#27: Változnak az idők... :( ez csak ideiglenes, mert volt ez a kép és mondom valahova ki kellene rakni profilképnek, viszont faszbukon felismernének vele, ezért ide raktam ki, de már hiányzik a régi énem :'(

#21: offtopik:
nade hubert, magából mikor lett zsidó producer? D: sokkal szeretnivalóbb volt ujjbábként.

#20: úgy tűnik máshogy látjuk Batmant:D vagy én látom egyedien:D

#19: Ja, így már oké, értem mire gondolsz és egyet is értek, tényleg ugyanazt a szerepet tölti be a Marvel hősök között mint Superman a DC-nél, de maga a két karakter elég sok mindenben különbözik.

#21: Nagyon aranyos, nekem is kell :)

#22: Marvel oldalon meg valahogy mindig is Wolverine volt a kedvencem (pedig szinte semmiben nem hasonlít Batmanhez), már várom az új Rozsomák filmet is :)

A kedvenc hősöm nekem is Batman, mert komoly, okos, elszánt, kész feláldozni magát stb.
Amerika kapitány meg nekem is szimpatikus (legalábbis az AK filmben és a Bosszúállókban az volt), Supermannél csak a régi filmeket láttam gyerek fejjel és nem fogott meg (a Kevin Spacey-s filmet nem láttam), de a Man of Steel-t majd biztos meglesem :)

Én az undorító, szőrös nyolclábúaknak vagyok a megszállottja ^^ *--*

http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/madarpokok/uploads/Heteroscodramaculatanstny.JPG
:3
De azért batman is jó arc! :)

#16: Nem.
Pontosan azért harcol, mert hiszi, hogy jobb város lehet.

#18: Ez olyan mint a Batman - Vasember,
HULK - Solomon Grundy, THOR - Hawkman hasonlóság.
Kimondva kimondatlanul is, Superman szerepét a MARVEL-nél a kapitány tölti be, még ha sok dologban különböznek is.

#9: Szerintem ez azért erős túlzás, kezdve ott, hogy az egyik ember a másik meg nem, marvel nem is volt még mikor őt kitalálták, stb.
Persze van hasonlóság az elismerem, nem is kevés.
Amúgy van erről egy nagyon jó kis tanulmány, akinek van ideje, kedve az elolvashatja: http://books.google.hu/books?id=gQD0WX6czQAC&lpg=PP1&ots=JugntY-cIG&dq=Captain%20America%20and%20the%20Struggle%20of%20the%20Superhero%3A%20Critical%20Essays&hl=hu&pg=PA19#v=onepage&q=Captain%20America%20and%20the%20Struggle%20of%20the%20Superhero:%20Critical%20Essays&f=false

#15: some orange jews, please

#3: nekem Superman már túlontúl is nemes, túlságosan rózsaszín... ne érts félre szeretem őt is, de nem olyan, mint Batman. Superman túlságosan is bízik, naiv, míg batman reálisan látja a dolgokat, tudja, hogy a világ jelenleg rohad és a gyökerénél kell keresni a hibát. Komor, a saját bőrén tapasztalta meg a bűnt, ezért harcol ellene, ezért próbál félelmet kelteni a bűnözőkben, nem akarja abba a tudatba ringatni magát, hogy az emberiség meg tud változni, ő csak biztonságosabbá akarja tenni Gothamet, és rettegésben tartani a bűnözőket, ezért is választotta a Denevért.

#14: jews, man, jews.

#11: dude, what

I know dat feel.

Stage 1: Poneis are awesome.
Stage 2: Luna seems to be an interesting character
Stage 3: http://shidotoku.deviantart.com/favourites/?offset=0
...fuck.

