ne legyen félreértés ebből: ez a projekt az Ubisoft mélyebb és szebb WarioWare-e. Lehet nem követi az alap Rayman sémát, de a Rabbids egy kitűnő választás volt a Wii kezdeti játkai közé rakni a szórakoztató és sokszor humoros játékmenete miatt, mely mindenki számára kiakapcsolódást nyújthat.
A testrészekben enyhén hiányos barátunk éppen békés piknikjét tölti néhány Globox társaságában egy szép napsütéses nyári napon, mikor az idilli képet pár nyúl zavarja meg. Amit vicces animációval készítettek el a készítők ezzel is ábrázolva a játék komolysági szintjét, a nyulak felbukkanásukkor is több percig némán bámulják Rayman-t mielőtt leütik- fogságba ejtik, pontosabban - a Serguei, egy hatalmas izom erős gigantikus nyúl, aki társadalmuk izom agyaként képviselteti magát. Amint később az kiderül, habár ezek a nyulak igen csak butusok, már több éve a Föld elfoglalásán törik a kis fejüket.
A történet igazán Rayman börtönbe kerülésével kezdődik meg, ahol a nyulak szórakoztatására gladiátor módjára kell kihívásokat teljesítenie. Eme kis feladatok teljesítésével nyerheti el a WC pumpát, aminek eleinte semmi hasznát se vesszük. Ha ezeket végig olvasván, még mindig nem fogod, hogy miről szól igazán a játék, megsúgom nem vagy egyedül. A játék a realizmust vegyíti a komédiával. Habár őszintén mi Rayman-t hagytuk volna, úgy ahogy van, az Ubisoft-nak sikerült olyan személyiséggel és karizmával rendelkező karaktereket készíteni, amelyet idáig még soha se láthattunk. A fejlesztők is észrevehették ezt a tényt, és ezért a nyulak - nem Rayman – került a játékok főbb középontjába. Ebből egy olyan játék rendszer jött létre, amin fetrengve a röhögéstől lövöldözöd ki a nyulakat az ágyúból vagy csapkodod őket fejbe egy lapáttal, és ez az, ami igazán exluzívá teszi ezt az új Rayman részt.
A nyulakat rendszerint minden játékban kínozni kell különféle módszereket alkalmazva. Vegyük példának, azt a mini játékot, ahol a Wii távirányítóval fejbe kell verni az ostoba nyulakat. Vagy mikor a Wii távirányítót fel-le rángatva kell Rayman-t egy kis gyors kocogásra bírnunk, hogy a bombát a robbanás előtt kikézbesítse gyanútlan áldozatunknak. Néha ritmusra ütni kell a nyulakat egy zeneszámra, máskor belső nézetes lövöldözésben kell megtizedelni számukat a WC pumpavetővel (ez nem vicc :D).
Mit is kapunk?
A játékban a játékok száma - 70 – hasonló mennyiségű a Mario Party címú játékban található játékok számával, ami nagyon elnyerte tetszésünket. A különbség a minőségben látszódik meg igazán, ugyanis a játékélmény sokkal mélyebb és sokkal kidolgozotabb, mint a másik említett címben. A fejlesztők tényleg jól kitalálták, hogyan használják a Nintendo új játékszerét. A lövöldözős jeleneteknél, ami szerintem annyira jól sikerült, hogy ha külön csomagolják akkor azt is megvettem volna, az újratöltéshez meg kell rázni a fegyvert, majd pixel pontosan be kell céloznod a nyulat. Csodálatosan nézz ki az egész mozgás közben. Én különösen nem rajongtam a belső nézetes lövöldözős játékokért, ahol nem tudtam szabadon mozogni, de itt annyira eltalálták, hogy nem tudtam rá haragudni. Szórakoztató és kész. És a legjobb az egészben, hogy egyszerre több ember is tud lövöldözni, ami jó kis társasági mókának ígérkezik. Úgytűnik erre is rájöttek a fejelsztők, ugyanis rengeteg ilyen lövöldözésre lesz lehetőségünk az egész játék folyamán.
A játék beteges humora a feladatokban is megjelenik. Például, mikor a Wii távirányítójával kell kihúzogatnod a gilisztákat a nyuszi fogából. Vagy mikor a távirányítót a fejed felett pörgetve, mint egy laszót kell elhajítanod a tehenet minél messzebbre. És, mikor a budi ajtókat kell rácsapkodnod a nyulakra, akik elmélyült pillanatukban nyitva felejtik az ajtót. Ezek mellett ott vannak még a fröcsögő hangok és a nyulak vicces benyögései is.
