Üdv Mindenkinek!

Yanez haverom még egy előző életben kereken száz darab vasárnapi bloggal örvendeztetett meg minket, minden héten. Ezekben a blogokban igen jó témákat, élményeket osztott meg velünk, olvasókkal ami miután véget ért, azt hiszem bátran mondhatom, hogy sokunkban űrt hagyott, ezért engedélyt kértem tőle, hogy átvegyem azt a bizonyos stafétabotot és folytassam én is. Kőkeményen belebuktam, hisz tizenöt részt élt csak meg, azt is akadozva és rendszertelenül úgy, hogy az utolsót majdnem egy éve olvashattátok. Úgy gondoltam, itt az ideje hogy megembereljem magam és folytassam ezt az egészet, szóval a mai napi hivatalos téma, bízni a játékosokban.

Mik voltak azok a játékok, amiket más játékosok ajánlására esetleg élménybeszámolói miatt kezdtetek el?

A legemlékezetesebb számomra a Bladur's Gate után, amire végül sosem vettem rá magam, az a The Elder Scrolls III: Morrowind volt. Egy kőkemény szerepjátékos haverom ajánlotta, aki már akkor letett arról, hogy ráveszem magam a Baldursra de azért még egy Morrowindben bízott.
Fura, hogy amikor hazajöttem a lemezzel és elkezdtem a játékot, mennyire idegen volt nekem az a világ. Nem igazán ismertem ilyen közelről az elfeket, sötét elfeket, erdei elfeket, elfeledett elfeket :D stb így amikor felcsengett a "Wake Up, You are dreaming" mondat (ami egyébként azóta örökre beégett az agyamba, annyiszor hallottam) kicsit furán néztem a játékra.

Persze hogy beleszerettem a játékba. Az a fajta szabadság, az a fajta lehetőség amit a játék kínált, addig sosem ért el. Nem hogy órákat vagy napokat, de egyenesen hónapokat ültem előtte és volt hogy a házból sem mozdultam ki, szinte remete mód éltem itthon. Persze mára már sokan kritizálják a Bethesda féle "szerepjátékokat" (amiben egyetértek, hogy nem nagyon fejlődik) de nekem akkor is maga a csoda volt ez akkor.

Pont ezért is érdekes a második emlékezetes olyan ajánlás, amit a hátam közepére nem kívántam, ez pedig a Gothic II volt. Esküszöm nektek, szolidaritásból telepítettem csak fel, mert akkor az egyik cimbora (figyelve, hogy mennyire elvagyok a Morrowinddel) annyira makacsul ragaszkodott, hogy elhozza a játékot, bármennyire is ellenkeztem, hogy egy szombati nap itt volt a telepítőlemezzel.

Most őszintén? Ilyenkor hogy mondod, hogy vidd már innen a francba mert mennék vissza Vvardenfell-be csavarogni? Feltelepítettük a játékot, magamra erőltettem némi érdeklődést és kereken egy óra hosszáig hagytam, hogy mutogassa mi hogyan van és hogy működik. Nem tetszett a harcrendszer, nem tetszett, hogy nem tudok karaktert generálni. Komolyan mondom nektek, hogy még a kilincset el sem engedte a kapun a srác amikor elment, én már akkor téptem ki a CD-t a meghajtóból és úgy bevágtam a sarokba, hogy csak hetek múlva találtam meg.

Azt mondják, minden csoda három napig tart és bár nálam a Morrowind imádat hónapokig tartott, elérkezett az a pillanat, amikor már csak azért léptem be, mert megszoktam. Tudjátok, amikor reggel felkelsz és cigi, kávé no meg egy morrowind.exe. Így mivel netem nem volt, de mégis valami szerepjáték féleséggel akartam játszani (ami szintén nem volt raktárkészleten, hisz addig nem érdekelt a stílus) előkerestem a Gothic 2 lemezt a sarokból, újra feltelepítettem és elkezdtem játszani. Olyan szinten rákattantam, hogy mai napig az egyik kedvenc sorozatom.

Mérföldkőként kicsit előre kell mennem az időbe egészen 2007.-ig amikor ugyanis megjelent a Mass Effect és Crysis! Akkoriban feltöltősködtem és lett egy nagyon jó cimborám, akivel az elején még versenytársak voltunk, majd kölcsönösen küzdöttünk hétről-hétre az egyik torrent oldalon az első valamint második helyért. Ahogy egyre jobban megismertem, tudtam hogy jó ízlése van. Tudjátok, amikor tudjátok valakiről hogy nem egyezik az ízlésetek, de amiben igen abban viszont nagyon. Na nekem Echo12 pont ilyen volt.

Kereken egy hónapig győzködtük egymást, milyen király a játék amivel játszunk. Én Crysist toltam és őt nem igazán érdekelte ő viszont a Mass Effectet, ami meg engem nem. Szeretem a Sci-fit, sőt imádom sokkal jobban mint a Fantasy-t de valahogy pár képre ránézve, egyáltalán nem érdekelt a dolog. Végül leültem elé vagy két órára (komolyan mondom, csak azért hogy tudjak valamit mondani, miért is nem tetszik) míg vele megígértettem, hogy akkor ő meg nekikezd a Crysisnak és akkor legalább lesz témaalapunk is.