#10: A ma használatos demokratikus országok társadalmi modelljét pont a termékek determinálják és definiálják. Eljutottunk egy olyan pontra, ahol a "polgárok" s munkáik többé nem az értéktöbblet miatt lényegesek, tehát nem termelői a valóságuknak( mert az ugye nem kérdés hogy amit mi annak tekintünk, az mesterséges, ember által felállított), hanem fogyasztói, ezzel teljesen ellehetetlenítve a történelem eddig használatos folyását, mókuskerékbe kényszerítve az -már csak törvényesített dogmatizmus okán így nevezett- egyént s absztrakt síkon az Ó-Kelet despotizmusa alatt senyvedő rabszolgák szintjénél is mélyebbre kényszerített váz-létbe száműzve őket(minket). A rajongás voltaképpen az infekció egy szimptómája, ami 120-150 évvel ezelőttig még bocsánatos volt( gondoljunk csak a Szókratész körül legyeskedő embertömegre), de ma már totális támogató szereppé silányult a "kormány" kezében. Igen, ez az egész racionálisan abszolútan megkérdőjelezhető axiómákon cövekel, de ugye elkezdték s akik belevágtak, nem volt elég eszük. (Mondjuk nem írnám azt, hogyha közöm lenne a szálak mozgatóihoz, elutasítanám ezt a rendszert.
Bocsesz a fogalmakért; ha erről olvas az ember, elkerülhetetlen, hogy ezek beleragadjanak az elméjébe. Mellesleg a szupermarket-hálózattal foglalkozó South Park epizód ennek igen pontos lefedése, imádom is azt a részt. :)

#8: Ez bizony sajnos így van, nem tudom melyik a rosszabb: aki ezt felismeri vagy aki nem? Aki felismeri az talán okosabb döntéseket hoz majd, ugyanakkor egész életét beborítja a mai nyugati fogyasztói társadalom éjsötét, depresszív leple, e személy esetében pedig felmerül a Te általad is említett lázongás, ekkor azonban jön a pofára esés, mert itt bizony nincs kiút, nincs alternatíva, azt teszed amit mondanak, azt teszed amit "kell", különben megdöglesz.
Aki viszont homályosabban éli életét és szívogatja a rózsaszín ködöt, tulajdonképpen nem is rossz, hiszen van ami élteti őket, egy hős, egy csapat, egy ország..."ignorance is bliss"
De ha már itt vagyunk akkor essen szó a kultúráról is: pl a filmek és könyvek vagy a zene. Sajnos a film már nem művészet hanem ipar, és rengeteg nyomtatott trágyadomb is kap kiadót, zenén belül meg mindenki hallgasson amit szeret, de akkor hol a határ, a kultúra és a körülrajongott hősök között? Én úgy vélem hogy a sport karakterei, csapatai, a szuperhősök nagyon szépen kiegészítik a kultúrát és részben bele is lógnak abba. Sokak szerint mindent lehet de mértékkel. De MÉRT? Nem kenyerem pl a vallási fanatizmus és egyéb őrülten nagy megszállottság, de amíg az egyén egészségebe nem ütközik bármiféle rajongás, addig szerintem ez szinte bármilyen magas fokon éghet, hiszen a mai társadalomban szükségünk van efféle kapaszkodókra, hogy átlendítsenek minket a hétköznapokon...az már más tészta hogy ezt rengetegen kihasználják, és manipulatív módon tálalják.

#7: Amerika Kapitány=Superman.
Erők nélkül
Csak éppen a MARVEL kiadónál.

Ez a lényegük. Mindkét példádat azért alkották(s igazából a témakörüket is: futball és hősök), hogy a népekben passziót támasszanak. Kihasználják az emberi természetben rejlő részlehajló tudattalant s elhitetik, fizikális szükségletet támasztanak az adott termék(ek) iránt; ezek által elvonva a figyelmet háttérbe szorított ténykedésektől, hiszen a lekötött közönségnek először ideje, majd kedve sincs lázongani...
Persze nem úgy értem, hogy minden terméket bojkottálni kell, de körültekintően s tudatosan illik fogyasztani, hogy a tárgy ne fokozzon le s az magát ne idolum-izálja.
Tudásanyagot nem tudok konkretizáltan ajánlani, de a saját pszichológiai, közgazdaságtani és társadalomismereti ismeretelméletek nem árthatnak.

Én nem rajongok senkiért de minden erkölcsi dilemmánál elgondolkodok "mit tenne Captain America ?"
Na jó nem de ha már szóba került a téma, nálam ő A szuperhős, valószínűleg mert sokan őt tartják a legklisésebb és a legegysíkúbb karakternek, pedig szerintem egyáltalán nem az. Bár nem ő a kedvenc képregényhősöm de ezt sose tudtam eldönteni, talán Spider-Man..
Egyébként nekem mindig sportolók voltak az idoljaim, Michael Jordan, Thierry Henry, Reggie Bush.

én némely együttesért/zenekarért/bandáért tudtam nagyon rajongani, ma már nem annyira, de pár éve az egyik legjobb barátommal 2 évig nem beszéltem, mert olyan megjegyzést tett a Billy Talentre, ami nem tetszett xD