A játékok választéka, a távirányító megfelelő használatának és a humoros játék élmények köszönhetően könnyed, ám annál inkább szórakoztató játék. Habár a Rabbids tényleg jól sikerült, sajnos ebben a játékban is találtunk hibákat. A sok mini játék következtében, Rayman kalandjai egy idő utána egyedül unalmassá válnak. Néhány mini játék, mondjuk úgy, hogy kevésbé emlékezetes maradt számunkra. Egyike ezeknek, amikor a Wii távirányítójába épített hangszórón keresztül kell meghallanunk mikor visít a disznó. Két féle távirányítót is kipróbáltunk, de egyikben sem volt az igazi az a visítás. Ha a hangok működtek is volna, akkor is dögunalmas lett volna ez a játék.
Sajnos nem minden játék támogatja teljes mértékben a két játékos módot. Ehelyett a fejlesztők sorrend rendszerben oldották meg a helyzetet. Elősször az első játékos és utána a második. A fociban, te megrázod a Wii távirányítot és főhősünk elkezd futni, majd az A gombbal elrúgod a labdát; és miközben levegőben van a labda azt a távirányítóval irányíthatod. Látszik, hogy ilyen mini játékban szinte lehetetlen lenne többen játszani. Ez sajnos elég szomorú dolog volt számunkra, mivel a focis rész volt az egyik legjobb része a játéknak (kis öcsém órákig csak lövöldözte a szőrös labdákat).
Szerencsére, a fantasztikus lövöldözős részt is beleértve, ami szintén támogatja a többjátékos módot, sok száz ehez hasonló kihívás vár kicsiny csoportos társaságaidra. Néhány Rayman táncos rész osztot képernyőben fut, ami elég jó ötlet volt a fejlesztőktől.
A Vérnyulak világának középpontja a kolosszeum maga, ahol Rayman négy kihívásban vehet részt. Ez a vicces megjelenés legjobban a Gladiátor című filmet jutatta eszünkbe. Habár, a betöltések általában gyorsak, néha sokallónak találtam mikor oda-vissza mászkáltam két pályán. Tudom-tudom ez kis hiba, de ez engem akkor is zavart.
Külcsíny
Ha még nem vetted volna észre, a Wii tényleg nem a következő generációs grafikára hajt. Éppen, hogy csak kétszerte gyorsabb, mint elődje a GameCube, és így még nem nagyon áll készen a HD minőséghez. Ezt előre tudhatta a BG&E csapata, hiszen mindent megtettek annak érdekében, hogy a stílus és az ábrázolás felülmúlja a HD grafika előnyeit. A nyulak szépen kidolgozottra sikerültek, ahogya a háttér is mely folyamatosan változik. Rayman a sivatagos jelenetből átpattanva paripájára vágtata a rideg mocsaras temetőben... egyszerűen fenomenális a változatosság ilyen szinten. A folyékony mozgás animáció sikeresen hozza vissza a karakterek, vicceit, és segít a világot életre kelteni. A játék általában 30 FPS-en megy és támogatja a 16:9 szélesvászon módot is. Habár, pár videó teszt után rájöttem, hogy a játék csak egy felbontást használ. Ez azért is érdekes, mert a játék kézikönyve azt mondja, hogy a beállításokban ezt be lehetne állítani, de én ennek nyomát sem találtam. Hamár itt járunk... igazából beállítások menü sincs.
Záró Szavak
Rayman Raving Rabbids egy szerencsejáték az Ubisoft részéről, mivel az új stílus sokak szívét nyerheti el, de az igazi rajongókat el is ijjesztheti a sok újdonság. Ez egy nem ugrálós játék, de ez ne vegye senkinek se el a kedvét tőle, mivel így is ez az egyik legjobb játék a Nintendo új generációs rendszerére ebben az évben. Ubisoft rájött, hogy a Wii az új játékélményről szól és a Vérnyulakkal egy olyan játékot hoztak létre, mely a Wii távirányítót 100 %-osan kihasználja. A játék végül is jól sikerült: szórakoztató történetet kaptunk, de annál inkább szórakoztató többjátékos módot. Tehát, ha azt kérdezitek ajánlom e ezt a játékot Wii-re a válaszom mindenképpen igen lesz. Az idegesítő hibák ellenére számomra 2006 év egyik legnagyobb meglepetése volt.
A Wii nem egy Xbox 360 vagy PlayStation 3 – azért hozták létre, hogy egy új utat mutasson a játék iparnak. A Nintendo feltérképezte jó előre ezt a terepet és nagy léptekben fejlődik ez irányba, de sajnos nem mindenkinek tetszik ez az új felfogás. Az igazán nagyszerű dolog a Wii.vel kapcsolatban, hogy olyan exluzív játékok is készültek, melyek csak Wii irányítóval élvezhető csak igazán. Nem is lenne nagy durranás ez a tény, ha nem a mostanában egyre nagyobb sikereket arató Ubisoft készítené ezeket a játékokat.
