– Akkor indulhatunk is. – mondta ki lényegretörően Mureda.

– Valahogy alibit kéne biztosítanunk neked. – mondta elgondolkodva Frantz.

– Minek? Úgyis el akarnak rabolni. Az nem elég jó alibi, ha mindenféle figyelmeztetés nélkül eltűnnék? Akkor mindenki azt hinné, hogy elraboltak.

– Kivéve az igazi emberrablókat. – tette hozzá Natasha.

– Az senkit sem érdekel.

– És mi lesz az iskolával? – kérdezte Yusuke.

– Ha megkapom a pénzt, amit ígértek, akkor nem kell iskola. Közeli barátaim meg nincsenek, akiket érdekelne a hollétem.

– Fel a kezekkel! Senki nem mozdul! Japán titkosszolgálat! – üvöltötte egy feketeöltönyös alak a betört ajtóból, és még hárman léptek mellé. Mindnek pisztoly volt a kezében.

– Egy frászt titkosszolgálat! – mondta Mureda. – Ezek akarnak elrabolni.

– A kölykön kívül mindenkit lelőni! – ordította a parancsot az egyik hívatlan vendég.

– Ne már! – mondta Mureda, és közben ugyanolyan meglepődött arcot produkált, mint amikor a pénzről beszéltek neki.

     A meglepetést részben a lövöldözés említése, részben pedig az okozta, hogy miközben az öltönyös figura kiadta a tüzelési parancsot, Frantz elkapta Mureda egyenruhájának a gallérját, és félkézzel hátradobta, a majdnem három méterre lévő bárpult mögé. A fiúnak komoly baja nem esett, annak ellenére, hogy fejjel lefelé érkezett a pult mögé, csak a cipője ázott be, mert a bal lába a mosogatóban landolt. Mozdulni nem mert, ugyanis a kocsbában tűzharc bontakozott ki. Míg Mureda a levegőben tartózkodott, Yusuke felborította az asztalt, aminél addig ültek. Szerencsére az első lövések eldördülése előtt sikerült felállítani a fedezéket. Yusuke, Natasha és Frantz részéről is előkerültek a fegyverek. A négy feketeöltönyös alak folyamatosan lőtte az asztalt. Szerencséjük volt, mert Yamato jó vastag lappal ellátott, kemény fából készült asztalokat szerzett be a kocsma berendezésére. Az amerikai bűnszervezet tagjai nem voltak kezdők. Mindig úgy lőttek, hogy legalább ketten tüzeltek, míg a másik kettő tárat cserélt. Viszont a magabiztosságuk miatt nem bújtak fedezék mögé. Ott állt mind a négy figura az ajtóban, és nem számítottak az ezután következő akcióra. Frantz felkapta az asztal, annak ellenére, hogy igen csak nehéz volt, és megindult vele az ajtó felé. Az asztal fedezte Natasháékat, miközben az ellenségeik felé törtek. Ketten sikeresen félreugrottak, a harmadikat Frantz az asztallal a falnak nyomta, a negyediket pedig kilökte vele az ajtón. A két férfi, akik kitértek Frantz és az asztal elől, könnyű célponttá váltak Natasha és Yusuke számára, akik úgy álltak meg pár lépésre Frantz mögött, még mindig az asztal fedezékében, hogy őket ne lássák, viszont amikor azok ketten elugrottak az asztal elől, ők egy-egy lövéssel végeztek velük.

     A rögtönzött csata olyan gyorsan elmúlt, mint ahogy jött. Az utcára lökött sötét fickó beugrott az autóba és meglépett.

– Meghalt. – mondta Yusuke, miután leellenőrizte az egyik lelőtt férfi pulzusát.

– Ez is. – jelentette Natasha, aki a lábával a hátára fordította a másikat, akit lelőttek.

– Pont fejbe. Szép lövés. – dicsérte meg Frantz. – Ez viszont még él. – és felemelte a fickót, aki az asztal és a fal közé szorulva vesztette eszméletét. – Majd én kiszedek belőle néhány információt.

– A kölyök hol van? – kérdezte Natasha.

