BigBadWolf

Mindannyian kutyák vagyunk. Kutyáknak születtünk, kutyaként bán velünk az élet, kutyák módjára élünk, hálunk és szaporodunk, kutyák módjára viselkedünk. Ahogy múlnak az évek, úgy változunk mi is.
Egyesekből ölebek lesznek, feladják méltóságukat és büszkeségüket, behódolnak másoknak, alárendelik nekik akaratukat.
Másokat megtör az élet, veszettek lesznek és vérebekként végzik. Nem lesz bennük ráció, kihal belőlük a békesség, ösztöneik és érzelmeik alapján cselekednek. Veszedelmes ösztöneik és forrongó érzelmeik alapján.
Rengetegen próbálnak kitörni a felelősség és a kötelezettség rabigája alól. Elfutnak, elkószálnak élőhelyüktől, szinte menekülnek, hogy megleljék a hőn áhított szabadságot, azonban életük biztos pontjairól is lemondanak ezáltal. A legvégén mihaszna bolhazsákokká válnak.
Sokan csahosokként élik le életüket. Tehetetlenek, gyávák, gyenge akaratúak és bolondok tengeréből kerülnek ki, tetteik félelemről árulkodnak, szavaik kétségbeesésről.
Én farkas lettem. Egy termetes, büszke farkas. Rossz vagyok, de nem gonosz. Tetteim szükségszerűek, a prédáimat nem élvezetből teperem le. Húsuk éhségemet, vérük szomjamat csillapítja. Táplálékomként szolgálnak... A testemnek és a lelkemnek...