Következő Generáció – Kicsit másképpen
A konzervatív és szűklátókörűek – ezek az emberek nem fognak repesni a hírért miszerint az Ubisoft új Rayman Raving Rabbids játéka teljesen ki lett herélve platform játék szempontjából. Gyorsan tisztázzuk is a tényeket: nincs ugra-bugrálás ebben a Wii-excluzív játékszoftverben, amely a Beyond Good & Evil készítőinek műhelyéből jött ki, és őket Rayman kitalálója, Michel Ancel vezette. A futás és ugrálás helyett most sok kis mini-játékot kapunk, melyek a Wii távirányítóval játszhatók. Van egy központi történet, mely a mini játékokat összeköti,de ne legyen félreértés ebből: ez a projekt az Ubisoft mélyebb és szebb WarioWare-e. Lehet nem követi az alap Rayman sémát, de a Rabbids egy kitűnő választás volt a Wii kezdeti játkai közé rakni a szórakoztató és sokszor humoros játékmenete miatt, mely mindenki számára kiakapcsolódást nyújthat.
A testrészekben enyhén hiányos barátunk éppen békés piknikjét tölti néhány Globox társaságában egy szép napsütéses nyári napon, mikor az idilli képet pár nyúl zavarja meg. Amit vicces animációval készítettek el a készítők ezzel is ábrázolva a játék komolysági szintjét, a nyulak felbukkanásukkor is több percig némán bámulják Rayman-t mielőtt leütik- fogságba ejtik, pontosabban - a Serguei, egy hatalmas izom erős gigantikus nyúl, aki társadalmuk izom agyaként képviselteti magát. Amint később az kiderül, habár ezek a nyulak igen csak butusok, már több éve a Föld elfoglalásán törik a kis fejüket.
A történet igazán Rayman börtönbe kerülésével kezdődik meg, ahol a nyulak szórakoztatására gladiátor módjára kell kihívásokat teljesítenie. Eme kis feladatok teljesítésével nyerheti el a WC pumpát, aminek eleinte semmi hasznát se vesszük. Ha ezeket végig olvasván, még mindig nem fogod, hogy miről szól igazán a játék, megsúgom nem vagy egyedül. A játék a realizmust vegyíti a komédiával. Habár őszintén mi Rayman-t hagytuk volna, úgy ahogy van, az Ubisoft-nak sikerült olyan személyiséggel és karizmával rendelkező karaktereket készíteni, amelyet idáig még soha se láthattunk. A fejlesztők is észrevehették ezt a tényt, és ezért a nyulak - nem Rayman – került a játékok főbb középontjába. Ebből egy olyan játék rendszer jött létre, amin fetrengve a röhögéstől lövöldözöd ki a nyulakat az ágyúból vagy csapkodod őket fejbe egy lapáttal, és ez az, ami igazán exluzívá teszi ezt az új Rayman részt.
A nyulakat rendszerint minden játékban kínozni kell különféle módszereket alkalmazva. Vegyük példának, azt a mini játékot, ahol a Wii távirányítóval fejbe kell verni az ostoba nyulakat. Vagy mikor a Wii távirányítót fel-le rángatva kell Rayman-t egy kis gyors kocogásra bírnunk, hogy a bombát a robbanás előtt kikézbesítse gyanútlan áldozatunknak. Néha ritmusra ütni kell a nyulakat egy zeneszámra, máskor belső nézetes lövöldözésben kell megtizedelni számukat a WC pumpavetővel (ez nem vicc :D).
Mit is kapunk?
A játékban a játékok száma - 70 – hasonló mennyiségű a Mario Party címú játékban található játékok számával, ami nagyon elnyerte tetszésünket. A különbség a minőségben látszódik meg igazán, ugyanis a játékélmény sokkal mélyebb és sokkal kidolgozotabb, mint a másik említett címben. A fejlesztők tényleg jól kitalálták, hogyan használják a Nintendo új játékszerét. A lövöldözős jeleneteknél, ami szerintem annyira jól sikerült, hogy ha külön csomagolják akkor azt is megvettem volna, az újratöltéshez meg kell rázni a fegyvert, majd pixel pontosan be kell céloznod a nyulat. Csodálatosan nézz ki az egész mozgás közben. Én különösen nem rajongtam a belső nézetes lövöldözős játékokért, ahol nem tudtam szabadon mozogni, de itt annyira eltalálták, hogy nem tudtam rá haragudni. Szórakoztató és kész. És a legjobb az egészben, hogy egyszerre több ember is tud lövöldözni, ami jó kis társasági mókának ígérkezik. Úgytűnik erre is rájöttek a fejelsztők, ugyanis rengeteg ilyen lövöldözésre lesz lehetőségünk az egész játék folyamán.