– Itt vagyok. – mondta felháborodottan Mureda, és feltápászkodott a pult mögött. – Meg is sérülhettem volna.

– Ha nem doblak be a pult mögé, akkor biztosan. – mondta Frantz.

– Egy meglépett. – szólt közbe Yusuke. – Értesíteni fogja az amerikait, hogy segítettünk a fiúnak. Minél hamarabb el kell hagynunk az országot.

– Rendelek a neten repülőjegyet. – mondta Natasha, és kiment a kocsmából.

– Én addig elbeszélgetek az új barátunkkal. – mondta Frantz.

     A harmadik világháborúban Frantz vallatótisztként szerzett hírnevet. Ő halgatta ki, vagy bírta szóra az amerikai kémeket, akik beépültek és szabotázst próbáltak végrehajtani, de lebuktak.

– Most hova megyünk? – érdeklődött Mureda.

– Meglátjuk, Natasha mikorra tud jegyeket szerezni. Ha lesz időnk, akkor holnap reggel elmegyünk és veszünk neked néhány cuccot, aztán irány Róma. – válaszolta Yusuke.

– Róma? Nem a búrához megyünk?

– Először felszerelésre, és információra lesz szükségünk. Olaszországban van a világ legjobb fegyverkereskedője és műszerésze. Tőle minden eszközt beszerezhetünk. Onnan pedig Londonba megyünk információért. A nemzetközi hírszerzésnél az egyik barátom tartozik nekem egy szivességgel.

– Király! Sosem hittem, hogy egyszer eljutok Európába.

– Holnap délután egykor indul a gépünk. – közölte velük Natasha.

– Akkor délelőtt vásárolunk, de csak óvatosan. Nem szabad feltűnőnek lennünk. – mondta Yusuke.

– Remek! Mindig is akartam néhány hagyományos japán ruhát. – mondta vidáman Natasha.

– Sajnálom, te nem jöhetsz velünk. Elég feltűnést keltenél már a jelenléteddel is. – lombozta le Yusuke. – Túl feltűnő lenne egy európai.

– Akkor nem is szeretlek.

– Nem sokat sikerült kiszednem a fickóból. Vagy nagyon hűséges, vagy nem sokat közöltek vele. – mondta Frantz, amikor visszatért. – Rendelkeznek SSM-mel.

– Az meg mi? – kérdezte Mureda.

– Sötétsugárzás-mérő. Olyan mint a Geiger Müller számláló. Ez is sugárzást mér, csak a sötét anyag atommag-hasadásán alapuló bomba által kibocsájtott sugárzást érzékeli. – magyarázta Yusuke.

– Akkor a kölyöknek védett helyen kell maradnia. – mondta Frantz. – Ezzel könnyen kiszúrhatják.

– Ti csak vigyázzatok rá. Majd én bevásárolok. – ajánlotta fel Natasha. – Egyedül nem leszek olyan feltűnő. Elvégre a turisták is mehetnek bevásárolni.

– Rendben. – egyezett bele Yusuke. – De vigyázz magadra.

– És mi lesz a kocsmával? – kérdezte Mureda. Majd mind a négyen végignéztek a romos helyen. Golyó ütötte lyukak minden felé, a bárpult mögött letört polcok, néhány összetört üveg és a véres padló.

– Azt hiszem ideje lelépni. Még valaki kihívja a zsarukat. – jegyezte meg Frantz.

– Natasha. Hozz be a kocsiból ötszázezer jent. – szólt oda Yusuke a nőhöz.

– Nem csak egyről volt szó?

– Az a jövedelem megtérítésére, a másik meg... erre. – bökött előre az állával Yusuke.

     Natasha behozta a pénzt, és együtt távoztak. Mureda nem tudta hová mennek. Úgy gondolta, hogy akárhol bújnak is meg, nem lesznek teljes biztonságban. Ha a kocsmában rátaláltak, akkor csak idő kérdése, és ismét kiderítik a hollétét.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A szerzői josértést a törvény bünteti, ezért kérlek tüntesd fel a mű eredeti szerzőjét, de legelőször kérdezd meg, hogy felhasználhatod-e munkáját.