Na a kis próbából végül az lett, hogy háromszor játszottam egymás után végig és még a negyedik végigjátszásnál is türtőztetnem kellett magam, hogy ne erre az egy játékra csesszek el ennyi időt így másra repültem rá, de világraszóló élmény volt. Sajnos, a többi rész azóta is kimaradt, de ami késik az nem múlik.

Utolsó de remélem nem AZ utolsó ilyen élményem pár éve történt meg, amikor az egyik tagtól karácsonyra kaptam egy 7 Days To Die játékot. Mindennel szembement, amit addig képviseltem. Nem lehet végigjátszani, nincs vége. Early Access amit nem támogattam akkor és survival játék ami egyáltalán nem érdekelt, nem beszélve a Minecraft beütéstől, amitől a szőr is felállt a hátamon.

No de, ajándék lónak ne nézd a fogát és gondoltam pár órát csak belerakok már, hogy az ajándékozó és egyben én se érezzem kellemetlenül magam. Srácok, hát én olyan szinten rákattantam, hogy hónapokig le se tudtam tenni. Ráadásul több dologban is gyökeresen megváltoztatta a véleményem az iparról és a hozzáállásomról.

Egyrészt, bekövettem egy videóst aki nem visítozik, nem trágár szavakkal akar nézőket elérni és egyben marhára informatív volt. Addig, mindig azt mondtam, hogy ha van időm akkor inkább játszok, mintsem mást nézzek hogy játszik. Itt, élvezettel, amikor már "túlnőttem a tudásán, vagyis nem volt szükségem az oktatásra" akkor is tovább néztem a videóit, mint valami sorozatot.

Megértettem a lényegét az Early Access-nek, aminek a szabályaival mai napig nem értek egyet, viszont maga az ötlet az egy nagyon jó dolog. Rengeteg játékkal lennénk szegényebbek, amik ilyen módon kezdték és végül rengeteg embernek rengeteg örömteli pillanatot okozott már.

Mindig cikinek tartottam a mikrofont. Azt gondoltam, hogy az már nagyon kocka, aki a gép előtt ül és úgy beszélget olyan emberekkel, akiket nem is ismer. Végül rászántam magam és amikor már saját szerverünk volt és nem akartam az időt tölteni az írással, akkor csak beszéltem a mikrofonba ami azóta persze napi használatban van. És itt fűzném még azt is hozzá, hogy kb 600 óra játék után már annyira ismertem mindent de annyira akartam még játszani a játékkal, hogy elkezdtem multizni ami egy teljesen más élményt, addig ismeretlen részét nyitotta meg a játéknak.

Gyűlöltem a végtelen játékokat. Nekem mai napig kell, hogy lássam a stáblistát és elmondhassam saját magamnak, hogy ezt is megcsináltad Öcsi. Ezek a játékok jobb esetben véget érnek, de a 7 Days-el válvetve, rengeteg olyan van, aminek sosincs vége és nem tudhatod magadnak a hős szerepet. Ezeket a játékokat, valamint ezt a stílust is megkedveltem és azóta rengeteg címet vásároltam belőlük, amit sosem tettem volna de marhára bánnám, ha lemaradtam volna róluk. Ilyen a RAFT, Subnautica, Stranded Deep, Myst Survival, Vortex vagy akár a No Man's Sky és Grounded is.

Igazából ha a fenti sorokat elolvassátok, akkor ti is láthatjátok, mennyi és milyen szintű változást tud okozni csak egyetlen darab játék. Marha nagy szerencsém volt az életben, hogy ajándékba kaptam mert magamtól sosem adtam volna pénzt érte és sosem változott volna így meg a véleményem.

Persze, hozzá kell tennem azt is, hogy valamilyen szinten a tömeg is hatással volt ezeknél a játékoknál nálam. Persze mindig volt valami ismerős, akinek bíztam a véleményébe de azért mindig ott volt a birkaeffektus nálam is, a nagy számok törvénye alapján, miszerint ha ennyi embernek tetszik, akkor csak nem lehet rossz dolog.

Részemről amit tudok, az a Days Gone, Green Hell valamint a Titanfall 2 az a játék, amit többen is jeleztek, hogy az én ajánlásomra, írásaim vagy élménybeszámolóim hatására vásároltak meg, valamint legutóbb a Death Strandingnál is több helyen olvastam, hogy ha ennyire tetszett nekem, akkor csak rápróbál más is és tetszett is nekik.

Mik voltak azok a játékok, amiket más játékosok ajánlására esetleg élménybeszámolói miatt kezdtetek el? Volt olyan, amit ti ajánlottatok és aztán örömmel olvastátok, hallottátok hogy tetszett a tagnak, vagy esetleg fordítva?