A játék beteges humora a feladatokban is megjelenik. Például, mikor a Wii távirányítójával kell kihúzogatnod a gilisztákat a nyuszi fogából. Vagy mikor a távirányítót a fejed felett pörgetve, mint egy laszót kell elhajítanod a tehenet minél messzebbre. És, mikor a budi ajtókat kell rácsapkodnod a nyulakra, akik elmélyült pillanatukban nyitva felejtik az ajtót. Ezek mellett ott vannak még a fröcsögő hangok és a nyulak vicces benyögései is.
A játékok választéka, a távirányító megfelelő használatának és a humoros játék élmények köszönhetően könnyed, ám annál inkább szórakoztató játék. Habár a Rabbids tényleg jól sikerült, sajnos ebben a játékban is találtunk hibákat. A sok mini játék következtében, Rayman kalandjai egy idő utána egyedül unalmassá válnak. Néhány mini játék, mondjuk úgy, hogy kevésbé emlékezetes maradt számunkra. Egyike ezeknek, amikor a Wii távirányítójába épített hangszórón keresztül kell meghallanunk mikor visít a disznó. Két féle távirányítót is kipróbáltunk, de egyikben sem volt az igazi az a visítás. Ha a hangok működtek is volna, akkor is dögunalmas lett volna ez a játék.
Sajnos nem minden játék támogatja teljes mértékben a két játékos módot. Ehelyett a fejlesztők sorrend rendszerben oldották meg a helyzetet. Elősször az első játékos és utána a második. A fociban, te megrázod a Wii távirányítot és főhősünk elkezd futni, majd az A gombbal elrúgod a labdát; és miközben levegőben van a labda azt a távirányítóval irányíthatod. Látszik, hogy ilyen mini játékban szinte lehetetlen lenne többen játszani. Ez sajnos elég szomorú dolog volt számunkra, mivel a focis rész volt az egyik legjobb része a játéknak (kis öcsém órákig csak lövöldözte a szőrös labdákat).
Szerencsére, a fantasztikus lövöldözős részt is beleértve, ami szintén támogatja a többjátékos módot, sok száz ehez hasonló kihívás vár kicsiny csoportos társaságaidra. Néhány Rayman táncos rész osztot képernyőben fut, ami elég jó ötlet volt a fejlesztőktől.
A Vérnyulak világának középpontja a kolosszeum maga, ahol Rayman négy kihívásban vehet részt. Ez a vicces megjelenés legjobban a Gladiátor című filmet jutatta eszünkbe. Habár, a betöltések általában gyorsak, néha sokallónak találtam mikor oda-vissza mászkáltam két pályán. Tudom-tudom ez kis hiba, de ez engem akkor is zavart.
Külcsíny
Ha még nem vetted volna észre, a Wii tényleg nem a következő generációs grafikára hajt. Éppen, hogy csak kétszerte gyorsabb, mint elődje a GameCube, és így még nem nagyon áll készen a HD minőséghez. Ezt előre tudhatta a BG&E csapata, hiszen mindent megtettek annak érdekében, hogy a stílus és az ábrázolás felülmúlja a HD grafika előnyeit. A nyulak szépen kidolgozottra sikerültek, ahogya a háttér is mely folyamatosan változik. Rayman a sivatagos jelenetből átpattanva paripájára vágtata a rideg mocsaras temetőben... egyszerűen fenomenális a változatosság ilyen szinten. A folyékony mozgás animáció sikeresen hozza vissza a karakterek, vicceit, és segít a világot életre kelteni. A játék általában 30 FPS-en megy és támogatja a 16:9 szélesvászon módot is. Habár, pár videó teszt után rájöttem, hogy a játék csak egy felbontást használ. Ez azért is érdekes, mert a játék kézikönyve azt mondja, hogy a beállításokban ezt be lehetne állítani, de én ennek nyomát sem találtam. Hamár itt járunk... igazából beállítások menü sincs.
Záró Szavak
Rayman Raving Rabbids egy szerencsejáték az Ubisoft részéről, mivel az új stílus sokak szívét nyerheti el, de az igazi rajongókat el is ijjesztheti a sok újdonság. Ez egy nem ugrálós játék, de ez ne vegye senkinek se el a kedvét tőle, mivel így is ez az egyik legjobb játék a Nintendo új generációs rendszerére ebben az évben. Ubisoft rájött, hogy a Wii az új játékélményről szól és a Vérnyulakkal egy olyan játékot hoztak létre, mely a Wii távirányítót 100 %-osan kihasználja. A játék végül is jól sikerült: szórakoztató történetet kaptunk, de annál inkább szórakoztató többjátékos módot. Tehát, ha azt kérdezitek ajánlom e ezt a játékot Wii-re a válaszom mindenképpen igen lesz. Az idegesítő hibák ellenére számomra 2006 év egyik legnagyobb meglepetése volt.
Kapcsolódó cikk
De amikor Supernyulat kell röptetni...na az volt a game tetőpontja :D
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.