Hát, sziasztok/üdv/jó estét-napot!
Először is, ahogy a trend megkívánja, egy kvázi bemutatkozást terítek elétek.
Ugyebár új vagyok a blogon, így főhajtás, díszharsona az itteni veteránoknak, és kegyelem a kommentátoroktól! Ahogy elnéztem a bejegyzéseket, az én témám kissé elüt, de zihálva és csapkodva próbálgatom szárnyaimat, szóval ezért bátorkodtam ide írni.
Akkor csapjunk is bele! Gyerüüüünk!!! Ezaaaaz!!!
Akiket érdekelnek a fantasy történetek, azok maradjanak velem, akik elvi következetességgel elvetik, azok most nyomjanak egy x-et, vagy „vissza” gombot, de felőlem fintorogva is bámulhatják a képernyőt, távol álljon tőlem, hogy bárkinek is megszabjam, mit tegyen, vagy ne tegyen.
Tehát...hobbijaim között ott húzza meg magát a regényírás. El nem kezdem most a közhelyes önömlengést, hogy „gyerekkoromban is írtam már történetekeeet”, „jaj mindig is nagy volt a képzelőerőőőm” ésatöbbi. Mindenesetre bakancslistámon szerepelt egy hosszabb terjedelmű, cselekményeket, és sorsokat elbeszélő mű megalkotása, és há’ mit tesz Isten, a kitalált történeteim közül egyet materiális formába kezdtem önteni. Na, nyilván nem arra gondolok, hogy agyagszobrocskákat csináltam, hanem az írásra céloztam...
Nos, úgymond „alkotói” szempontból kívánom bemutatni, milyen képzelt világot kreáltam, és ez miként történt. JA! Mellesleg már befejeztem a regényemet, most a nagyra becsült társadalom (bizony, Te is a része vagy!) érdeklődését kívánom felkelteni, vizsgálni.
Miért éppen fantasy? Nos, pusztán* azért, mert így jött az ötlet. Persze, mindig is szerettem a fantasy történeteket, legyen az mese-szerű vagy realisztikusabb. Természetesen, a műfaj hatalmas előnye, hogy abszolút „szabadjára engedheted” a képzeleted (no miért, melyik műfajban nem?), de ezen belül is, még inkább a te kezedben van az atmoszférateremtés. Te magad alkothatsz világot, és akibe szorult egy kis megalománia, annak ez aztán plusz előny! Én magam pedig azon az elven vagyok, hogy attól még, hogy valami fantasy, ugyanúgy reagálhat társadalmi, vagy egyéni problémákra, és megjelenítheti azokat, mint adott esetben egy dráma.
Nyilván lehetne ezt még fejtegetni, viszont aszonták, ne írjak túl sokat kezdésnek, így most le is zárom az első bejegyzésem, mivel félő, hogy még akik a végére is jutnak, azoknak a feje mély horkolások kíséretében fog koppanni az asztalon (már azoknak akik az asztalnál ülnek épp).
Így lezárom első bejegyzésem, és a következendőkben egy általam kitalált fantáziavilág történetét osztom majd meg Veletek... - hatásszünet.
Kösssz, ha jelzed érdeklődésedet, és még inkább kösssz, hogy perceidet e soroknak szentelted.
További szép napot/estét!
* Pusztán jött az ötlet
Mellesleg gratulálok a kitartásodhoz én is jó ideje dolgozom a regényemen, így tudom mennyivel több kitartást és munkát igényel, mint az elsőre látszik. :)
Apropó, milyen hosszú a könyv?
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.