Minden valamirevaló akcióhősnek volt már túszejtős-tárgyalós filmje, Bruce Willisnek lehet hogy több is, anélkül nem ember az ember, gondolhatnánk. A forgatókönyv általában a következő: rosszarcú rockerek elkapják a famíliát, bemennek a házba, megjön a tárgyaló, először kedves, de utána összevész az ellenséggel, végül páncélököllel szétbombázza a gonosztevők hasfalát, és megöleli a kevéske túlélőt, utána sírnak.
Ez konkretizálva az adott alkotásra: rosszarcú rockerek elkapják a famíliát…
Na jó, nem, itt gonosz, bőrdzsekis fiatalok egy napon moziba indulnak, ám valahogy úgy alakul, hogy nagy pácba keverednek, még szerencse, hogy van náluk egy rakás fegyver, meg harminc hadseregnyi töltény, sokkal könnyebb így, mint pajszerrel túszosdit játszani. Ami nem szokványos: a szerencsétlen család eltartója valójában a maffia egyik alkalmazottja, így a Corleone család is belekeveredik az erősen B-múvi hangulatú cselekménybe.
A lassan és körülményesen kibontakozó történet Bruce komával indul, aki egy Los angelesi bevetés során kiég, emiatt egy félreeső putriban lesz rendőrkapitány, sőt a családjával is problémák vannak. Szegény embert még az ág is húzza, szokták mondani, így az örök igazságnak megfelelően főhősünk keveredik bele legjobban a drámába, rettenetesen komoly faarccal végigküzdve magát a film végtelennek tűnő jelenetein. Ami a rosszfiúkat illeti, három darab tinédzser, akikről az események sodrában kiderül, hogy jobban tudnak bánni a fegyverrel, mint Banderas a Desperado-ban, ami azért valljuk meg, nem semmi egy csapat idióta hippitől.
Zajlanak az események, ha kopasz kedvencünk szemébe nézünk, láthatjuk, hogy szokásához híven ismét vérfürdőt szeretne rendezni, szerencsére ettől a film végéig sikerül visszatartani, addig elszórakozgat magának, meghatókat mond, sejtelmesen ki-be sétál a ködbe, és Tapsi Hapsi-szerű trükkökkel próbál túljárni a fiatalok eszén. Akik között ott van Mars, az egyetlen szereplő, akin szívből lehet kacagni, amilyen bárgyú műmájerkodást levág, azt tanítani kellene. Nyilvánvalóan önértékelési problémákkal küszködik, valamilyen vámpíros-poklos filmbe képzeli magát, remek karikatúrája saját figurájának.
A cselekmény egy végtelen kliséhalmaz, ezerszer látott fordulatokkal és párbeszédekkel, abszolút megjósolható vezérfonallal. A kedvenc részem, mikor a hatéves majomszerű kisfiú a szellőzőcsatornákon keresztül közlekedve hülyét csinál az egész bagázsból, de az is nagyot üt, mikor Bruce egy szál fürdőnaciban mentősnek adja ki magát, aztán hirtelen felélesztik a gyakorlatilag agyhalott családfőt.
Azért ha egyszer túszul ejtenének, és jószerencsémnek köszönhetően ilyen tárgyalót kapnék, hát mit mondjak…nem lennék túlságosan bizakodó. Magatartása kissé renitensnek mondható, a telefonon többször is kussolásra szólítja fel az amúgy is zaklatott bűnözőt, elküldi a pokolba a családját fogva tartó maffiózókat, és egyéb pszichológiai mesterfogások. Ami viszont „pozitívum”: a két törvényszegő csapatnak köszönhetően egyetlen film áráért kettő darab véres leszámolást kaphatunk, ami remek ár/teljesítmény arányra utal.
Érdekesség még, hogy a színhely egy félreeső palota, mivel ezek igen gazdag népek, rengeteg készpénzt tartanak otthon, s a hipermodern biztonsági rendszer ellenére három – ránézésre totál primitív – csöves lazán átmászik a kerítésen, besétál a házba, és megijeszti a lakókat.
A sztori lyukassága és következetlensége miatt a nézőtéren beállt kínos csendet tovább rontja Mr. Willis alakítása, aki egy olyan karakter bőrébe bújik, amit eddig körülbelül háromezerszer formált meg, több-kevesebb sikerrel, egyáltalán nem hiteles, inkább idétlen baromnak tűnik. A rendező (egyébként első filmes, idáig Splinter Cell játékokban vállalt tevékeny részt) képtelen volt felnőni még ehhez az egyébként nem túl bonyolult filmhez is, mondhatni csúfos kudarcot vallott.
Azok élvezhetik a filmet, akik kedvelik a feszültnek szánt, de inkább unalmas túszejtős kalandot, kiégett zsaruval, kapkodó fiatalokkal, és horrorisztikus, már az általános iskolás farsangon is leszerepelt, magát démonnak képzelő hülyével. Már ha akad ilyen ember…
Hostage (2005)
Amerikai-német akciófilm
Rendezte: Florent Emilio Sir
Forgatókönyv:
Robert Crais regényéből Doug RichardsonZene: Alexandre Desplat
Szereplők: Bruce Willis, Kevin Pollak, Jonathan Tucker, Ben Foster
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.